Ha már láttuk a hármast, nézzünk meg több számjegyet is. Az egy és a kettő nagyon egyszerű.
Ezek csak vízszintes vonalak, nem tartozik hozzájuk olyan szimbolikus tartalom, mint a hármasnál a menny, a föld és az emberiség, ámbár az
egy vízszintes vonala összetételekben jelképezheti a látóhatárt és a mennyországot is.
A négy már másképpen keletkezik, nem négy vízszintes vonallal. Egy
részekre osztott
négyzetet ábrázol.
Az ötös számnak megint bonyolult története van. A jin és a jang (yinyang) kettőssége
hozza létre az öt elemet, ezt ábrázolja.
A hatos szám belépés
a nyolcasba
. Ahhoz persze kínainak kell lenni, hogy az ember tudja, miért pont a hatos szám jelent belépést a nyolcasba és miért nem hetes.
A hetet egy görbe vonallal áthúzott
egyessel írjuk, ami a tíz
hiányosságát jelképezi.
A nyolcast már láttuk a négyesnél és a hatosnál: felosztást is jelent.
A kilenc a tíz
meghajlított változata, ami azt jelenti, hogy csak megközelíti a tízet.
A tízes szám a négy irányt és a közepet jelképezi. (Az öt
régen a négy oldalt és a közepet jelképezte, a kínaiak tehát többféle számot is társítani tudnak ehhez a gondolathoz.)
Nézzünk egy-két jelet, amik a tízesből keletkeznek.
Említettem a csapat jelét: ez azt jelenti, emberek
tízesével.
A tízből keletkezik a tudós jele is: a tíz alá teszünk egyet, mondván, egytől tízig mindent tud, vagyis tudós ember.
Ha a tíz alá a
száj jelét tesszük: „már tíz száj továbbmondta”, vagyis régi.
Ha a tízet megtöbbszörözzük, további számjegyeket kapunk: