Kártérítési követelés
Először is felkérem Önöket, hogy vegyék elő a dossziémat és nézzék át a korábbi levelezéseket. Ha ez megvan, akkor hallgassák meg a Kerry Weaverrel szeptember 6-án 22 óra tájban folytatott beszélgetésemet. Kész? Akkor közlöm, hogy betelt a mérték. Akkor is hamarosan betelt volna, ha Weaver „úr” szimplán csak megaláz a szokott módon, de ahogyan tette, az minden képzeletet felülmúl. De tessék az átirat is, hogy hivatkozni tudjak részletekre. Egyes mondatok, mondatrészek mögé számokat fogok tenni és az átirat után kommentálok.
– Üdvözlöm, Kerry Weaver vagyok, miben tudok segíteni önnek?
– Kezicsókolom, jó estét kívánok, egy egyszeri átutalást szeretnék.
– Értem, esetleg a Láng Attila Dávidot tudná nekem adni? 1
– Nem, viszont be fogom perelni a bankját most már…
– Értem, hölgyem…
– …mert ebből elég.
– …vonalas ügyintézői szolgáltatást hívta, tehát itt a kártya birtokosának kell…
– Én vagyok, amint ön azt nagyon jól tudja, 2 én vagyok a kártya birtokosa.
– …tulajdonosa, látom, 3 de a kártya tulajdonosa, az a Láng Attila Dávid.
– Tudom a nevemet, uram.
(csend) 4
– Tehát. Ott tartottunk, hogy egy egyszeri átutalás.
– Nem tudom önnek végrehajtani.
– Figyelmeztetem, hogy ez most már hűtlen kezelés.
– Nem hűtlen ke…
– Ez az én pénzem. 5
– Akkor fáradjon be a fiókba és utalja át ott. 6 Itt csak a…
– Én nem fáradhatok be fiókba és nem utalhatok át ott. Önöknek ez a szolgáltatásuk azért van, hogy én használjam!
– Akkor a saját kártyájával jelen…
– A saját kártyámmal jelentkeztem be.
(csend) 7
– Még valami további kérdés?
(egy-két érthetetlen szótag)
– Tessék?
– Tehát az ön neve Láng Attila Dávid? 8
– Természetesen.
– Értem… Akkor néhány ellenőrző kérdést fogok önnek feltenni a számlával kapcsolatban, s azt követően akkor átutaljuk a pénzt. 9 Kérnék öntől egy személyiigazolvány-számot…
– Nem tudok önnek személyiigazolvány-számot adni, nem tartom magamnál a nap minden percében a személyimet. Erre senki nem kényszeríthet.
– Értem, akkor a következő kérdésem a levelezési cím.
– Levelezési cím? Milyen levelezési cím? 10
– Ahová kikapja a számlakivonatokat.
– Ja! Az személyes adat, azt sajnos nem adhatom meg, csak az OTP ügyintézőjének. 11
– OTP-ügyintéző vagyok.
– Én meg Láng Attila Dávid. Ha ön nem hiszi el nekem, hogy az vagyok, aki vagyok, akkor én mért higgyem el önnek, hogy ön az, akinek mondja magát? 12
– Értem. 13 Akkor ez esetben nem tudok önnek segíteni, megkérném, hogy akkor fiókban adja meg ezt az utalást. 14
– Ez esetben én be fogom az ön bankját perelni. Szerződésszegésért mindenképpen! 15
– Rendben. Énnekem jogom van feltenni az ellenőrző kérdéseket, 16 amennyiben ön ezt elutasítja, így nem tudom a tranzakciót végrehajtani.
– Ez esetben anyagi kárt okoz nekem. 17
– Nem tudok segíteni ez esetben, mint mondtam. 18
– Aha! No. Erre a kérdésre még alkalomadtán visszatérünk; a levelezési cím [az átiratból törölve]. 19
– Köszönöm. Születési helyét, idejét és édesanyja leánykori nevét kérem még.
– Ezek is személyes adatok, de úgy látszik, hogy kénytelen vagyok őket megadni. [megadom a születési helyemet és időmet] …mit tetszett még kérdezni? 20 Anyám lánykori neve. [megadom]
– Köszönöm szépen. Állandó megbízás kapcsolódik a számlához?
– Nem.
– Beszedési megbízás a Generali Biztosító felé?
– Generali Biztosító?! Nem. 21
– Köszönöm. Mekkora az összeg, amit utalni kíván? 22
– Aha. Szóval eljutottunk ehhez a részéhez is, hogy se tolvaj, se csaló nem vagyok, úgy látszik. 23
[Rögzítjük az átutalás adatait.]
