Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Bloglottó

Ez az oldal a blog sorsolásos változata. Öt véletlenszerűen kiválasztott cikkünk jelenik meg minden alkalommal. Ha az oldal alján levő lapozót használja az olvasó, mindig újabb öt cikket sorsolunk ki.



Angolul

Tele van a Facebook csókával, aki miniszterelnök akar lenni és nem tud angolul.
  Baszki.
  1. Az eddigiek is mind magyarul voltak akkora faszok, mint a Sinkandzen.
  2. Tolmács nincs?
  3. Csak egy miniszterelnök engedélyeztetik, az pedig őfőkegyelmessége Árgyélus királyfi, az Etyeki-dombság Géniusza, a Stadionok Isteni Szent Atyja, mindörökkön örökké, ámen.
  Teljesen nyilvánvaló, hogy mindenki leszari, hogy ez a Mikulás csóka tud-e angolul. Az a lényeg, hogy ne törjön a Főméltóságú Úr szent főtrónjára. Ha bbbbbbuzi lenne, az a baj. Ha hiányozna az egyik füle, az a baj. Ha szeretné a spenótot, az a baj. Ha a kiskanalat nem oda rakja vissza, az a baj. Ha semmilyen nem volna, az is baj.

»»»»»»

 



Születésnap

Persze tény, hogy felnövését megelőzően Illés Bori világképe elég nehezen elviselhető, nagyjából hiányzik ugyanis belőle minden, ami kompenzálná kamaszos dacát, örök sértődöttségét, értelmetlen követelőzését. De ha ellentétes oldalnak tekintjük a világ vele szemben álló normális folyását, ott sincsen minden rendben.
  Scholzékat kiteszik, mert csirkét nevelnek Eperjes Benjámin hajdani otthonában, és leszerelik a műemlék kilincseket. Pontosabban anya mint házfelügyelő ezeket jelentette a tanácsnál és most Scholzékat kiteszik. Tetszik érteni: nem az a baj, hogy csirkét nevelnek egy belvárosi bérház emeleti lakásában, hanem hogy az anno brekeke Eperjes Benjámin otthona volt. Még inkább a kilincsek: ha normál házgyári kilincsek lettek volna, anyának eszébe nem jut bejelenteni.
  Hát most mi a fontosabb, az ember vagy a kilincs? Mit tudjuk mi azt, hogy a műemlék kilincsek milyenek voltak és miért szerelték le, lehet, hogy fölsértette a tenyerüket, lehet, hogy jó pénzt kaptak érte, tökmindegy. A hatvanas évek szemlélete az volt, hogy akinek kiutaltak egy lakást, köszönje meg és ne ágáljon, de még ebbe sem illik bele, hogy aztán azt a lakást féltve óvja, mint drága kincset. Igen, Scholzék mocskosan éltek, de akkor legyen az a baj, nem az, hogy műemlék. Akkor tessék a műemlék házat a műemlék kilincseivel meg a „mint a csipke” korlátjaival eltenni spirituszban és mutogatni a turistáknak, de ne lakjanak benne. A Tadzs Mahalban sem lakik senki. És azért marad fenn (remélhetőleg megóvott állaggal), mert gondoskodnak róla. Akkor gondoskodjon róla a tanács. De ha kiadja lakóknak, akkor vegye tudomásul, hogy laknak benne, és az állagmegóvást a saját szájuk íze szerint teszik.
  Apa ragaszkodása a Boriska-copfokhoz, a halott kishúga emlékére. Tessék? Komolyan azzal kell kínozni egy gyereket, hogy egy számára ismeretlen halott emlékére adott módon kell viselnie a saját tulajdon haját? És ha a megboldogult Boriska naponta arról beszélt volna, hogy orvos, zenész, tanácsi főelőadó akar lenni, akkor Borinak szenvedélyesen kellene készülnie erre a pályára, mert apa így kívánja? Iskolaköpeny vagy kötény, ez az előírás beleillik a hatvanas évek világképébe, ezen a regény 1962-es megjelenésekor sem ütközött meg senki, meg a digitalizált 1976-os harmadik kiadás idején sem. A nyolcvanas években kezdett ez feloldódni, és mára épeszű szülő nem szól bele a tizennégy éves lánya öltözködésébe, előírásokkal semmiképp, legfeljebb tanácsot ad. De a copfviselet követelménye 1962-ben is túlzás volt, Szabó Magda tudatos túlzása persze, ő mindig mindent nagyon gondosan megszerkesztett.
  Illés Károlynak egyébként semmiféle joga nincsen beleszólni a lánya öltözködésébe sem, hiába az a korszellem, hogy a szülőknek ehhez joguk van. Neki nincs, és anyának sem. Tessék először is nevelni azt a gyereket, mert az lehet, hogy a gyerek jelleme sajátlag adott és sokat alakít rajta a környezet, az iskola, a barátok, de egy annyira domináló nevelésnél, amit Illésék adnak a lányuknak, egyértelműen a szülők hibája, hogy a gyerek ilyen lett – és nem az ő dicsőségük a változás, ami bekövetkezett. Világosan értésünkre van adva, hogy Stefi mindent megenged a gyereknek, apa pedig ráhagyja. Van még kérdés? Illés Károly kemény, határozott ember, kivéve a lánya nevelését, azt valahogy karácsonyeste tudja kezébe venni, pont amikor a lánya már felnőtt és többé nem nevelhető, csak ezt apa még nem tudja. Miért nem akkor volt kemény és határozott, amikor először észlelte, hogy a lánya Auer Szilviával barátkozik, vagy esetleg amikor már korábban, az önző, üresfejű libasághoz vezető út első lépéseinél? Nem vette észre? Nem akart konfrontálódni Stefivel? Hát ki annak a gyereknek az apja?
  A mód, ahogyan Szilvia helyett Jutka barátsága felé akarja orientálni a lányát, komikus lenne, ha nem lenne kétségbeejtő. Elég legyen az Auerékhez való mászkálásból! Mikes Jutkával barátkozz! Hát ettől aztán nagyon éppen várható, hogy Bori háromszázhatvan fokos fordulatot csinál és rohan Jutkához. Kiadunk egy utasítást, a végrehajtását nem ellenőrizzük, de elkönyveljük, hogy megoldottuk a problémát.
  Az lehet, hogy Szilvia alapvetően csak egy számító, önző kis ringyó, de Bori a barátnőjének tekinti. A gyerek barátságait nem tépjük szét. Apa „megoldása”, hogy ráparancsol a lányára, eleve nem volt megoldás, ettől csak az várható, hogy pláne Szilviával fog barátkozni, de ha valódi megoldást találna, akkor jön az elv, hogy a gyerek barátságait nem tépjük szét. Tessék ezt nekem elhinni. Átéltem. Részese voltam egy barátságnak, aminek a másik szereplője gyerek volt, és láttam, hogy milyen kárt tettek a lelkivilágában. Ma is látom, csak rá kell néznem a Facebook-profiljára.
  Illésék soha nem nevelték a gyereküket. Ezt Auer Szilvia tette, először félrenevelte – ha őrajta múlik, Boriból valami nulla egyéniség lesz, olyan, mint ő maga, egy Galambosné, akit senki kutyába se vesz, aztán valaki más felesége, meg megint valaki másé, de sem ő maga nem lesz soha egy ember, sem egy embernek a felesége, csak magához hasonló vagy magához hasonítható nulláknak lesz a felesége mindig –, aztán pedig ránevelte az igazságra és valódi embert csinált belőle. De hát ezt nem Szilvia tette, ő csak meglopta.
  Bori felnövése semmi másnak nem köszönhető, csak a saját intelligenciájának. És még azt sem a szüleitől örökölte.

