Ágnes jókedvéért

No, meg a memóriám helyett, ugye.

Említett hölgy, folyamatos harcot vív mindenféle kivitelezõvel, kik kívül-belül teszik a dolgukat a házon. De amint követem az eseményeket, szegény, szeretett Ágnesünknek nem sok öröme van ebben eddig, hiszen hiba, falpacázás, vakolat leverés, porhegyek és társaik kísérik munkásaik útját. S ennek hangot adván tett ki egy videót, mely sajna kedvére nézvést nem sok jóval kecsegtet, hiszen a belenyugvást a kétségbeesést hallom belõle, mintha ezen örömteli (is lehetne akár) folyamatot valami örrökkétartó, befejezetlen, végtelen történetnek érezné. Így gondoltam, keresek neki valamit amitõl legalább néhány percre könnyebb lesz a lelke.
Találtam egy rakás blõdlit, de komolyabbra vágytam. Egyértelmû volt az irány, a 8 éves bölcsek földje, a mindigtél birodalma: South Park.



Ez azért nagyon nem semmi.
Hogy ne legyünk elkeseredve, nekünk is megvan a magyar szószparkunk:



Ez az én szintem. Talán ha más nem, de egy pillanatra lehet ezen mérgelõdni, hogy talema mennyire alulmívelt és satöbbi, hogy a nyolcéves szintet is alulnézetbõl csodálja, addig sem kell a felújításon törpölni.

Eric Cartman a kedvencem. Minden nyolcévesek, legnyolcévesebbike. Ugye.

agnes_jokedveert