Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Grammar Visualizer

This is a concept of a technology to display grammar informations on words and longer portions of text, in a way that makes it easier to comprehend. The thought behind GV is to disassemble complex grammar phenomena to elements that are easy to get a grab on.
  The concept is designed as a Dokuwiki plugin, but it can be developed for other platforms of course. Actual syntax may be altered when developing actual software.

Building Bricks

To make GV work, we’ll need the following information:

  • Grammar (G) to let the system know how elements of grammar work.
  • Vocabulary (V) to fill the system with information on actual words.
  • Styles (S) is the set of CSS descriptions to be used for displaying information.
  • Text (T) is the actual wiki page using the previous ingredients to tell something about grammar.

All of these may be collected on a single wiki page or on separate ones. To refer them, we can use relative links. Let’s suppose we have the following pages on our wiki:
  latvian_grammar
  latvian_vocab
  styles
  Then, we can add a reference to each on the T page that reads

<gvinclude latvian_grammar latvian_vocab styles>

This makes the declarations made on those pages part of the page now being processed.

Grammar (G)

G is a series of grammar tables. When storing grammar information, we need to specify one or more tables for each part of speech. Let’s build a way for English verbs in a multilevel form. First, let’s declare the numbers and persons.

<gvgrammar persons
1sg 2sg 3sg 1pl 2pl 3pl
>

This will list 6 verb forms for any tense. 1sg etc. are placeholders you can choose arbitrarily. Also, persons is a placeholder referring to the contents of this table.
  Now, let’s create a table for a tense.

<gvgrammar present
simple=persons prog=persons perf=persons perfprog=persons
>

Now, we have four copies of persons in present. We can refer to them as present.simple.1sg or present.perfprog.3pl etc.
  Declaring the other tenses similarly:

<gvgrammar past
simple=persons prog=persons perf=persons perfprog=persons
>
<gvgrammar future
simple=persons prog=persons perf=persons perfprog=persons
>
<gvgrammar cond
simple=persons prog=persons perf=persons perfprog=persons
>
<gvgrammar imper>

The imperative tense has no further detail, so, it’s called simply as imper.

Now, we have a series of names for English verb forms. They will be used in the vocabulary part.

Vocabulary (V)

A V entry lists words and connects them in grammar relations.

<gvvocab [talk]
[I talk]=present.simple.1sg
[you talk]=present.simple.2sg
>

(and so on). The first word, [talk] is the dictionary form, the headword; it may be any form considered so, say, the 3rd person singular for Hungarian verbs, the infinitive for Latvian ones and so on. The other entries are the subentries. All dictionary entries are in square brackets [] because they may be several words long.
  The V listing assigns word forms to the placeholders defined in the G tables.
  A V entry may be more complex.

<gvvocab [lūgt]{en[to ask for][to pray]|hu[kér][imádkozik]}
[lūdzu]{en[please]hu[kérem]}=present.1sg cc="g>dz" ending="u"
>

This is an entry of the Latvian verb lūgt and one of its forms, lūdzu. In addition to the elements seen before, it contains the following information:

  • Translations in braces {} for any languages; they are identified with two-letter codes. For each language, several meanings may be specified in square brackets.
  • Two variable assignments that may be taken care of in any Style. Variable cc (short for consonant change) holds information about the type of the consonant change that happens in the word lūdzu: the consonant g, found in the infinitive form lūgt is changed to dz in the form lūdzu. Being there many cases when this happens in Latvian, it may be enough to display only g>dz. Variable ending holds the ending u this verb form ends with.

This way, we have forms of a word assigned to grammar terms, equipped with additional information if necessary. To make use of that, we need Styles.

Styles (S)

A style is a definition to display grammar information for a word in a formatted way. We may display words of different languages, different parts of speech etc. in different ways, we may want to choose more or less verbose listings, and so on. Therefore, we may define any number of styles for different purposes.

<gvstyle env tooltip
~ ← ~! (#)
$
>

This mystical piece defines a short style for English verbs (its name env stands for this). When a word is displayed in this style, the following happens:

  • First, the word itself is displayed: ~ stands for the word the style was called with.
  • The left-pointing arrow has no special meaning, it’ll be displayed normally.
  • Symbol ~! is for the headword the word is belonging to.
  • The symbol # is for the grammar description for the word, with dots replaced by spaces. Here, it’s enclosed in parentheses.
  • In the next line, $ is a command to list the translations provided for the word.

