Tegnap:
http://lattilad.org/vicky/doku.php/talema/blog#nk_16-_11
Majdnem kialudtam magam, csak éjfélig néztem filmet és reggel a
teflonba zárt macska ébresztett.
Mire leértem, a busz már itt várt rám a ház előtt, tehát felküzdöttem magam és már indultunk is.
Érd, aztán Keszi, szokatlanul korán beértem.
Kedd lévén
jóhírkör volt, s én a muszájból megemlített holnap lesz két hetes kétbotozásom említése mellett -már nem kedvetlen kötelezőségként, csak a másik elnyomja ezt az amúgy óriási fegyvertényt...-, elmondtam Énonokám legújabb teljesítményét,éspedig, hogy zenére,ritmusra tapsol, táncol és énekel!!! Imádom, és ez nem túlzás. Elolvadok tőle... tankönyvi nagyisági tüneteim vannak...
Osztán torna volt, ismét a mindhárom ágyon voltunk, felvétel készült, ennek megfelelően nehéz gyakorlatok sorát is kaptuk.
Ezután Katihoz mentem, és kis híján elaludtam a kezelés alatt. Nagyon jó volt.
Mára nem is nagyon volt más, dél körül átballagtam a főépületbe és ebédelni mentünk, majd onnan kondira.
Tudom, minden nap leírom s naponta sokszor elmondom, hogy nem tudom kifejezni mennyire hálás vagyok a nálam elért stabilizációs állapotért. Ma ismét Kriszta volt és új feladatokat adott, és egyre inkább ráérzek saját súlypontom... helyére, vagy hogy kék ezt mondni...
...persze az pedig még rátesz egy lapáttal, hogy lépten-nyomon dicsérnek a kórházban.
Ezután megkerestem egy túlélő-társam aki a "Hetes"-ben van most és elkezdtünk beszélgetni. Holnap tán folytatjuk majd.
Még három napom van az idei etapból.
Ez csak tecc, ezért kerül ide:
2016.09.20., 17:48
~~DISCUSSION~~
nk_16-_12