Háborúellenes kirohanás
Ezzel a furcsa szókapcsolattal illetik az Avatart a konzervatív kritikusok. Furcsa szókapcsolat, mert a háború, az a kirohanás. A háború úgy kezdődik, hogy kirohanunk másvalaki ellen és fegyvert rántunk. Ha valaki tiltakozik a háború ellen, azt nem úgy teszi, hogy kirohan, hanem hogy nyugton marad. Ugyanis a háború ellentéte a béke, tehát aki békén marad, az nem tud háborúzni.
Csodálatos élmény lehet konzervatívnak lenni, egyre jobban sajnálom, hogy nekem nem adatott meg. Annyira kényelmes. Az a kellemetlensége megvan ugyan, hogy szegények idős korukra elhülyülnek, mert használat híján elsorvad az agyuk, de addig micsoda aranyélet! Soha nem kell gondolkodni. Van a Főgondolkodó, az megmond mindent.
Jonah Goldberg Főgondolkodója például azt mondta, hogy az iraki háború jó dolog, ő tehát védi ezt a háborút, és feltehetően lelkesen hujjog a tévé előtt, valahányszor az amerikai katonák megölnek egy-egy irakit, sőt akkor is, ha az irakiak ölnek meg egy-egy amerikait, mert a konzervatívok sokat adnak a sportszerűségre. Persze rosszindulatú dolog tőlem, hogy egyetlen, méghozzá többszörös sajtóferdítéseken átesett mondatról ítélek meg egy vadidegen embert, de akadnak emberek, akik még a mondatot se várják ki, egyből a bőröm színe vagy az orrom formája alapján ítélnek meg, és azok pont konzervatívok. Én csak mutatom, hogy ők hogy működnek. Szóval Goldberg úr bizonyára lelkesen drukkol a háborúnak, mármint nem a győzelemért, hanem a háborúért, mert ha beköszönt a győzelem, akkor vége a háborúnak. Azazhogy az Egyesült Államok, amit John Nolte szerint nem szabad kritizálni, bevezette az újfajta háborút, aminek nincsen vége. Ha vége van, akkor kezdődik, és különben is, rengeteg iszlám állam van a világon, ahol diktatúra uralkodik és tömegpusztító fegyvereket gyártanak, bár ez utóbbi nem létszükséglet, elég azt mondani, hogy megteszik.
Hiszen onnantól az a Tévedhetetlen Igazság. Bush azt mondta, hogy Irakban márpedig tömegpusztító fegyvereket gyártanak, tehát gyártanak. Így lőn. Aztán kiderült ugyan, hogy ezt csak Bush ihellette hozzá, mert ez kellett a háborúhoz, de a háborúnak olyan a természete, mint az egyszeri vasúti rendeletnek, hogyaszongya „ha két vonat találkozik a kereszteződésben, mindkettő köteles megállni, és egyik sem indulhat el addig, amíg a másik el nem haladt”. Szóval amíg bármelyik lő, addig a másik is lő.
Abszolúte nem erről jut eszembe Hla Hla Win és Myint Naing, akik most kaptak húsz és huszonöt évet riportkészítésért, és mindmáig nem tudok rájönni, hogy ha Myint Naingnak csak az a bűne, hogy szállást adott a riporternőnek, akkor miért kapott öt évvel többet. De Burmában a dolgok már csak így működnek, a diktatúra megmondja, hogy riportot csinálni bűn, és onnantól az a Tévedhetetlen Igazság. Mindmáig rejtély számomra, hogy a mindenkori amerikai elnökök milyen szempontok alapján választják külön azokat az országokat, ahol sárba tiporják az emberi jogokat és tűrhetetlen dolgokat művelnek, ezért meg kell őket támadni, azoktól az országoktól, ahol sárba tiporják az emberi jogokat és tűrhetetlen dolgokat művelnek – de oda se neki.