And all of these ar shown in a tooltip when pointing to the word with the mouse.
  So, if we call the style with the word I talk, we’ll get the following in a tooltip:

I talk ← talk (present simple 1sg)

No translations provided, so they won’t appear.
  We can make decisions to display or skip parts of the style:

<gvstyle env tooltip
~ subentry[← ~!] (#)
$
>

subentry is a question. Is it a subentry? I mean, is it specified in a subsequent line of a V entry and not as a headword? If not (so, it is a headword), the part between the square brackets [] are omitted to avoid talk ← talk if the style is called with the headword talk.
  Making use of variables defined in the V part:

<gvstyle lvv
~ subentry[← ~!] (#)
defined[Consonant change: %cc%] 
defined[Ending: %ending%]
>

defined is another question which allows the part in brackets to be displayed only if the variable mentioned in it (between percent signs %) is defined.
  Returning to the previously mentioned setting tooltip, this will make the text to appear as a normal word, part of the text on the page, and upon mouseover, the contents of the style will appear on a CSS tooltip. Other methods include:
  normal – the style appears as part of the page
  image – it appears on an image

Text (T)

To make use of all the above, we need to display some text. This may be a single word or multiple words, even a pageful of text. For any word included in the text, the explanation belonging to it appears.

<gv Now I talk in Latvian. Lūdzu means please.>

This command will display these two short sentences, and both I talk and Lūdzu will appear with their respective explanations.

»»»»»»

 



Vēršos pie jums pēc ieteikumiem

Egy Facebook-posztban futottam össze ezzel a félmondattal, és borzasztóan tetszik, hogy ránézésre, ösztönösen értem, pedig nem ismerem az igét és bizonytalan vagyok a főnévvel.
  A vēršos szemlátomást egy reflexív ige első személyű jövő ideje, az ieteikums pedig nekem mindmáig nehezen válik el a noteikumstól, bár azt legalább tudom, hogy teikums az mondat. Viszont egy csomó mindent tudok azon kívül is, hogy ezt a mondatot egyből értem:
  – hozzátok fordulok az jövő idő; magyarul nemcsak azért jelen, mert nincs jövő időnk, hanem mert a hozzátok fordulást most csinálom, nem később;
  – hozzátok az pie jums, bár nekem ennek a jelentése úgy jönne le, hogy nálatok, és lehet éppen, hogy azt a jelentést is lefedi;
  – az -ért képzőt a pēc fedi le, amit én után, szerint jelentésben ismerek.
  Nézzük meg akkor most már a szótárban.
  Vēršos a Letonika szerint vērsis daudzskaitlis lokatīvs alakja, ami kétségtelenül így is van (līdzskaņu mija a második ragozás miatt), és egyébként vērsis az bika, ökör, csak hát ez nem a mi szavunk. Vērsties „irányul valamire”, ez lesz az, sajnos a Letonika nem ismeri, de a Darbības vārdu tabuļas igen, és rögtön kiderül, hogy tévedtem, ez jelen idő, akárcsak a magyarban. A jövő idő az vērtīšos. Egyébként az š a többes jelen idejű alakokban is megvan, vēršamies, vēršaties. Hát az igeragozással tényleg nagyon hadilábon állok még. Azzal is.
  Ezenfelül ieteikums az ajánlás, noteikums pedig szabály (betű szerint bemondás, illetve kimondás), de ezeket általában szövegkörnyezetben tudom értelmezni, önállóan nem biztos.

»»»»»»

 



Útirány

(Facebook-hozzászólás.)

