Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Bloglottó

Ez az oldal a blog sorsolásos változata. Öt véletlenszerűen kiválasztott cikkünk jelenik meg minden alkalommal. Ha az oldal alján levő lapozót használja az olvasó, mindig újabb öt cikket sorsolunk ki.

Bent vagyunk az Origóban

Megbukott a mozgássérültekre fütyülő áruház
  2006. szeptember 4., hétfő, 12:10|Utolsó módosítás: 2006. szeptember 4., hétfő, 12:14
  Hátrányos megkülönböztetés érte a mozgássérülteket egy vidéki áruházban, mert az akadálymentesítés elmaradása miatt nem vásárolhattak az épület emeletén – állapította meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság. A tulajdonosok fél évet kaptak arra, hogy kerekesszékesek számára is megközelíthetővé tegyék az épület emeletét.
  2005. január elsejéig kellett volna megoldani a középületek, köztük az áruházak akadálymentesítését a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint. Bár a határidő több mint másfél éve lejárt, a mozgássérültek még mindig nem tudnak feljutni egy megyeszékhely áruházának emeletére, emiatt fordult egyikük az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH). (A hatóság beszámolója konkrét nevek nélkül írja le a történteket.)
  Az áruház társasházként működik, ezért az eljárás során a földszint tulajdonosa arra hivatkozott, hogy az ő területét akadálymentesen lehet megközelíteni, de a hatóság nem fogadta el ezt az érvelést. Álláspontjuk szerint nem mentség a tulajdonostársak közötti költségfelosztási vita sem, hiszen az akadálymentesítéssel mindannyian nyernének: többen látogatnák az áruházat, a mozgáskorlátozottakon kívül a babakocsival közlekedők is feljuthatnának az emeletre.
  Az EBH határozata szerint jogsértő, hogy az akadálymentesítés elmulasztása miatt hátrány éri az áruházban a fogyatékossággal élőket. A hatóság arra kötelezte a tulajdonosokat, hogy hat hónapon belül pótolják a hiányosságot, ennek végrehajtását a helyszínen ellenőrzik majd.
  Ha az építkezés nem történne meg, bírságot szabhatnak ki az áruházra - tudtuk meg az EBH Hatósági és Jogi Irodájának vezetőjétől, Gyarmati Edittől, aki szerint ilyesmire remélhetőleg nem lesz szükség, hiszen már az eljárás során is együttműködési készséget mutattak a tulajdonosok, sőt már egészen konkrét műszaki megoldástervek is születtek.
  Az épület későbbi sorsától függetlenül azonban valószínűleg rövidesen nyilvánosságra hozza az EBH az áruház nevét. Ezzel a lépéssel azt szeretné elérni a hatóság, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek, társadalmi szemléletváltás következzen be a fogyatékossággal élők helyzetének javítása érdekében. Az augusztusi határozathozatal után még 30 nap áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy a döntést bíróság előtt megtámadják. Ha ez időszak alatt ezt nem teszik meg, az áruház neve olvasható lesz az EBH honlapján.
  Janecskó Kata
