河北 Folyó-Észak tartomány 3.

Héběi három prefektúráját még nem látogattuk meg. Térképünkön mustárszínnel jelöltem Zhāngjiākǒu, Zhāng Család Kapuja prefektúrát, amelyet sokáig Kalgan néven ismertek Nyugaton; ez a mongol Qaγalγanból ered, ami szintén kaput jelent. A kapu persze a Nagy Falon van, itt volt a fő átjáró -be, észak felől ma is itt lehet megközelíteni. Ezért persze stratégiai fontosságú hely, innen lehet támadni vagy megvédeni Pekinget.
  Mi egyiket se akarjuk, menjünk tovább Chéngdé, Elfogadó Erény prefektúrába, ami sötétkékkel van térképünkön és a tartomány legészakibb részét foglalja el. Régebbi neve Rèhé, Forró Folyó, egy itteni folyó után, ami télen nem fagy be.
  Itt mindenképpen meg kell állnunk, hogy megcsodáljuk a Bìshǔ Shānzhuāngot, a Hőségkerülő Hegyi Villát.
  
  Természetesen a császárok kerülték benne a hőséget. A tizennyolcadik században épült nyolcvankilenc éven át, és majdnem akkora, mint Chéngdé város területének fele. (A városé, nem a prefektúráé!) A világ legnagyobb létező császári kertje. Tavak, erdők, templomok, kertek sorakoznak benne.
  
  A környék nevezetessége még a Qìngchúifēng, a Kalapács-hegy is.
  Utoljára hagytam a térképünkön barnával jelzett Lángfāng, Szomszéd Veranda prefektúrát, ami tényleg a szomszéd veranda, ha a fővárosból nézzük. A tartományból kihasított két között van, két részletben. Szép zöld, parkosított városka, háromnegyed millió lakossal (az egész prefektúrának közel négymillió van). Itt található az ország leghosszabb sétálóutcája: öt kilométer.
  Itt épült fel a Dōngfāng Dàxué Chéng, a Keleti Egyetemi Város, ahol harminc egyetemen ötvenezer diák tanul. Honlapjuk teljes egészében angolul van, és nem egy hosszadalmas olvasmány. Mutatok egy látképet is, amin a Kǎixuánmén, a Győztes Visszatérés Kapuja és környéke látható.
  

»»»»»»