– Visszaolvasom önnek a megbízást, és mielőtt jóváhagyná, annyit mondok még, hogy a felettesem engedélyére lesz szükségem ahhoz, hogy az átutalás megtörténjen, tehát amint a felettesem engedélyezte, úgy fogja… úgy fogja megkapni az úr a pénzt. 24
[Visszaolvassa az adatokat.]
– Jóváhagyja ezt? 25
– Az adatok helyesek… de mielőtt jóváhagyom, akkor viszont felmerül a kérdés, hogy mikor lesz meg az ön felettesének az engedélye.
– Reggel hét óra után.
– Reggel hét óra után mennyivel?
– Amint leellenőrzik, hölgyem. 26
– Micsodát, uram?
(csend)
– Mit ellenőriznek le?
(csend)
– Visszahallgatják a korábbi hívásokat, az alapján hangmintát vesznek és onnan fogják leellenőrizni, és leengedé…
– Hangmintát?! Mért nem lehetett ezzel kezdeni mondjuk egy évvel ezelőtt? (csend) Sokkal egyszerűbb lenne mindenkinek az élete. Önök nem aláznának meg engem minden egyes telefonbeszélgetésnél, én nem kiabálnék önökkel minden egyes telefonbeszélgetésnél… mért nem lehetett rögtön azzal kezdeni, amint én azt körülbelül fél évvel ezelőtt már javasoltam? Hogy vegyenek hangmintát. 27
– …azért küldöm tovább az illetékeseknek, 28 megnézik…
– Aha.
– …és akkor aszerint fognak cselekedni. 29
– Aha. Értem. Akkor… mi a teendőm?… Jóváhagyom az átutalást.
– 30 …köszönöm szépen, ezt rögzítette a rendszer, miben tudok még segíteni önnek?
– Még egy kérdésre felelhetne nekem. Önöknél egy csomó mindenre van előírás. Arra nincsen előírás, hogy miután megsértették az embert, bocsánatot kérjenek?
– Természetesen ezt is továbbítom, és amennyiben önnek van igaza, 31 úgy egy bocsánatkérő levelet mindenképpen fogunk önnek küldeni.
– Nem pont erre gondoltam… bocsánatkérő levelet már elég sokat kaptam önöktől. 32 Én csak úgy most, itt, öntől, helyben, prompt örültem volna egynek. Kezicsókolom, jó estét kívánok.
– Viszonthallásra.
1. A szokásos kezdés: Weaver „úr” nem megkérdezi, hogy ki vagyok, hanem kijelenti, hogy én nem vagyok én. Úgy látszik, Önök az EBH-határozat óta nyeregben érzik magukat: azt teszünk az ügyféllel, amit akarunk, a hatóság is minket igazol. Tájékoztatom Önöket, hogy az EBH-t bepereltem; most Önök következnek.
2. Feltételezem és elvárom, hogy tudja. Ha nem, akkor hazugság volt minden, amit Önök mondtak és írtak figyelmeztető feljegyzésekről és intézkedésekről, hogy ez többet ne forduljon elő. Hazudhat egy bank, amely az ügyfelei bizalmából él? Nyilván nem. Ez esetben a telefonosok tudják, hogy nekem vékony a hangom, és szándékosan aláznak meg. Lennének szívesek állást foglalni ebben a kérdésben?
3. Sajnos a mondat eleje nem érthető. (Az Önök felvételén igen?) Én regényíró vagyok, s mint ilyennek elég élénk a fantáziám. De akárhogy erőltetem, csak egyféleképpen tudom elképzelni a mondatot: „Ön a számla társtulajdonosa, látom…” Ha a mondat így kezdődik, az azt jelenti, hogy Weaver „úr” a számla másik társtulajdonosáról a következőket állítja:
– az én kártyámmal jelentkezik be, tehát csal;
– azt állítja, hogy ő azonos velem, tehát hazudik, hamis személyazonosságot használ;
– holott neki is van saját kártyája ugyanehhez a számlához, amit nehézség nélkül használhatna, tehát hülye.
A számla társtulajdonosa a feleségem, akinek tanácsolni fogom, hogy indítson Kerry Weaver és/vagy az OTP ellen rágalmazási pert, ha az egyéb feltételek fennállnak; erről később.
4. Öt másodperc szünet az én költségemre. Kerry Weavernek hallhatóan a torkán akadt, hogy uramnak szólítottam. De nem vonta le a következtetést, hogy kölcsönkenyér visszajár.