»»»»»»

 

Fürge rókalábak

Jó pár napja mesélte a klubhíradó, hogy két kisrókát találtak anya nélkül, gondozásba vették őket és a fiút elnevezték Vuknak. A lány nevét még keresik, mert a rókalánynak nincs neve a Vukban.
  Iny. Ez a rókalány nem levő neve a Vukban. El kell csupán olvasni.

»»»»»»

 

Banktitok

Kifizettem a dihidrogén-monoxidot és föltöltöttem Krisz telefonját. Előbbi majd csak holnap érkezik meg a céghez, de a telefonon az egyenleg máris megnőtt. Én pedig elgondolkodtam.
  Van három cég. Az egyik a dihidrogén-monoxidot adja, a másik a telefont, a harmadik a bank. Az első céghez majd csak holnap érkezik meg a pénzem, mert ma vasárnap van. A másodikhoz fél percen belül odaért. Pedig azoknál is vasárnap van. Illetve ami számít, az a bank, ugyanaz az egyetlen bank, amelyik vasárnap elintézte a művelet háromnegyed részét.
  Biztosította az adatok rögzítéséhez szükséges hiperszuperbiztonságos szolgáltatást.
  Fölvette és tárolja az adatokat mindkét átutaláshoz.
  Az egyik összeget rögtön át is utalta.
  A másikat nem. Az ott várakozik a számlámon. A jelen esetben teljesen mindegy, hogy ma megy az utalás vagy holnap, vagy akár holnapután, engem az elv az, ami beleejtett a gondolkodóba. A bank telefonos ügyfélszolgálatosai, webes felülete, egy csomó mindenféle szolgáltatása működik vasárnap, sőt gyanúm szerint karácsonykor és szilveszterkor is, bár ezt nem próbáltam ki. Tehát rengeteg banki ember igenis dolgozik munkaszüneti napokon, a telefont legalábbis felveszik és rögzítik az adatokat, és alighanem kell még egypár ember ahhoz, hogy annak az egynek a kezében a telefon és a számítógép tényleg működjön és azt csinálja, amit kell. Viszont a számítógépben a program azt mondja, hogy őneki nem szabad hétvégén és ünnepnapon utalnia. Kivéve amit mégis szabad: mobilt feltöltenie. Hogy még mit, azt nem tudom.
  Tehát a számítóközpont hétvégén is lendületesen dolgozik, de nem utalnak. Kivéve azokat a cégeket, amiknek igen.
  Miért? Mitől más az egyik cégnek küldött pénz, mint a másik? Miért élveznek egyes átutalások sürgősséget, mások meg nem? Miért nem dolgozik a bank hétvégén, ha egyszer kétségkívül mégiscsak dolgozik, legalábbis ez a része?
  Banktitok?

