Gondoltam, elmesélem. Megvan, de mégis elveszett. Az utószóban is el fogom mondani, hogy a szúni civilizáció néhány elemét (többek között a nyelvüket) már felhasználtam egy meg nem valósított regényben, a Saunisban, amin 1994-ben kezdtem el dolgozni és még a 2010-es években is terveztem, hogy megírom. (Akad még egypár ilyen ötletem. A Lauma 2016-ban született, csak technikailag tavaly szeptemberben ültem neki, hogy meg is írjam. A Sophie-t körülbelül tíz évig érleltem, mielőtt belekezdtem.) A Saunisból több is át lesz véve, nemcsak a szúni civilizáció, csak még nem tartok ott.
De mielőtt átvettem őket, ők nem emberek voltak, hanem egy másik értelmes faj, akik a Földtől nagyon messze alakultak ki, és nekik volt még az ókor óta egy egyetemük. Volt egy okos királyuk, aki elhatározta, hogy összegyűjti és országába hívja a mindenfelé szétszórva élő, autodidakta bölcseket, akik a tudás voltaképpeni tárháza voltak abban az időben. Volt egy közülük, aki ezt az egészet szervezte, Angisztilhepan, aki megalapította az első egyetemet, Hangilaorant. Mindkét név benne van már a Nindában. Hangilaorannak jelentős szerepe volt abban, hogy ez az ország lett az első számú világhatalom. Amikor az országhatárok megszűntek, ez olvasztotta magába az összes egyetemet, mert háromezer év után akkora volt a tekintélye, hogy mindenki oda akart tartozni.
No, ezt az egész történetet ki kellett dobnom.
Mivelhogy nem volt ókor. Azaz volt, csak az nem a Galaxis magjának peremvidékén játszódott le, hanem Ősi Földön, és csupa olyan országot, eseményt, embert tartalmaz, amiket-akiket az olvasó is ismer a normál történelemkönyvből. A szúnik földi eredetű emberek, mint minden értelmes lény a Nindában (nem, sajnálom, a csoporton kívülre ennél több információ nem szivároghat ki), és mint tudjuk, Hangilaoran a Földön sem az ókorban, sem azóta nem létezett és várhatóan nem is fog. (Ilyen nevű egyetem sem, hát még azokkal a tulajdonságokkal, amik a regényben vannak neki, és amelyek egy részét szintén átemeltem a Saunisból.) Tehát Hangilaoran később jött létre, nem az ókorban, tehát nem létezett az okos király, Angisztilhepan pedig nem egy ókori bölcs volt, azazhogy Ninda korából visszatekintve ő is kvázi prehisztorikus, hanem egy tisztán látó ember már bőven az űrkorszakban, hiszen Szúnahaum-sínarraómin élt. Hogy mi volt az a szituáció, ami őt erre a lépésre késztette, azt történetesen nem tudom, és még azt sem tudom, hogy mi lesz Hangilaoran szerepe Ninda életében (természetesen oda jár, hová máshová)…
…no de hát még csak a legelső éjszakánál tartok.