5. Szeretném nyomatékosítani, mert látom, hogy nem egyértelmű. Az egy dolog, hogy Önök hogyan szórakoznak velem a telefonban, amíg tehetik. Az viszont egy egészen másik történet, hogy engednek-e rendelkezni a saját pénzemmel. Ha nem, akkor engem kár ér. Ha például nem engedik, hogy átutaljam valakinek a pénzt, ami jár neki, akkor ő beperel engem, és mivel igaza lesz, megnyeri a pert. De kifizetni esetleg akkor sem tudom, mert Önöknél van a pénzem, és nem engedik, hogy használjam. Végső esetben eljuthatunk oda, hogy mindenemet elárverezik, miközben a számlámon gyűlik a felhasználhatatlan pénz.
Ez elég sötét perspektíva, ami persze nem is következhet be, például azért sem, mert a számlához a feleségem is hozzáfér. (De ha neki például mély hangja lenne? Találkoztam nővel, akinek olyan mély hangja volt, hogy férfinak lehetett volna nézni.) Elsősorban azonban azért nem fog bekövetkezni, mert ha egyetlenegyszer megtagadják, hogy tetszésem szerint használjam a pénzemet, minden elképzelhető törvényes eszközt meg fogok ragadni Önök ellen. Másnap a tévéhíradóban látni fognak egy szakállas pasit, aki lejátssza a hangfelvételt arról, hogy nem nyúlhatott a pénzéhez, mert nő. Természetesen külön kártérítési per indul, büntetőper, pénzügyi felügyelet, mindenféle.
Szükségesnek tartottam ezt elmondani, ugyanis az az érzésem, hogy Önök eléggé félvállról kezelik az ügyet. Van tétje!
6. Ezt a pökhendi, arrogáns hangon odavetett parancsot visszautasítom. Senki sincsen az Önök cégénél, akinek joga lenne ilyen hangon beszélni velem. Weaver „úr” egyébként ezzel a mondatával megsértette az esélyegyenlőségről szóló 1998. évi XXVI. törvényt is, amennyiben egy mozgássérültet arra kötelezett, hogy – de ezt úgyis tudják. Erre még visszatérünk.
7. Négy másodperc szünet, az én költségemre. Weaver „urat” megdöbbentette a közlés. Úgy tűnik, világképével összeegyeztethetetlen, hogy valaki nem csal, nem hazudik. Nem is hiszi el. Jól emlékszem, hogy Önök a bizalom bankjának nevezik magukat?
8. A kérdés magyarra fordítva: „Azt akarja nekem bemesélni, hogy maga egy férfi?”
9. Ez az állítás később hazugságnak bizonyult: szó sincs róla, hogy átutalták volna és kész. Előbb még át kellett mennem a felettesi vizsgálaton.
10. Tényleg nem értettem elsőre, hogy milyen címről beszél, nekem nincs „levelezési címem”, csak lakcímem. Amilyen lelkiállapotba kerülök az Önökkel folytatott telefonoktól, az is csoda, ha a nevemet tudom. Hiszen éppen azt vonják kétségbe.
11. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Már számtalanszor kijelentettem, hogy az Önök kvízjátéka semmire sem jó, de ez Önöket nem érdekli. Ha bojkottálom, talán észre térnek.
12. Más szavakkal: ha Önök nem bíznak a saját biztonsági rendszerükben, én miért bízzak? Ezt már megkérdeztem Önöktől, de nem jött válasz. Újra megkérdezem. Lesz válasz?
13. Dehogy érti, fogalma sincs róla, hogy miről gagyogok. Nem is érdekli. Amikor a legelején megszólaltam, eldöntötte, hogy nő vagyok, tehát csaló, a társadalom söpredéke, és innentől úgy kezel.
14. Már érezhető a hangjában a kívánság: szabadulni ettől a zűrös csalótól. Világosan hallani a hangján, hogy ez egy beszélgetést lezáró mondat, amit legfeljebb egy-egy búcsúszó követhet.
15. Érdekelne jogászuk állásfoglalása arról, hogy ha megtagadják a telefonos ügyintézést – miközben a saját kártyámmal léptem be, a saját számlámmal akarok rendelkezni –, az szerződésszegés-e. A saját jogászom állásfoglalását már ismerem.
16. Hát ez az. Neki mindig van egy védőbástyája: neki ehhez meg amahhoz joga van. Szeretnék most már arról is hallani, hogy nekem mihez van jogom.
17. És megjegyzem, annak is, akinek utaltam volna. Biztosan hozzájut a pénzéhez, de késedelmesen. Holott ő aztán végképp nem tehet semmiről, még azt az aljasságot sem követte el, hogy férfi létére vékony vagy nő létére mély a hangja.
