Xiàqù, folytassuk. Kelet-Ázsiában gyakori szokás a fővárosokat „fővárosnak” nevezni. Kínában nemcsak Északi Főváros van, hanem Déli is (de oda majd később megyünk), de Tokió neve (
) is Keleti Fővárost jelent. Vietnam fővárosának is volt Đông Đô a neve, később Đông Kinh (mindkettő Keleti Fővárost jelent; a második nevet ugyanazokkal az írásjegyekkel írják, mint Tokiót, és ebből a névből lett Európában Tonkin). A japán Kiotó egyik régi neve Szaikjó, Nyugati Főváros. A koreai Szöult pedig valaha Gjöngszöng, „fallal körbevett főváros” néven ismerték.
De induljunk talán útnak. A múlt héten a palota egy részét néztük meg, méghozzá egészen kis részét, és most nem is megyünk beljebb. Épp csak bekukkantottunk. Egy kisebbfajta királyi palota is elég látnivalót ad akár száz blogcikkre, hát még egy ilyen hatalmas palotaváros. (Mondtam, hogy ez a legnagyobb létező palota a világon? A területe 0,72 négyzetkilométer, 980 épületet számlál.) Csak arra jut idő, hogy megemlítsem: 9999 és fél szobája van, mert a mennyei császár palotája tízezer szobás, és nem illene, hogy a földié több legyen. Mi mégis hagyjuk most el a palotát és nézzünk körül a városban.
A Tiltott Város mellett, annak nyugati oldalán terül el a főváros másik nagy nevezetessége, a 
Běihǎi park. Északi Tenger a neve, mert egy hatalmas tó van benne, ami a héttized négyzetkilométernyi parknak több mint a felét kitölti.
A képen a 
Báitǎsì, a Fehér Dagoba is látható, egy másik büszkesége. (A pagoda többszintes és piramis alakú, a dagoba gömbölyded formájú torony.) A tizenhatodik században épült, negyven méter magas, a tó szigetén áll, nemrég újították föl. Ezen az oldalon több kép is van róla.
Az Északi Tenger mellett van Középső és Déli Tenger (
Zhōngnánhǎi) is, de oda nem mehetünk, mert partjaikon a 
Zhōngyāng rénmín zhèngfǔ, a központi népi kormányzat vezetőinek rezidenciái vannak, ezért egyes múzeumnak nyilvánított részek kivételével elzárták a nyilvánosság elől. A hatalom nem költözött messze, csak egy tömbnyivel arrébb, amióta véget ért a császárság.
De hát van látnivaló máshol is. A belváros dugig van templomokkal, történelmi nevezetességekkel, a turista legfőbb gondja az, hogy melyiket válassza.
Érdekes története van például a 
Xīnhuámén Új Kína Kapu nevű épületnek, ami a Zhōngnánhǎi déli szélén áll, a 
Xīchángān Jiēn. Itt jó ideje főrangokat tartanak fogva. 
A sor 
Guāngxù császárral kezdődött, akit 1898-ban ide küldött házi őrizetbe unokatestvére, 
Cíxǐ császárné. Legutóbb 
Zhào Zǐyáng Csao Ce-jangot, az 1989-ben leváltott pártfőtitkárt őrizték itt.
Ami a Xīchángān Jiēt illeti, ezt Nyugati Hosszú Nyugalom utcának lehet fordítani; van Dōngchángān Jiē, Keleti Hosszú Nyugalom utca is. Ez egyik főutcája, ami délről határolja a palotát és északról a Tiānānmént. 
Sok ilyen utca van, aminek két szakasza két égtájról van elnevezve; ilyen például a Tiānānmén déli végéből keletre-nyugatra kiinduló 
Főkapu út, ebből is van Qiánmén Xīdàjiē és Qiánmén Dōngdàjiē. A tér déli végén levő kapuról („Elülső Kapu”) kapta nevét, ami valaha a Tiltott Város főkapuja volt.
De van Qiánmén Dàjiē is, ami se nem keleti, se nem nyugati, hanem délnek halad a Tiānānméntől, a 
Tiānqiáo negyedbe, Běijīng szórakoztatónegyedébe. Itt állt valaha az Ég Hídja, ami az Ég Templomához vezetett. Ezt később lebontották, a terület örömlányok és rablók tanyájává vált, de a nevét megtartotta.
Az Ég Temploma (
Tiāntán) ma is megvan, egyike a város büszkeségeinek. Linkelek egy fotót az imateremről, ahol a császárok a jó termésért imádkoztak. A hatalmas templomkomplexum is része a világörökségnek, akárcsak a Tiltott Város.
»»»»»»
Láng Attila D., 2007.10.5.
