Versailles-ban vesszen Trianonoztak

Ezt írja az Index. Rosszul teszi, mert ezt egész biztosan nem csinálták. Az igéket ugyanis nem kezdjük nagybetűvel, és magyar szövegben nem állnak szavak póráz nélkül. A Trianonoztak momentán egy nagybetűs ige, a vesszen pedig póráz nélkül maradt.
  Az ige egyszerű eset. Kisbetűvel kell írni és kész: trianonoztak. De a vesszennek kell valami pórázt találnunk. A póráz a nyelvtani viszony.
  Áll egy kapcsolat más mondat nyelv szó tan.
  A szavak a mondatban nyelvtani kapcsolatban állnak egymással.
  Ez a különbség aközött, hogy csak ábécérendben felsorolunk főneveket, és aközött, hogy mondatot alkotunk belőlük. Utóbbi esetben az elhangzottakat akár meg is lehet érteni.
  Akkor a következő kérdés az, hogy mi a mondatban a vesszen. Ez ugyebár egy ige, a veszik ige egyik alakja. Viszont a mondatban már van egy ige, a trianonoztak, most már kisbetűvel. Ez a mondat állítmánya. Egy tagmondatban két állítmány ugye nem fér meg. Akkor a vesszen micsoda?
  Nos, önmagában semmi. Ez egy idézet, „vesszen Trianon”, ezt mondták Versailles-ban, sokan és sokszor. Írhatnánk, hogy Versailles-ban „vesszen Trianon”-oztak, és akkor egyértelmű a szitu. De egyszerűbb így:
  Versailles-ban vesszentrianonoztak.

»»»»»»