– Hölgyeim és uraim, kérem, tekintsék meg a vetítővásznon a szerkezeti képletet – mutatott felfelé a professzor. – A miraklícium arról kapta nevét, hogy csodálatos anyag. Először is: az előállítása rendkívül olcsó. Egy liter miraklíciumhoz kell négyszáz gramm konyhasó, háromszáz gramm glükóz vagy fruktóz, akár közönséges konyhai cukor is, kétszáz gramm víz, száz gramm aszkorbinsav, továbbá néhány gramm szén és foszfor. Valamint ez a körülbelül negyven dollárból előállítható lepárlóberendezés. Ez óránként állít elő egy litert. Az áramfogyasztást is beleszámítva egy liter miraklícium körülbelül egy dollárba kerül ilyen házilagos körülmények között, de nagyüzemi gyártásban persze sokkal olcsóbb lesz. Most pedig tekintsék meg a miraklíciumot.
Felemelte a palackot és kitöltötte a folyadékot az üvegtálba. A kamera ráközelített. A sárgás folyadék erősen gőzölgött.
– Szobahőmérsékleten párolog, mint látják. – Odahajolt fölé, beleszagolt a párába. – Kellemesen savanykás illata van. Azzal, hogy beszippantottam a párát, a tüdőmbe került miraklícium a vérkeringésemben miraklícium-hidrokloriddá alakul, aminek minden milligrammja óránként körülbelül egymillió vírust pusztít el a szervezetemben. Mindenféle vírust, hölgyeim és uraim. Semmilyen vírus nem áll ellen neki, még a HIV és a koronavírus sem. A baktériumok közül is megöl néhány veszélyes kórokozót, de a szervezet normál baktériumflórájára nem veszélyes.
Moraj a közönség soraiban.
A professzor gyufát gyújtott és a párába tartotta. Nem történt semmi különös.
– Normál légköri nyomáson nem lehet meggyújtani, de ha összepréseljük tíz atmoszféra nyomással, akkor olyan lesz, mint a benzin, egy kis szikrától felrobban. Körülbelül száz dollárból – nagyüzemi gyártás esetén persze jóval kevesebből – előállítható az a készülék, amelyet egy gépkocsiba beszerelve alkalmassá tehető miraklíciumos meghajtásra. Az én kocsimban már benne van. Tíz liter miraklíciumot tankoltam bele, ami tízdolláros költséget jelent az adapter árán felül, és ezzel a kocsi körülbelül ezer kilométert tud megtenni. Káros anyagok helyett miraklícium-trioxidot bocsát ki, ami a légkörbe kerülve az itt látható vegyi folyamatot idézi elő.
Újabb diagram jelent meg a vásznon.
– A miraklícium-trioxid a napsugárzás hatására reakcióba lép a szén-dioxiddal. Először miraklícium-karboxid jön létre, majd ez szétesik miraklícium-trioxidra, ózonra és elemi szénre. Vagyis egyfelől felbontottuk az üvegházhatást okozó szén-dioxidot, másfelől két hasznos anyagot kaptunk: ózont, ami a légkörben eloszolva helyreállítja az ózonréteget, és szenet, ami viszont leereszkedik a talajra és a növények be fogják építeni szöveteikbe, ezáltal egészségesebbek lesznek és a szenet is megkötik. A miraklícium-trioxidot pedig érintetlenül visszakapjuk, és néhány pillanat múlva újabb szén-dioxid-molekulát fog felbontani. Becslésem szerint azzal, hogy eddig elhasználtam két liter miraklíciumot üzemanyagként, körülbelül két mázsa szén-dioxidtól szabadítottam meg a légkört.
Erősödő moraj a közönség soraiban, a riporterek egyre sűrűbben fotóztak.