»»»»»»

 

Orbán mégiscsak náci

Előbb-utóbb kilólábazódik mindenki. Miután megválasztották Szebb Jövőt Istvánt főpolgármesternek, a náci lóláb nem ott fittyent ki, hogy Tarlós megígérte volna gettó fölállítását vagy ilyesmi. Frászkarika. A miniszterelnök volt.
  „Magyarország ezzel a mai összefogással lett igazán egységes, hiszen ma szerezte vissza fővárosát. Mától Budapest az egység része, mától ismét Budapest a nemzet fővárosa!”
  Ezt mondta.
  Mármost ha Budapest most lett ismét a nemzet fővárosa, akkor mostanáig ki a tökömnek volt a fővárosa, kérdezi a polgár joggal. A válasz logikus. Mostanáig SZDSZ-es főpolgármester volt, akiről én nem tudom, de Orbánnak pontos kimutatása van róla, hogy hány százalékban zsidó, mindazonáltal aki az SZDSZ-ben pozíciót ér el, az automatice száz százalékban zsidó. Tehát mostanáig Budapest a zsidók fővárosa volt. Hát itt az összefüggés!
  A zsidók nem részei a magyar nemzetnek. Idegenszívű galíciai jöttmentek, akiket ki kell rekeszteni, különben ők rekesztik ki az igazhitű reformátusokat.
  Most, hogy tisztáztuk, hogy Orbán antiszemita, a nemzet feladatává tétetik, hogy kiosszon neki két pofont az „oszt jónapot” kategóriából. Nem azért, mert antiszemita. Azért nem jár pofon. Kivonszolni és vérével itatni az édes anyaföldet, az rendben van, de nem jár érte pofon.
  Pofon azért jár, mert se a nemzetnek, se Budapestnek a tökét nem érdekli, hogy ki a főpolgármester. Én tizenegy évet éltem Budapesten úgy, hogy semmiféle jelentősége nem volt az életemben annak, hogy Demszky a főpolgármester vagy Rogán, előtte pedig tizennyolcat úgy, hogy mindmáig dunsztosüvegbe zárt halványlila segédfogalmam sincsen, hogy akkoriban ki volt a főpolgármester. Nyilván nem ez volt a tisztség neve, a Fővárosi Tanács elnöke lehetett vagy ilyesmi, de valaki akkor is vezette a fővárost, és sejtelmem sincs, hogy hívták.
  Orbán pontosan tudja, hogy Budapesten kétmillió ember él és abból legfeljebb egy a főpolgármester. De olyan világképet igyekszik szuggerálni, amelyben egyfajta középkori kasztrendszer uralkodik. Magyarországnak van úgy négyszáz lakosa, a kormány tagjai, a parlamenti képviselők, a főpolgármester, a kerületek polgármesterei, a fontosabb városok polgármesterei (Debrecen, Pécs, Edelény, Felcsút), slussz. És vannak az alárendelt fajok, úgymint önkormányzati képviselők, falusi polgármesterek, jegyzők, hivatali osztályvezetők és egyéb plebsz, aki minimum két címet visel a neve mögött. No, ha ezek közül teszem azt a főpolgármester zsidó, akkor Budapest márpedig zsidó, hiszen ott egyetlen ember él, HÁT ITT VAN AZ ÖSSZEFÜGGÉS!
  A maradék nyolcmillió egyáltalán nem létezik, azok csak egy szivacsos közeg, aminek az a dolga, hogy beigya Orbán mannaként reá ömlő szép szavait. És plusz még vannak azok, akiknek nincsen szavazati joguk, gyerekek, elítéltek, vendégmunkások, azok végképp nem léteznek.

»»»»»»

 

<< újabb cikkek | korábbi cikkek >>