Vár terád a sárga vonal, ha Volán honába mész!

vak mn és fn
  I. mn -on v. (ritk) -ul; -abb
  1. Olyan <élőlény>, amely v. egyáltalán nem, v. vmelyik szemével nem lát. ~ ember; ~ ló; fél szemére ~; mindkét szemére ~; […]
  

Fehér bot
  A fehér bot a vakok és gyengénlátók közlekedését segítő eszköz, amely elsődlegesen lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy akadályokat vagy tájékozódási jeleket tapogasson le a környezetében, de a látók számára is hasznos, hogy a használóját vakként vagy látássérültként felismerjék, és megfelelő gondossággal viszonyuljanak hozzájuk. Az utóbbi az oka a bot fehér színének.
  

Szeged
  […]
  Helyközi és távolsági közlekedés
  A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a DAKK Zrt. és a MÁV-START Zrt. végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.
  

Jön a vak Magyarország harmadik legnépesebb városának távolsági buszpályaudvarára. Szombat van, a huszonegyedik század első ötödének vége, augusztus 25-e, délután négy óra, harminchét fok. Áll a vak és várja a buszt Pécsre. Jön a busz. Egy másik utas felszáll és kér egy jegyet Pécsre.
  Sofőr: Pécsre? Ez a busz Békéscsabára megy, nem Pécsre. A pécsi busz rég elment.
  A másik utas leszáll. A vakkal együtt megkeresik az információs fülkét. Ül benne egy férfi.
  Információs férfi: De hát bemondták, hogy mikor megy a busz!
  Vak: Nem, azt mondták, hogy Pécsre megy, nem Békéscsabára.
  Másik utas: Igen, így volt.
  Információs férfi: Ja, igen, mert most máshonnan indul.
  Vak: És azt honnan kellett volna tudnunk?
  Információs férfi (arrogánsan): Hát ide kell jönni!
  Vak és Másik utas (kórusban, nem mondják, csak gondolják): Akkor minek a hangosbeszélő? Kinek van arra ideje, még látónak is, hogy amikor beesik a pályaudvarra és keresi a buszát, akkor még az információs fülkéhez is elzarándokoljon? Ha mindenki odamenne, ő azon háborogna, hogy miért nem a hangosbeszélő után tájékozódnak. Egy vak meg se találja a fülkét egyedül.
  Másik utas (elmegy a dolgára)
  Vak: És most? Itt állok harminchét fokban a tűző napon, szívbeteg vagyok, rákos, mégis mit csináljak?
  Információs férfi (arrogánsan): Két óra múlva megy másik busz Pécsre, azzal elmehet.
  Vak: És azzal mit kezdjek? Onnan akkor már nem megy tovább csatlakozás, gyalogoljak negyven kilométert?
  Információs férfi (arrogánsan): Az már engem nem érdekel.
  Vak: Akkor azt mondja meg, melyik busszal jutok haza. (mondja a földrajzi helyet)
  Információs férfi: Öt perc múlva megy az ilyen és ilyen számú kocsiállásból.
  Vak: És az hol van?
  Információs férfi (még arrogánsabban): Induljon el a sárga vonalon!
  Vak (némiképp ingerülten): Miféle sárga vonalon?
  Információs férfi (üvöltve): OTT VAN FELFESTVE! NEM LÁTJA?!
  
  Láng Attila D. (másnap, otthon, cikkírás közben): Nem. Nem látja. Azt sem látja, hogy becses szüleid miért inkább nem kissámlit csináltak, annak több esze lett volna. Azt sem látja, hogy amikor egy beteg, fogyatékos nővel pofátlankodsz, akkor hol van egy férfi, aki benyúl a kisablakon, nyakon ragad, üvegestül kitép a kis trónszékedből és kivág az aszfaltra, hogy akkor most menjél és mutasd meg a vaknak, hogy melyik a sárga vonal, de nehogy letérjél róla, mert elvisz a nyugati boszorkány.

»»»»»»