Weöres
#comingout Az az igazság, hogy én csak felnőtt koromban, véletlenül tudtam meg, hogy Weöres Sándor az egy költő. Mármint igazi. Azt hiszem, hogy szörnyen elrontották szegénynek a karrierjét ezekkel a szörnyület bökversekkel, hogy Palipapa, Pirimama tötyörész, motyorász, Kicsiöcsi, Picihugi kolompért vakarász, Cicamica, Kutyamutya husikát vacsorász, ezt így kapcsiból én lenyomom, és ez énnekem nagyon nem pálya. Ezek röttenetösek, bizony mondom néktek. És ezökkel tömték gyermöki lölkünket, pedig voltak neki igazi versei, például a Fughetta.
| egy gerenda legurul piros csörgők tündökölnek kék tojások énekelnek tarka csigaszarvak lengnek piros csörgők összetörnek egy gerenda legurul kék tojások énekelnek tarka csigaszarvak lengnek piros csörgők összetörnek kék tojások szétfreccsennek egy gerenda legurul tarka csigaszarvak lengnek piros csörgők összetörnek kék tojások szétfreccsennek tarka csigaszarvak tűnnek egy gerenda legurul |
A groteszk gyöngyszeméért, a Marionettért pedig egyszerűen odavagyok.
| Bömböl a váci torony s a fák fütyörészve legelnek… (Régi magyar diák-hexameter) Hűvös folyosón toronyóra szalad: „Késő van, aludni, cselédek! Bontsátok erős szép kontyotokat, csattogjon a fogkefétek!” Hogy hallja Irénke, a karcsu ladik, már peng a cipője csatja; de Rózsika még kicsit habozik, mert karddal kergeti atyja. Szöszkén lesik ágy mögül, asztal alól utódai, nyolc zabigyermek. Csönd van, csak a házi gorilla dalol s a fák fütyörészve legelnek. |
De mo’om, a bácsi karrierjét teljesen tönkretette, hogy több generációnyi gyerek betéve fújta, hogy Jancsi mosogat, Katika a császár, három kicsi kacsa ide-oda császkál.
Eluntam az alttabot
Közel harminc éve csapkodom az alttabot, amikor alkalmazást akarok váltani; azért csak ennyi, mert én aránylag sokáig csak DOS-t használtam. De ez is éppen elég, és most már eluntam.
Több bajom van vele. 1. Ez a két gomb nincs túl messze, de ahhoz éppen eléggé, hogy a rendszeres nyomkodásuk fárasztó legyen. 2. Minthogy az Alt váltógomb, azt folyamatosan nyomva kell tartani, amíg a Tabot nyomkodom, ez pedig szintén fárasztó. 3. Ha az alttab listájában hat alkalmazás van, és ötödik helyen szerepel az, amelyiket látni kívánom, akkor hányszor kell lenyomnom a Tabot, mialatt az Altot lenyomva tartom? A helyes válasz tíz. Mert eltévesztem és újra végig kell nyomkodni!
Ez frucerás. (Ezt a szót most alkottam a frusztráló és a macerás összevonásából, használjátok egészséggel.) Pár hónapja ezért a MiniSwitch programot használom helyette, amit pontosan emiatt törpöltem ki.
A gombja a Caps Lock. Nálam tizenkét éve nincs ez a funkció, mert amikor megírtam TESZ billentyűzetemet, semmi kedvem nem volt ezzel szenvedni, amúgy is ritkán kell mindent csupa nagybetűvel írni, még sőtebb a terjedelmesebb szövegeimet, a regényeket főleg, nem is PC-n írom, nü, szóval ez a gomb kábé csak lazsál. Erre tettem a programot, fizikailag is közel van, az Alt és a Tab gombokat összekötő egyenes mentén, tehát nem volt nehéz átszokni reá. És csak ezt az egy gombot kell megnyomni.
Először csak egy listát adott a futó alkalmazásokról, mindegyikhez rakva egy betűt. Ezt megnyomom és kapom az alkalmazást. Persze ez száz emberből 99-nek nagyon kényelmetlen lenne, de én a százegyedik vagyok, ha én egy billentyűt meg akarok nyomni, akkor megnyomom, azt és nem egy másikat, mert profi vagyok, ügyes és szerény. A gyakran használt programok kaptak egy fix betvet, W a Total Commander, Q a Chrome, mert ezek ugye ott vannak a kapszlok mellett, N a Notepad++, O az Office, kábé ezek.
És lőn nyugság, végre elfeledve a kényelmetlen alttabot.
Aztán kitaláltam, hogy én az alkalmazásaimat indítani is így szeretném. Egyrészt mert a gyakoriak a taskbarra vannak kitéve, hogy Win 1, Win 2 stb. indítsa őket, a ritkábbakat pedig Start menü és elkezdem beírni a nevüket. Frucerás. Másrészt mert mi a kutykuruttynak tartsam én azt a számon, hogy mondjuk a Notepad++ pont most fut-e, azaz vizslassam a taskbaron, kit érdekel, kapszlok N és kapjam a programot, akár fut, akár nem.
