Olvasni öröm

Az ember azt hinné, a világon a legegyszerűbb dolog: elindítok egy programot, körülnézek a könyveim között, valamelyiket kiválasztom és elkezdek olvasni. Hát Androidon tényleg így megy. Van egy tucat mindenféle könyvolvasó, bár egyik se tud annyit, mint az Ebookdroid, de az elv szinte mindegyiknél egyforma. Egymás mellett kirakják a könyvborítók tömbnyeleit, és az ember látja, hogy mije van.
  No de PC-n ez megvalósíthatatlannak látszik. Van Vitalsource Bookshelf, ami először is követeli, hogy nyissak accountot. Nyisson ám a majd megmondom, kicsodád, aki bárcás volt Kaposvárott, a saját wincsimen levő saját könyveimet akarom olvasgatni, nem a tukmálásodat bámulni. Uninstall. Aztán van Ebook Reader, tíz könyvet megmutat, a többiért fizessek. Fizessen neked a kék halál. Van Icecream, az is regisztrációt követel. Futottam egy kört a Calibréval is, azzal tényleg el lehetne jutni egy virtuális könyvespolcig, mindössze csak előzőleg bejegyzi a könyveket az adatbázisába, talált százezer könyvet és a legteljesebb lelkinyugalommal elkezdte őket bemásolni a könyvtárába. Egy tera könyvet, arany bamba szamaram, láttál te már virtuális könyvtárat, amikor kitaláltad, hogy programot fogsz írni?! Hát ha lenne is annyi hely, amint persze nincsen, a Windows partícióján baromkodsz, azt az emberek nem növesztik ekkorára, akkor is már az unokám lesz, aki azt befejezve látja! Percekig ment, mire gyanút fogtam, és lemásolt teljes masszív hat darab könyvet. Volt Kobo Desktop, arról egy döglassú install után kiderült, hogy csak tukmálással foglalkozik, szarik bele, hogy nekem esetleg már lehetnek könyveim idehaza, égessem el és vásároljak! Ja, meg persze azért megnéztem a gépen rég meglevő Adobe Acrobrontoszauruszt, de nem tud ilyet, pdf-et megnyiti, mutati, ennél többre nem képes, és majdnem kétszáz mega. Érdekelne, mi a rossebért tartom én ezt. A Sumatra tizenkét mega. Az Irfan egész jó lenne, csak minden alkalommal újraolvassa a tömbnyeleket, állati lassú, könyvolvasásra pedig kimondottan alkalmatlan.

»»»»»»