Hullámvasút
Ez is, mint például a mérleg, velem van bõ egy évtizede.
De ahogy a mérleg is, kezd átrendezõdni.
A karos, piaci, antik mérleg már egyre nehezebben megpakolható s a hullámvasút amplitúdója folyamatosan növekszik, ráadásul a csúcsok idõbeli távolsága folyton kisebbé válik.
Folyamatosan hányingerem van a menetszéltõl, a lejtõkön való esztelen száguldástól, de ott még nem tartok, hogy ne ismerjek rá. hogy éppen felfelé haladok. De amilyen barom vagyok, az egy percig tartó felfelé lépkedést én öles haladásnak tekintem, s esküszöm, nem fûzök hozzá vérmes reményeket, mégis mikor illetlenül rövid idõn belül átbucskázom a csúcson -amit persze észre sem vettem, mert egy idióta vagyok-,csak kapkodom a levegõt a döbbenettõl...
Sírni nem tudok. Csak széttép a meghasonlás, a csalódás, a fal keménysége ismét és újra és megint és századszor a homlokomon...
Gyûlölöm a hullámvasutat.
{{hullámvasút.jpg}}
Ha elég bátor leszek, kiszállok végre.
2012-03-27
~~DISCUSSION~~
hullamvasut