Ne felejtsünk el még valamit. Én nem ajándékba küldözgetek pénzt; örülnék, ha megtehetném, de nem tehetem. Azért küldöm, mert az illetőnek jár. A mostani konkrét esetben – megosztom ezt Önökkel – azért jár, mert megkértem valakit, hogy intézzen el nekem egy bevásárlást (mert én mozgássérült vagyok és nem tudok odamenni), és ő megtette. Szerintem ő több joggal használhatná „a bizalom bankja” szlogent, mert meghitelezte nekem a pénzt. Méghozzá sokadszor. Ez egy olyan úriember, aki gyakran segít nekem és családomnak. Ha Önök tönkreteszik ezt a jó viszonyt azzal, hogy nem engedik kifizetni a tartozásomat – arra már nem is találok szavakat, hogy akkor mi lesz.
18. Ez egyáltalán nem arra volt válasz, amit mondtam. Fura banki alkalmazott, akit egy csöppet sem érdekel, ha kárt okoz az ügyfélnek. Ez kivétel Önöknél vagy szabály?
19. Szeretném kijelenteni, hogy a címemet és a többi adatot kényszer hatására adtam meg. Nem láttam más lehetőséget arra, hogy pénzéhez juttassam önzetlen segítőmet, mint azt, hogy legbizalmasabb személyi adataimat belemondom egy olyan telefonba, amelyet tulajdonosa nem tart biztonságosnak.
Ugyanakkor felhívom figyelmüket, hogy felzaklatott lelkiállapotomban elhibáztam az irányítószámot. Ez megeshetett volna a számlaszámmal is.
20. Isten ments, hogy kisegítette volna fáradt elmémet, ami este negyed tizenegykor, a megaláztatástól fölzaklatva nem emlékezett mindhárom kérdésre. Szenvedjen a tolvaj spiné, ez volt a hallgatásában.
21. Ezt a Generali Biztosítót abszolúte nem értettem, miért pont az? Amúgy elég sokszor faggattak már így az Önök emberei, és nem emlékszem, hogy három kérdésnél több lett volna. Egyre hosszabb kérdőívekre számíthatok? Vagy csak Weaver „úrnak” szottyant kedve csuklóztatni még egy kicsit?
22. Három és fél perccel a beszélgetés kezdete után eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amit rögtön az elején föl kellett volna tenni.
23. Ez vágyálomnak bizonyult. Dehogyisnem vagyok én tolvaj!
24. Érdekes: az átutalás címzettjéről kevesebbet tud, mint rólam. Neki csak a puszta nevét tudja, a hangját nem hallotta. Ő mégis „úr”. Minél több információja van valakiről, annál kevesebbet tud róla.
25. Értelmezésem szerint ezzel a kérdéssel Weaver „úr” kiszolgáltatta a számlámat egy idegennek. Hiszen folyamatosan meg van győződve arról, hogy egy csaló nő vagyok. Akkor hogyan tehette föl ezt a kérdést?
26. Mert hölgye vagyok neki! Már mindent ellenőrzött, mindent elfogadott, már szabad volt rendelkeznem a számlával, és még mindig hölgy vagyok! Akkor honnan veszi magának a jogot, hogy hozzányúljon a pénzemhez? Vagy én vagyok Láng Attila Dávid, és akkor uram vagyok,
vagy nem én vagyok az, és illetéktelen használta a számlát. Kártyaszám, titkos kód, Gestapo-vallatás, minden megvolt. Mi kell még?
27. Talán megbocsátják, hogy abban a lelkiállapotban nem figyeltem föl a logikai hibára. Honnan vesznek hangmintát? Összehasonlítják, hogy ez a hívás ugyanattól a csaló nőtől jött-e, aki korábban is lopott már a számlámról? Önök mint a bizalom bankja nem bíznak senkiben. Honnan van megbízható hangmintájuk, ami alapján „leellenőrizhetnek”?
28. Dehogyis azért. Azért küldi tovább, mert nem akar és nem is mer dönteni.
29. Ez elég világos kifejezése annak, hogy „én nem hiszek önnek”.
30. Itt a mondat elején én megint „hölgyem”-et vélek hallani, de nem tiszta a hang. Az Önök felvételén mi hallható?
31. Mármint a saját nememben, ugye. A mondat azt jelenti: „szerintem ön hazudik”.
32. Ezt úgy értettem, hogy eddigi leveleikben mindig bocsánatot kértek, és soha nem változott semmi.
Nos, miután a beszélgetést ilyen szépen kielemeztük, rátérnék óhajaimra. Bizonyára nem bánják, ha nagyvonalúan bánok az idejükkel – fizetek érte. Önök is nagyvonalúan bánnak az én időmmel, de eddig még nem fizettek érte.