  Sajnos az Origó semmilyen módot nem kínál arra, hogy a cikkírót el lehessen érni, így nem tudunk további részletekkel szolgálni nekik.
  Közben aranyos levelet látok a Mozgin:
  Ez a bizonyos áruház Szegeden van, a per elindítója és nyertese pedig bizonyos Láng Attila és Láng Krisztina.. Úgy tűnik, ők a gyakorlatba is kezdik átültetni az érdekvédelmet, kézzelfogható eredményeket produkálva.. ellentétben azokkal, akik eddig csupán aláírásgyűjtésekig - vagy még addig sem jutottak el.
  A levelet Pali írta, Goldner másik nagy kedvence, képzelem, milyen arccal olvasták a pártban. Annyit azért szólnék, hogy ez nem per volt, vagy mondhatom úgy is: ez még nem per volt. Abban viszont Palinak teljesen igaza van, hogy elkezdtük az érdekvédelmet átültetni a gyakorlatba.
  Mondhatnánk, hogy valakinek csinálni is kell, nemcsak beszélni róla, de a helyzet ennél rosszabb: eddig nem csupán beszéltek róla, hanem ellene dolgoztak. A MEOSZ és társai, a Fogyatékosok Pártja, a legkülönbözőbb intézmények próbálták mindenféle módon gáncsolni az érdekvédelmet. Mi csináljuk. Mindenkit arra buzdítunk, hogy csinálja ő is, de nem várunk senkire, nem szövetkezünk senkivel, kiharcoljuk, ami nekünk kell, nem többet és nem kevesebbet. Ez a második győzelmünk akadálymentesítési téren – az első az volt, amikor a szolgáltatóm nem tudott rákényszeríteni a jogtalanul követelt pénz kifizetésére, mert az esélyegyenlőségemet sértette vele.
  Mondhatják azt is persze, hogy igazi győzelemről akkor lehet beszélni, ha ott lesz a lift. De ha meggondoljuk, az se tökéletes akadálymentesítés, hiszen egyetlen Braille-felirat vagy jeltolmács se lesz az épületben, csak annyit érünk el, hogy a tolókocsisok feljutnak az emeletre. Nekünk ennyi a célunk, a részleges akadálymentesítés, a személy szerint minket akadályozó körülmények megszüntetése. Egy akadályozó körülmény volt, hogy nem volt kihez fordulni a bíróságon kívül. Most már van kihez – ez is a győzelem egyik szakasza. A lift a következő szakasz lesz, avagy ha mégsem készül el a lift, akkor egy másik szakasz közbeiktatásával győzzük le végleg az áruházat. Végleg, mert ha mi mindenhova eljutunk és mindent megtehetünk az áruházban, ahova más eljut és amit más megtehet, akkor az áruház részünkről akadálymentes. A többiért harcoljanak a többiek.
  Ja, még a gáncsoláshoz visszatérve: Szegeden két mozgássérült-egyesület működik. Annak idején mindkettőt megkerestük az ügyben. Az egyik válaszra se méltatott. A másik közölte, hogy minden tőle telhetőt megtesz az ügyben. Úgy tűnik, tőlük sokkal kevesebb telhetett, mint két kicsi mozgitól, mert nem voltak ott a helyszíni szemlén, nem voltak ott az EBH-tárgyaláson, sehol nem voltak ott, nem folytak bele az ügybe. A magam részéről örömmel fogadom, ha a kormány jövőre a bankszámlánkra utalja mindkét szervezet állami támogatását, mivelhogy mi végezzük el a munkájukat.

