Upload failed. Maybe wrong permissions?
A róka és a holló
Szerzett a holló egy nagy darab sajtot. Jött is a róka, lopni óhajtott, tudta, hogyan kell, olvasta La Fontaine-t, s fölnézett a fára. A holló ott ült fent, s a rókának hiába csorgott a nyála, mert sajt egy falat sem volt nála. Értetlenül bámulta a róka, ebben nincs már egy cseppnyi móka, jobbat nem tudott, hát fölkurjantott: – Hahó, holló koma, nem te vettél sajtot? – Dehogynem, haver, jól vagy értesülve. – S már azóta meg is etted sülve?! Hiszen épp csak az imént értél haza. – Ugyan, róka koma, légy egy kicsit laza. Kár arra a sajtra így ráfeszülni, ostoba ötleteket egymás után szülni, tudom, hogy mit akarsz, vagyunk olyan jóban. A sajt az persze hogy bent van a frigóban. Egy kilónyit vettem, az kell egy hónapra, nem élhet ma senki máról holnapra. Azt hitted, ha elcsórod, fölfalhatod egyből? Te sem élsz másból, mint állami kegyből. Esetleg meghívlak a tegnapi lecsóra. S majd ha jön a nyugdíj, menj el a tecsóba. |