Mindenekelőtt le kívánom szögezni, hogy nem célom okvetlenül pereskedni. Ha megegyezéssel lezárhatjuk az ügyet, én leszek a legboldogabb. De ha kívánságaimra harminc napon belül nem érkezik pozitív válasz, szempillantás alatt beperelem Önöket.
1. Meg kívánom kapni a szeptember 7-én tartott vizsgálatról készült jegyzőkönyvet. Ha lehet, itt jó lenne nem futni fölösleges köröket. Nekem jogom van ehhez a jegyzőkönyvhöz, Önök is tudják, én is tudom. A másolás költségét Önök viselik. Ez a későbbi pontokra is vonatkozik.
2. Igényt tartok azokra a feljegyzésekre, amelyeket a számlámhoz mellékeltek az ügyintézők. Ki, mikor, mit írt, a feljegyzést ki, mikor, miért távolította el?
3. Részletes ismertetést óhajtok arról, hogy a beszélgetések hangfelvételeit kik hallgathatják meg (beosztások, nevek, létszámok), azokat hogyan, milyen biztonsági előírások szerint tárolják, illetve mikor, kik és hogyan semmisítik meg. Biztosítékokat kívánok arra nézve, hogy a hangfelvételeket csak egy igen kicsiny csoport hallhatja. Ha nem kapom meg, akkor kénytelen vagyok a magam vélekedéséből kiindulni, miszerint a beszélgetéseket sokan hallják, tehát egyes kitételeik kimerítik a nagy nyilvánosság előtt tett rágalmazás kritériumát.
4. Meg óhajtom kapni a számlámhoz tartozó összes bankkártyával folytatott valamennyi beszélgetés hangfelvételét, függetlenül attól, hogy melyikben történt jogsértés. A beszélgetések túlnyomó részéről nekem is vannak hangfelvételeim, a teljes gyűjteményt csak azért kérem, mert az enyémek, jogom van hozzájuk. Külön jelöléssel ellátva kérem azt a hangfelvételt, amely alapján személyemet szeptember 7-én a vizsgálatkor azonosították.
5. A fent 6-os számmal jelölt parancs nem vagyoni kárt okozott nekem. Ötszázezer forintban határozom meg azt a kárt, ami azért ért, mert az én pénzemből élő cég alkalmazottja pökhendin utasított. További ötszázezer forintban azt a kárt, ami e mondatból kifolyólag esélyegyenlőségemben keletkezett. Ezt a két összeget legyenek szívesek harminc napon belül kifizetni.
6. Nem vagyoni kárt okoz nekem az Önöktől elszenvedett sorozatos megaláztatás: hogy kétségbe vonják nemi hovatartozásomat, ebből következően szavahihetőségemet, emberi tisztességemet; megaláznak férfi és fogyatékos mivoltomban, tolvajnak, csalónak minősítenek. Mindezért a kár összegét esetenként, azaz jogsértő telefonbeszélgetésenként egymillió forintban határozom meg, beleértve az eddig bekövetkezett és az ezután esetleg bekövetkező eseteket, természetesen a jelenleg tárgyalt esetet is.
7. Úgy tekintem, hogy Kerry Weaver ígéretet tett egy bocsánatkérő levélre. Erre igényt tartok, de kizárólag általa fogalmazott és aláírt levelet fogadok el.
8. A jövőre vonatkozólag pedig bejelentem, hogy több kvízjátékon nem vagyok hajlandó részt venni. Én én vagyok. Önöknek van egy biztonsági rendszerük, amely biztosítja, hogy tényleg csak én léphessek be mint én. További bizonygatásra nincsen szükség. Ha szükség is lenne rá, nem lenne értelme, mert Önök a kvízjáték győztesének sem hiszik el, hogy ő ő. A továbbiakban tehát ügyintézőiknek választaniuk kell: vagy elhiszik, hogy én vagyok én, vagy nem hiszik, de kiszolgálnak kvízjáték nélkül.
Ha a kvízjátékban való részvétel megtagadása azt eredményezi, hogy ügyintézőjük nem enged rendelkezni a pénzemmel, akkor vagyoni és nem vagyoni kárt okoz nekem, aminek megtérítését követelni fogom Önöktől. A nem vagyoni kár összege alkalmanként ötmillió forint lesz. Természetesen a kiszolgálás megtagadását követően újra fogok telefonálni, hogy elintézhessem az ügyet, amiért kerestem Önöket.