Vagyonadó
A LAttilaD.org jelenleg betegség miatt zárva (mármint olvasóinkat a szerver tárt karokkal fogadja, csak új cikkek nem remélhetők), de muszáj megjegyeznem, ha már a vagyonadót emlegették a klubhíradóban, hogy nem értem. Mármint a klubhíradót értem, magyarul van, én a vagyonadót nem értem.
Van énnekem egy értékes vagyontárgyam, mondjuk egy kacsalábon forgó házam, a tetején ötkilós gyémánt szélkakassal. Amikor megvettem, akkor természetesen kifizettem az áfát, az illetéket meg amit kellett. Most csak van, hasznot nem hajt, hiszen ha hajtana, akkor az után jövedelemadót fizetnék. És egyszerre csak kijön a parancs, hogy fizessek (teszem azt) évi százezer forint vagyonadót.
Miért?
Miért kellene fizetni azért, mert van egy saját tulajdonom? Megvettem vagy megörököltem, mindegy, törvényesen a tulajdonomba került, ér, amennyit ér, hasznom nincsen belőle, költségem feltehetően van rá, de ha nincsen is – miért fizessek a saját tulajdonom után? Hogy az államnak pénze legyen? Igen, ez a cél, de mi a jogalap?
A kacsaláb és egy doboz gyufa között jogilag az égvilágon semmi különbség nincsen. Mindkettő egyszerű, közönséges magántulajdon. Az értékük jócskán különbözik, de ez minden. A doboz gyufa után miért nem kell adót fizetni? Nem a megvételekor, az az áfa, azt megfizetjük. A birtoklásáért. Kovács Ubul puruttyafalvi lakos birtokol, teszem azt, százhetvenkét vagyontárgyat, amelyek összértéke nyolcszázhetvenkétezer-tizenhárom forint (ugyanis lakása nincs, albérletben él), akkor miért nem fizettetnek vele évi egytized százalékot, azaz 872 forintot? Mert ez a szegényeket sújtaná? Ugyan, kérem, ki lehet tűzni egy alsó limitet, sávosítani lehet, bármit lehet. Aki nagyon szegény, például vagyontárgyainak száma kevesebb tíznél, összértékük kétezer forintnál (hajléktalan), annak a vagyonadója lehetne évi öt forint, a legkisebb kifizethető összeg. Ezt is igazságossá lehetne tenni, legalább annyira, mint a többi adót.
Én abban látom a különbséget, hogy az ingatlanok lajstromba vannak véve, és egyszerűen végigböngészve a nagy könyveket megállapítható, hogy kinek milyen ingatlana van, az mit ér, és már mehet is a levélke, hogy tessenek fizetni.
No de feleim szümtükkel, ha a ház után fizetünk, mert lajstromba van véve (az autó után eddig is fizettünk, mert lajstromba van véve), akkor minden után lehet fizetni, ami lajstromba van véve!
Egy átlagos magyar nőnek például, a CIA World Factbook szerint, van egy egész harmincöt század gyereke. Lajstromba vannak véve! Lehetne rájuk gyerekadót kivetni. Minden gyerek után évente adott összeg, ikrek után kedvezmény, fogyatékos gyerek után plusz adó, mert leterheli az államot a rohadék, viszont ha a gyereknek van fizetőképes apja, akkor vele feleződik az összeg, csak nulla egész hatszázhetvenöt ezred gyerek után kell fizetni. Viszont gyermeküket egyedül nevelő szülők kedvezményt kaphatnak. (Egyébként gyerekadó tényleg volt Magyarországon, a Fidesz-kormány vetette ki, úgy csinálták, hogy elvettek egyhavi családi pótlékot.)
Avagy egy átlagos polgárnak van 0,5 házastársa. (Tudnillik vagy van neki – 0 db –, vagy nincs – 1 db –, a kettőt átlagolva kijön 0,5 db.) Lajstromba vannak véve! Lehet utánuk feleség- vagy férjadót fizetni. Ráadásul a házasságkötésnél volt két tanú, azok is lajstromba vannak véve, lehet utánuk tanúadót fizetni, de a tanúk is fizethetnek, hiszen lajstromba vannak véve.
Lehetne peradót fizetni. Ha beperelek valakit, mindketten lajstromba leszünk véve, ki lehet vetni az adót. Ha őrizetbe vesz a rendőrség, lajstromba leszek véve, lehet cellaadót fizetni. Ha kórházba kerülök, lesz kórlapom, lehet kóradót fizetni. Ha fogorvoshoz megyek, nyilvántartásba veszik a TAJ-számomat és fizethetek fogadót.
Ja, hogy akkor az emberek nem fognak házasodni, gyereket szülni, nem mennek kórházba és nem tartóztattatják le magukat? Elképzelhető. Mint ahogy az is, hogy eladják a házaikat hetvenhét résztulajdonosnak, akik egyenként csak limit alatti tulajdonrészt birtokolnak, tehát nem kell fizetniük, aztán agyba-főbe perelik egymást az állam költségén.
Mert élelmes nép a magyar.