A homofóbiát az egyik leggonoszabb dolognak tartom, ami emberi agyban valaha megszületett. Gyűlölni, kínozni, meggyilkolni másokat azért, mert nem azt szeretik, akit óhajtunk, hogy szeressenek? Én imádom a feleségemet, de nem óhajtom, hogy mások is őt szeressék. Őt majd szeretem én, rendicsek?
  Hitlernek volt egy magyarázata, hogy a zsidók miért gonoszak. Az első betűjétől az utolsóig hazug, kifordított magyarázat, a már meglevő gyűlölethez találta ki utólag az okot, de legalább volt valamilyen elgondolása. A homofóboknak még ez sincsen. Hivatkoznak a Bibliára – még a hívők, sőt a papok közül sem mindenki homofób, a nem hívőknek meg tökmindegy, mi áll a Bibliában. Látványosan undorkodnak a szexelő férfiak gondolatán – de homályban marad, hogy akkor miért fantáziálnak róluk, nekem például még sose jutott eszembe, hogy mit csinál a szomszédom a feleségével, pedig heteró vagyok. Hazugságokkal dobálóznak, hogy akkor majd megbuzulnak a gyerekek is – egyrészt ha nem gyűlölnék a melegeket, akkor ez nem zavarna senkit, másrészt tessék, nyitva a pálya, álljon be bármelyik homofób egy évre melegnek, szexeljen azonos neműekkel, mutassa meg, hogy ez lehetséges. Üvöltöznek, hogy betegek, betegek – de nem hívnak mentőt. És ha betegek? Nekem szívelégtelenségem van, és senki sem ordítozik miatta. Üvöltenek, hogy természetellenes – de az állatok is csinálják, és még senki nem tudta megmagyarázni, hogy nemileg érett, felelős felnőttek kapcsolatában mi a természetellenes. Csak az! Mert ő úgy óhajtja! Én tolókocsis vagyok és szakállas is, a feleségem vak, mi mikor leszünk természetellenesek? Összehasonlítják a pedofíliával – mert erre a szóra mindenkinek kinyílik a zsebében a bicska, más célja nincsen a dolognak, hiszen a felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezéssel létesített testi kapcsolatnak köze sincsen testileg-lelkileg éretlen, alkalmatlan gyerekek molesztálásához.
  Próbálom elképzelni, amint egy meleg elcsábítja a tisztességes heteró mellől a házastársát. Ugye mondjuk van Ádám és Bella, heteró házaspár, és jön Csaba, hogy elcsábítsa Ádámot. De az heteró, nem érdeklik a férfiak! Akkor jön Diána, hogy elcsábítsa Bellát. De az is heteró, azt meg a nők nem érdeklik!
  Mi az a szörnyűségesen gyűlölnivaló mások nemi életének egy önkényesen kiragadott motívumában, amitől évezredek óta millió és millió ember vöröset lát és tör-zúz, gyilkol, a saját gyerekét kikergeti az utcára meghalni, csak ő ne lássa? Hát ne nézze! Tessék tirhulni végre mások hálószobájából!

»»»»»»

 



Két év Nindával

316 711 szó e percig – a tervezett terjedelem közel 40 és a Kissy jelenlegi terjedelmének 32 százaléka. Kis híján akkora, mint a Forsyte Saga angolul. 298 sómir, számítás szerint 1002 oldal, a valóságban vagy egytucattal több. Ennyi készült el kereken két év alatt, és a haladási sebesség meg a tervezett terjedelem alapján a program azt mondja, hogy napra pontosan három év múlva lesz kész. 2521 oldalt fog nyomni. Ha tartjuk a tervezett terjedelmet, persze.
  Ebben a háromszázezer szóban Ninda negyvenkilenc évet öregedett, bejárt közel harminc világot, de a hírneve már messze megelőzi. Háromdíres fhangímester, három-négy nyelven beszél, Szinensi meggyőződése szerint saupu, úldjátékos és mindenféle csapatjátékban meg sirgásahiban is jeleskedik – de nem ettől híres. Szindoria egyik legismertebb és messze a legnépszerűbb embere a közvélemény-kutatások szerint, az ÀLAN folyamatosan felszínen tartja azt az ismertséget és népszerűséget, ami voltaképpen egy-két mellékes tulajdonságából ered, és őt magát nem is érdekli.
  A valódi tervet, amire Ninda hivatott, még éppen csak érintettük.

»»»»»»

 



Falusi turizmus

Hirdetés, falusi turizmus. Kicsiny, kellemes szálloda, otthonos szobák, gondozott kert, körötte festői erdő, erdei tavacska, homokos tópart, patak, vízesés. No, ember kivesz egy szobát, megérkezik. Nagyon kedvesen fogadják a recepción, megalszik, sétálgat a vidéken, jól érzi magát. Kijelentkezéskor a portás megkérdezi, mindennel meg volt-e elégedve.
  – Hát kérem… szinte minden egyezik a hirdetéssel… kicsiny, kellemes szálloda, otthonos szobák, gondozott kert, körötte festői erdő, erdei tavacska, sziklás tópart, patak, vízesés… no de a hirdetésben homokos tópart volt írva!
  – Igen, kérem – ismeri be a portás szemlesütve. – Az is volt, csak Dúró Dóra ledarálta.

»»»»»»

 

↞korábbi cikkek

A blog mérete: 1859 cikk, 8 884 075 betű, 1 789 790 szó