Egy beszélgetésben szóba került a Kissy, és megkérdezték, hogy az első könyvem-e. Mondtam, nem, a sokadik. De aztán eszembe jutott: meg kellene számolni, hányadik is voltaképpen.
Hát lássuk csak. Most kizárólag a regényeket.
Vannak „ifjúkori zsengék”, amik csak papíron voltak meg és elvesztek. A címeiket már nem tudom, némelyiknek nem is volt végleges címe.
1. Első regényemben egy űrhajó évtízezredek elteltével (időparadoxon) hazatér a Földre, és nyomát se találja embereknek. Értelmes kutyák népesítik be a bolygót, illetve csak a szárazföldet: a tengereket értelmes delfinek lakják, de a két faj nem tud egymásról. Mindkét fajt az ember tanította meg beszélni, de az ember már feledésbe merült. Amennyire vissza tudok rá emlékezni, vacak regény volt.
2. Később megírtam ennek folytatását, évszázadokkal vagy évezredekkel később, amikor már az emberek is újra elszaporodnak. Egy kutatóűrhajó indul kutya–delfin–ember legénységgel a galaxis felfedezésére. Unalmasra sikerült.
3. Írtam egy robotikai tárgyú regényt is, ami egy robotgyár-tulajdonos és családja életét meséli el, rengeteg robottal. Sajnos alig emlékszem belőle valamire, csak arra, hogy volt benne egy kislányrobot, aki nem tudott beszélni, régebbi típus volt. Ebben a könyvben alakítottam ki az első, másod-, harmad- stb. osztályú robotok rendszerét, amit aztán a Nickyben is használok.
4. Valamivel jobban emlékszem arra a regényre, amiben egy földönkívüli látogat hozzánk. Kanadában ér földet, először Belmondo alakját veszi fel, mert őt látta egy elfogott tévéadásban. Később más emberek, tárgyak alakját is felölti, igazi formája egy fénygömb, sugárzással táplálkozik. Az elrontott könyv iskolapéldájaként tartom számon. Az elején humoros sci-fi volt, klassz poénokkal, aztán ezek valahogy kifogytak. Volt egy James Bond álnevű titkosügynök, aki a földönkívüli után nyomoz, de az egyszer csak érintkezésbe lép a kormánnyal, és James Bond kihullik a történetből, értelmét veszti.
5–7. Második regényem a Saunis, amit háromszor is megírtam regényként, de csak fokozatosan alakult ki, hogy mit is akarok. Végül lexikonná alakítottam, ami jó néhány éve készül, de csigalassan halad.
S most lássuk azokat, amik megvannak.
8. A Saunis fent említett lexikonváltozata publikálva még sokáig nem lesz ugyan, de nekem itthon megvan és dolgozgatok rajta.
9–10. Második robottörténetem a Nicky, amit kétszer is megírtam, illetve nem írtam meg, félbemaradt mindkettő. Elégedetlen voltam velük, összekuszáltam, elvarratlanul hagytam szálakat, és egyik változat se fejezi ki a tervezett mondanivalót. De érik a harmadik változat, alakulnak a technikák, amikkel ezeket a problémákat megpróbálom majd elkerülni.
11–12. Első igazán jól sikerült regényem a Sophie, 1999-ből. Hét évbe telt, hogy egy jó regényt meg tudjak írni, többek között talán azért, mert ez ifjúsági regény, nem sci-fi. Ennek is lett volna folytatása, a Céline, de nem sikerült.
13–15. Gyermekbetegségei ellenére népszerűnek tűnik a két Jane Carson-történet, az Urania és a Hyperion, de nemrég elkészült a harmadik kötet is, csak még hátravannak némi csiszolások, amik miatt várni kell a megjelenésére. Azóta megjelent, címe Auwelia.
16. P4 munkacímen van egy félbemaradt sci-fim egy űrkatasztrófáról.
17. A Sara Royce az első jól sikerült ifjúsági sci-fim, amit jómagam az időutazás enciklopédiájának tartok. Azazhogy sci-fink, mert ez már kétszemélyes munka volt.
18. És végül a Kissy, mind közül a legjobb, eddig természetesen. És a legterjedelmesebb, lassan kétszer akkora, mint a Nicky első változata. Kétszemélyes alkotás, akkor is, ha Krisz csak az első tíz részben működhetett közre személyesen; továbbra is beleszól mindenbe, véleményt mond, alakítja a történet folyamát.
19. 2013 februárjában, egyetlen hét alatt írtam meg a Medvebocsokat, az első történetet, amit idegen ötletből merítettem.
Tehát tizennyolc tizenkilenc húsz regény, amiből ötöt hatot hetet befejeztem és meg is van, a Kissy még évekig nem lesz kész. De népszerűnek tűnik már most is.