Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Vajon mire gondolt a költő?

Nyolchónapi fogházra itélték József Attilát. József Attila, a Szegeden is jól ismert, tehetséges makói költő, sajtó utján elkövetett istengyalázás cimén került a büntető örvényszék Schadl-tanácsa elé. A Corvin-nyomdában előállitott Kékmadár cimü irodalmi és müvészeti lap 1923 október 13 iki számában „Lázadó Krisztus“ cimmel verset irt, mely az ügyészség szerint Isten ellen intézett gyalázó kifejezéseket és botrányt okozó istengyalázást tartalmaz. Magát a cimet is inkriminálta az ügyészség. József Attila, aki 19 éves fiatalember, azt adta elő a biróság előtt, hogy a forradalmak és a háboru után az emberek elvesztették önbizalmukat. Irodalmi munkásságában arra törekszik, hogy az emberek visszanyerjék önbizalmukat. Nem akarta Istent káromolni. A lázadó Krisztus alatt nem Krisztust értette, hanem a földresujtott embert, akihez most másik földresujtott ember beszél. Védője, dr. Vámbéry Rusztem azt fejtegette, hogy primitiv munkásember fohásza Krisztushoz ez a vers. A lázadó Krisztus az örök embert jelenti. Lehet, hogy vannak tiszteletlen kifejezések a versben, de ezek nem istengyalázók. Nem szabad egyes idézeteket kiragadni a versből, mert hiszen Ady is irt izgága Jézusról és Heine is irt hasonló hangon. Ha József Attila versét igy nézzük, az nem istengyalázás. Ezután Schadl elnök megállapitotta, hogy a pör nem évült el, majd itélethozó tanácskozásra vonult vissza a biróság. Rövid tanácskozás után bünösnek mondották ki József Attila költőt istengyalázás büntettében és ezért őt nyolchónapi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre itélte a biróság. Vámbéry Rusztem, József Attila védője felebbezett az itélet ellen.

Betűhív idézet a Délmagyarország 1924. július 11-i számából. Igen, ilyen nagy múltja van nálunk a verselemzésnek. Mire gondolt a költő, amikor a verset írta? És mire gondolt az ügyvéd, amikor a verset megmagyarázta?
  Ezekre a kérdésekre, legalábbis ami József Attilát illeti, mostantól választ kaphatnak az iskolások: a Délmagyarország 1910 és 1945 között megjelent lapszámai mától szépen bedigitalizálva olvashatók a neten.

»»»»»»