Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Találkozó folyamok

Többször szó esett arról, hogy hány vonásból állnak az egyes jelek. Sokszor éppenséggel nem annyiból, amennyiből az ember gondolná. Nézzük meg, miért.
  A jelnek fontos szerepe van a kínai kalligráfiában: az összes vonástípust tartalmazza, jó szemléltetőeszköz. A vonásoknak nevük van.
  


  Piros: diǎn, vagyis pont. Az íróecsetet hozzáérintjük a papírhoz.
  Sárga: héng, vízszintes vonal. Balról jobbra húzzuk.
  Zöld: shù, függőleges vonal. Felülről lefelé húzzuk.
  Lila: gōu, vonás végéhez illesztett kampó.
  Világoskék: tí, balról jobbra emelkedő ferde vonás.
  Sötétkék: piě, jobbról balra ereszkedő ferde vonás.
  Fehér: duǎnpiě, jobbról balra ereszkedő, rövid ferde vonás.
  Barna: nà, balról jobbra ereszkedő vonás.
  Ha már a vonásokat megismertük, a sorrendjüket is megismerhetjük. Van néhány szabály, amik megmondják, milyen sorrendben kell meghúzni a vonásokat.
  A két fő szabály: felülről lefelé és balról jobbra. Ezek megadják az olyan jelek írásmódját, mint és . Érvényesek a többrészes jelekre is, mint (előbb a kereszt, aztán a négyzet).
  Négyzetet () így rajzolunk: először a bal oldala, majd egyetlen vonással a teteje és a jobb oldala, végül az alja. Ha a négyzetnek tartalma is van, azt előbb rajzoljuk meg, mint az alját. Ez a rendszer érvényes olyan jelekre is, mint : először megrajzoljuk a két felső vízszintes vonalat, majd a függőlegeset, és csak utolsónak az alsó vonalat.
  A középső vonalat a kétoldalt levő szimmetrikus részek előtt rajzoljuk meg: . Ezért nc ennek a jelnek a cāngjié-kódja.
  Kereszt rajzolását a vízszintes vonallal kezdjük.
  Ha ívelt vonalak kereszteződnek (), előbb a jobbról balra ereszkedő vonalat rajzoljuk meg.
  A pontokat () általában utolsóként tesszük ki.

»»»»»»