»»»»»»

 

Tamás és az aranyos Pósfa

Akadálymentesített falu. Azok a drága, csodálatos, aranyos pósfaiak olyan édesek voltak, hogy kegyeskedtek a hálás Tamás számára akadálymentesíteni a falut, pályázati pénzekből. A klubos riport elején természetesen megtudjuk, hogy Hálás Tamás mikor és miért kényszerült tolókocsiba kerekesszékbe, ámbár azt nem tudjuk meg, hogy mikor és miért alapították Pósfát. Az nem fontos.
  Szóval mindenki nagyon kedves. Az önkormányzati képviselő elmondja, hogy mi volt a fő cél, és Hálás Tamás hálásan meghálálkodja az ő nagy kedvességüket.
  Törvényről nem esik szó. Azok egy másik bolygón vannak.

1462-1.jpg
  1462-2.jpg

»»»»»»

 

Ők is lefárasztanak

Negyedórát várok a bizalomkártyás irodában, végre sorra kerülök, adom a kártyát, kérdezem az infókat. Cora néni megnézi, 421 pont, nyújtja a füzetkét, de rögtön mondja is, hogy én ezt nem válthatom be, mert nem én vagyok a kártyatulajdonos. Meghatalmazás, két tanú. Mondom, a kártyatulajdonos meghalt. Néz rám bambán, sajnálomot tőle se várjak, és mondja, hogy akkor halotti anyakönyvi kivonatot kell hozni, és megszüntetik a kártyát.
  Akkor szépen visszatettem a füzetkét a helyére és mondtam szelíden, hogy megszüntetni én is meg tudom, kidobom a szemétbe. De a gépben akkor is megmarad, feleli számonkérően. Mondom, köszönöm, majd ha erre járok egy halotti anyakönyvi kivonattal, akkor megszüntetem. Cora anyus megköszöni, én el.
  Valahogy úgy éreztem, hogy tök fölösleges lenne világosan elmagyarázni. „Ugye tudod, ki fog halotti anyakönyvi kivonattal mászkálni bevásárolni? Ki nem szarja le, hogy mi van a gépetekben? Tőlem beletölthetitek II. Rumszösz alattvalóinak névsorát is. Menj a francba, az volt az egészben a lényeg, hogy lenyúljátok a pontokat.” Ha elmagyarázom, akkor bambán néz rám és tájékoztat, hogy el szükséges mennem a picsába.
  Mentem anélkül is.

»»»»»»

 

„Legendás” „magyar” „filmek” „helyszínei”

Fantasztikus, hogy felületes műveltséggel és lezser munkával milyen remekül el lehet lébecolni. Lássuk csak.

1. Tüskevár község nincsen az azonos című könyvben és filmben. Ha a szerző elolvasta volna, mielőtt nekifog cikket írni, akkor tudná, hogy Tüskevár egy középkori „vár”, mostanra szinte teljesen eltűnt erődítmény a berek közepén. Egy bolthajtást még felfedeznek belőle (és Bütyök alatt be is szakad). A Veszprém megyei községről részletes adatokat közölni csak annyit jelent, hogy a szerzőt karakterszámra fizetik. Ezzel az erővel egy Denzel Washington-film kapcsán ismertetést írhatna az USA fővárosáról.
  2. A falu, ahova Tutajos és Bütyök érkezik, a könyvben nem visel nevet, a filmen viszont elhangzik a neve és látható is az állomásépületen: Sármellék. Elég messze Tüskevár községtől, viszont csakugyan a Kis-Balaton mellett.
  3. Ha a szerzőt karakterszámra fizetik, akkor viszont írjon karaktereket. A Csolnokról szóló részt az arról szóló Wikipédia-cikkből másolta. Ennyit a helyszínekre személyesen látogatásról.
  4. Csodálatos hír, hogy Lacóék házában lakott Kisvacak is. Ezek a testvérek már csak ilyen együtt lakósak. Persze ha nem látta a filmet, akkor fogalma sincsen, hogy mi közük egymáshoz.
  5. Milyen ház áll a filmen Lipi bácsi háza mögött, amelyről elhangzik a filmben, hogy egészen messze van mindentől, merthogy az öreg egy emberkerülő?
  6. Klassz, hogy pont a kanyart sikerült lefotóznia „személyesen”. A hatos aknatorony helyén álló emléktábla érdekesebb lett volna, de arról nem tud. Talán ha „személyesen” jobban körülnézett volna. Higgyem el, hogy fél évig írta a cikket? Mert Tüskeváron, ahova el se kellett volna mennie, nyáron fotózta le a vegyesboltot, de Csolnokon télen „járt”.
  7. A Hortobágyról szóló rész is úgy hangzik, mintha valahonnan másolta volna, különös tekintettel arra, hogy ezzel az erővel az egész Alföldről is írhatott volna. Nincs közelebbi hely, amit megkereshetett volna, ami közelebbről köthető Rózsa Sándorhoz? Akkor miért nem választ másik művet? Mert még a Kilenclyukú híd említésénél se tudjuk meg, hogy annak van-e köze Rózsa Sándorhoz.
