Második napja azzal töltöm az életemet, hogy életet lehelek a Matáv örökösen szétszakadó „szolgáltatásába”. Azon tűnődöm, hogy Málika példáját követve rájuk szabadítom a rendőrséget: ellenőrizzék, nincs-e hamis pénz a között, amivel kifizettem a szolgáltatást. És ha nincs, akkor a jó pénzemért jó szolgáltatást akarok!
De a pocsék szolgáltatásnál mindig jobban dühít a pocsék ügyintéző. Vagy Isten tudja, minek nevezzem, mert ügyet nem intéz. Nekem parancsolgat. Resetelte a kábelmodemet? Persze hogy reseteltem, már reflexből csinálom, csak aztán mászom a telefonra. Resetelni két perc, telefonálni minimum félóra. Tegnap este egy óra hosszat lógtam a vonalon, de csak a szíves türelmemet kérték, ámbár a szívtelenre se tarthattak igényt. Hatvan perc két másodpercnél letettem.
A mai nyájatlan hölgy tökéletesen betartotta az Ügyfél-csuklóztatási kódex előírásait. Resetelte? Újraindította? Miért nem indította újra? Indítsa újra a kábelmodemet és a számítógépet! Kész? Mit mutatnak a ledek?
Azt mutatják, hogy ledek udvarias a vásárlóval, mert belőle élek.
Egy barátunk valamikor közölte a szolgáltatójával, hogy nem indítja újra, nem reseteli, nem csinál semmit, őneki az a dolga, hogy fizessen, a cégnek meg az, hogy szolgáltasson. Arra sajnos nem emlékszem, mi volt a válasz. Szerintem szó nélkül leteszik, és az még a jobbik eset.
A cikket megírtam ugyan, de feltölteni nem tudtam, mert kiment a net.