No, megcsináltam ezt is, annyi trükkel, hogy elsőre a futó programok listáját adi, onnan szóközre megkapom a fix listát, viszont ugye egy betű az nem sok, ezért tettem bele almenüfunkciót, bármelyik betű adhat egy új menüt.
Érezhetően kisebb a fizikai teher a mancsomon.
Hej, a tengerész
Tavaly elmentünk volna a híres-nevezetes Marina szállóba a híres-nevezetes Balatonfüreden. Nagyon kedvesek voltak, még le is fotózták az étteremhez vezető tolókocsiliftet, ők igazán mindent a kedves vendégért. De a lift az én kocsimmal nem kompatibilis, és akkor ők igazán semmit a kedves vendégért. Ezt kérem nem lehet megoldani. A kedves vendég ne legyen kedves vendég, maradjon otthon.
Idén feleségem ment volna csak el a híres-nevezetes Marina szállóba a híres-nevezetes Balatonfüreden. Örömmel fogadták volna, mert igazán mindent a kedves vendégért. Kivéve az olyan vendéget, aki vakvezetőkutya-tanonc, azért a kedves vendégért igazán semmit. Azt kérem nem lehet megoldani. A kedves vendég ne legyen kedves vendég, maradjon otthon.
„Mert mindenki mondhatja, hogy az ő kutyája segítő kutya, és zavarná a többi vendéget.”
Aha, meg azt is mindenki mondhatja, hogy ő tengerész és most lépett ki a szárazföldre, ezért tántorog és kurjongat, hiszen a matrózjáráshoz meg a tengeri viharokhoz van szokva. Az nem zavarja a többi vendéget.
Ebben az önkényre alapított, törvények nélküli országban a diszkriminációt megtiltó törvény, aminek annyira örültünk 1997-ben – többé nem törvény. Falu széli kiskocsma, benzinkút, nemzetközi hírű háromcsillagos szálloda, mindegy: akit akar, kitilt, aztán a megalázvány keressen magának fórumot, ahol kiharcolhat egy papírt, hogy igen, tényleg, őt megalázták, és nem kellett volna. Valaha ezt tíz év alatt meg is lehetett kapni, mást nem. Ma már ezt sem, amíg dúl az orbáni téboly. Örülhetünk, ha meg nem vernek minket, amiért be merünk alázatoskodni egy menő szállodába, ahová a Felsőbbrendűek járnak, és rontjuk a vendégek étvágyát.
Háromcsillagos „superior” a híres-nevezetes Marina szálloda a híres-nevezetes Balatonfüreden. Superior, hát ja, a szuperembereknek, mindegy, hogy én is ugyanazt az árat fizetem, de ő szőke szemű és kék hajú.
Horgonyt föl! Vitorlát bonts!
Fasiszta bank
Tisztelt OTP!
Augusztus 10-i válaszukat ugyanúgy nem tudom elfogadni, mint a korábbit. Önök következetesen úgy tesznek, mintha annyi történt volna, hogy június 12-én (csak akkor, máskor nem) az ügyintéző elkérte volna a személyes adataimat, és semmi egyéb nem történt volna.
Önök húsz éven át aláztak meg engem a telefonban, következetesen és rendszeresen. Nem csupán június 12-én, hanem húsz éven keresztül. Mindaddig, amíg olyan válasz nem születik, amely erről szól és ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat tartalmazza, Önök nem lesznek képesek olyan választ adni, amit én elfogadhatnék. Csak az időmet rabolják.
Kérésüknek, miszerint egy bankfiókban aktualizáljam személyi okmányaimat, nem tudok eleget tenni, mert mint arról néhány száz alkalommal értesítettem Önöket, mozgássérült vagyok és nem tudok eljutni az Önök bankfiókjaiba. De nem is áll szándékomban, mert számlát nyitottam a Raiffeisen banknál, és mihelyt pénzügyeimet átirányítottam oda, az Önöknél vezetett számlát fel fogom mondani.
Az Önök fasiszta bankjánál vezessen számlát, aki megtébolyodott.
Őrjület
Őrjöngtetek a protestánsok ellen és leöldöstétek őket.
Ma tök köznapi, hogy valaki protestáns.
Őrjöngtetek a nők nadrágviselete ellen és hogy kilátszik a bokájuk.
Ma sortban járnak az utcán és bikiniben is mutatkozhatnak.
Őrjöngtetek a négerek felszabadítása ellen és háborúztatok.
Ma mindenféle magas állást töltenek be.
Őrjöngtetek az ellen, hogy a nők tanuljanak.
Ma egyetemen is tanítanak.
Őrjöngtetek a vegyes házasságok ellen, mindig valami mást értve ez alatt.
Ma senki sem érti, mi volt ezen probléma.
Őrjöngtök a melegek ellen.