  8. A Pál utcai fiúkról szóló részt szintén a Wikipédiából másolta. Még arra sem ügyelt, hogy ezt a mondatot: „A Füvészkert Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne.” – átírja arra, hogy a regénynek.
  9. Egyébként A Pál utcai fiúk című filmről egyetlen kukkot sem ejt azon kívül, hogy mutat belőle egy kockát. Pedig állítólag legendás magyar filmek helyszínei, de A Pál utcai fiúk nem legendás, legfeljebb emlékezetes, és nem magyar, hanem amerikai koprodukcióban készült.
  10. Köszönjük a felületes ismertetést az Abigél tartalmáról. Aki már olvasta, annak nem kell, aki nem, annak meg előre elárulja a fele meglepetést.
  11. Az Árkod nevű falu lehetne éppen a pesti filmgyártól tíz méterre, akkor se ott forgattak volna, illetve ha mégis, akkor az legfeljebb véletlen. Mint a névegyezés is. Lásd Tüskevár.
  12. Aki nem tudja, hogy Szabó Magda hova járt iskolába, az lapozza föl a Wikipédiát huszadszor is, akkor majd nem írja, hogy „állítólag”.
  13. Torma Gedeon természetesen nem Dóczy Gedeonról kapta a nevét. Segítek. Ha a Matula igazgatóját Hajnalkának vagy Augusztának hívták volna, akkor a nácik fölperzselik az intézetet és mindenkit elhurcolnak.
  14. A Légy jó mindhalálig is elsősorban könyv, nem film. Az ürügyén írt iskolai házi feladatnak megint semmi köze a történethez.
  15. A fekete városnál már érződik, hogy fárad a szerző, több mint öt perce vajúdik ezen a cikken, szarik bele, hogy voltaképpen hol forgattak, már bánja, hogy belekezdett. Minden filmhez egy településnevet kellett volna írni, hozzá pár fotó a gugliból és kész. Lőcséről is megírja, hogy hol van, Besztercebányáról is. Mindkettőhöz egy fotó a főtérről, érdekli is őt, hogy végeredményben hol forgattak abban a két városban.
  16. Tihanyról se tud semmit, kimásol egy ismertetőt, de hogy Bujtorék hol forgattak, arról halvány lilája sincsen.
  17. Ehhez képest élmény, hogy tudja, hogy a filmbeli Eger a Pilisben van (igaz, ez elég közismert, némelyik Budapest-atlaszon is fel van tüntetve). De hogy a Pilisben hol, azt nem mondja meg. Segítek: Pilisborosjenő belterületétől északnyugatra. A Fő utcán ki tetszik menni a faluból és szinte nyílegyenesen haladni talán egy kilométert, ott lesz.
  18. De ha filmek legendás helyszínei, akkor miért közöl lajstromot Eger látnivalóiról, ahol nem forgattak?
  19. Érződik, hogy melyik filmről állt készen valamilyen ismertetés, amit bemásolhatott, és melyikről nem. Az Egri csillagokról nem volt. Vagy csak lusta volt megkeresni. Semmit se tudunk meg arról, hogy Ridegváry Bence forgatta 1913-ban vagy Szentirmay Rudolf 2015-ben.
  20. Úti cél hosszú ú és két szó. Ezt csak azért, mert a címben van, egyébként nem korrigálok nekik ingyen.

Szóval nem mindegyik legendás, a Rózsa Sándoron speciel röhögnek a szegediek. Nem mind magyar, mert az egyik koprodukciós. Nem mind film, mert némelyik könyvként legendás máig is, még ha forgattak is belőle filmet. Szerintem az Abigél is. És nem mind helyszínei, mert némelyik filmnek egyáltalán nem foglalkozik a helyszíneivel. Nagyrészt kimásolt szövegrészek, ami miatt bukott meg már nálunk álamfő is.
  Akkor minek írta meg a cikket?

Utóirat. A csolnoki fotókat innen vette át, biztos vagyok benne, hogy abszolúte személyesen. És innen másolta kritika nélkül azt a nem túl sikerült megjegyzést, hogy Lacóéknál lakott Kisvacak is.

»»»»»»

 

Braille a homlokzaton

Az a hír érkezett, hogy valahol az országban egy hivatalt úgy akadálymentesítettek, hogy az épület homlokzatán, akárhány méter magasan elhelyezett feliratot Braille-írásos változattal is kiegészítették. Hogy a vak polgár, ha jó magasra föltekint, lássa. Vajon igaz-e?

»»»»»»

 

<< újabb cikkek | korábbi cikkek >>