Segítség a nyelvtörvényhez

Gondoltam, körülnézek Pesten, s a magam szerény eszközeivel hozzájárulok a nyelvtörvény könnyebb betartásához.
  A csőben főtt sertésjavát pikáns mártással, kelt tésztába töltve elárusítóhely például sokkal szebben hangzik, mint a külföldies hotdogáruda. A kávézó természetesen feketelevesező. Ezeket könnyű lefordítani.
  Nagyobb gondban vagyok a nevezetességekkel. A Szent István-bazilikából a szent és az István is külföldi szó, de szerencsére már meghonosodtak. A bazilika nem, szó sincs róla, és különben is van rá rendes magyar szó. Tudniillik a görög vaszileosz, „uraság”, később „király” szóból ered. A templom neve tehát Szent István-királyház. A cukrászda maradhat (a cukor meghonosodott indoeurópai szó), a Gerbeaud nem, magyar ember se leírni, se kimondani nem tudja. De a Zserbó se jó, az sincsen magyarul. Diós Kakaótorta Cukrászda. A Margitsziget lehet Királylány-sziget vagy Gyöngy-sziget, tudniillik egy királylányról nevezték el, akinek a neve Margit, ami gyöngyöt jelent.
  Aquincummal bajban vagyok, mert nem tudok latinul és nem tudom pontosan, hogy milyen összefüggésben áll a név a vízzel (aqua). Az biztos, hogy Víziváros nem lehet, hiszen olyan már van. Esetleg Vízhely? Az orvostudományi egyetem szerencsére színmagyarul van, de a Semmelweis nemhogy németes, de ráadásul, mit van mit tenni, zsidós, tehát Az Anyák Megmentője Orvostudományi Egyetem. A Magyar Televízió arra a kis időre, amíg még fennáll, Magyar Távolbalátó. A Duna pedig egyszerűen visszaállítható arra a kelta szóra, amiről a nevét kapta: Folyó.
  Bízom benne, hogy javaslataimmal hozzájárulhatok, hogy csökkenjen az idegen nevek száma szépséges fővárosunkban, Budabarlangban.

»»»»»»