– Persze a miraklícium sem tökéletes – emelte föl a kezét a professzor, aztán fölvett egy kanalat, az üvegtálba mártotta, kiemelt egy kortyot, a szájához vitte, beletette, lenyelte. Fintorgó arcot vágott, és az üres kanalat magasra tartva kiabálta túl a hangzavart. – Nekem nem ízlik! Kellemetlenül sós és savanyú. De érdemes belőle meginni testsúlykilogrammonként egy millilitert, mert valósággal szétrobbantja a ráksejteket. A maradékot pedig okvetlenül öntsék szét a kertjükben. A fák kétszer-háromszor annyi gyümölcsöt hoznak feleannyi idő alatt, ha a talajban van némi miraklícium, a gabona pedig évente négyszer szárba szökken, és mind a négyszer a szokásos termés háromszorosát lehet learatni. De ne használják el az összeset műtrágyának!
Szünetet kellett tartania, akkora volt az ováció.
– Mondom, ne használják el az összeset. Hagyjanak belőle az atomerőműveknek. Száz liter miraklíciummal semlegesíteni tudtunk egy kiló kimerült fűtőelemet, igaz, hogy beletelt két hétbe, de kézbe lehet venni, mintha közönséges vas volna! Ha a kertből a folyóba mossa az eső, attól nem történik semmi, nem környezetszennyező. De ha eljut a tengerbe, az már más. A sós víz hatására reakcióba lép a műanyagokkal és más olajszármazékokkal, az olajjal is. Különféle szénhidrogénekre bontja őket, amik táplálják a planktont és a korallokat. Az óceánokban levő műanyag szemetet néhány tízezer tonna miraklíciummal el lehet tüntetni!
A közönség őrjöngött. A világ tömegkommunikációja felrobbant, minden egyéb hír háttérbe szorult. Világszerte kutatóintézetek százai hagytak félbe minden más munkát, és rávetették magukat a miraklíciummal kapcsolatos kísérletekre. Egyre-másra érkeztek az eredmények. A professzor minden állítása igaz volt.
Egy héten belül több tízezer miraklíciumgyár létesült a világ minden pontján. Kis flakonban, nagy palackban, kannában és hatalmas tartálykocsiban egyaránt lehetett kapni miraklíciumot, aminek az ára hamarosan már alig haladta meg a vízét. Számtalan kisebb-nagyobb üzem készített lepárlókészülékeket, gépkocsiba való adaptereket és a miraklícium gyakorlati alkalmazásának egyéb kellékeit. A világ arculata napról napra változott, az egészségügyi és a környezetvédelmi statisztikák minden nappal szebbek és szebbek lettek, és Greta Thunberg egyre boldogabban mosolygott. Még az OPEC is jó képet vágott vereségéhez, amikor sajtótájékoztatón bejelentették, hogy felhagynak az üzemanyaggyártással.
A professzor egyszerre három Nobel-díjat kapott: fizikait, kémiait és békedíjat. Egy hónap alatt a világ összes egyetemének díszdoktora lett, és százszámra kapta a kitüntetéseket. Szülőhazája, a kicsiny, eldugott, ismeretlen Gumiföld egyszeriben a világ legfelkapottabb turistaparadicsoma lett.
Szaúd-Arábiában a tudósításokban nem mutatták a professzort, és a neve helyett csak „gumiföldi tudósok” hangzott el. A professzor ugyanis nő volt. De azért megkezdték a miraklícium gyártását és felhasználását.
Észak-Koreában a miraklíciumot azonnal betiltották, halálbüntetés terhe alatt, mert Gumiföld korábban amerikai gyarmat volt.
A magyar sajtó eleinte fanyalgott és kételkedett. Aztán kiszivárgott, hogy a professzor anyai ágon zsidó, és ráadásul liberális. Ezzel együtt a kormány vonakodva létrehozott egy Nemzeti Csodaszarvas Intézetet, a latin „miraklícium” elnevezést ugyanis románosnak találták. Az intézet meg is kezdte a csodaszarvas termelését, de az anyag kevés volt, rossz minőségű és drága.
Öt év múlva a világ egy boldog, tiszta hely volt.
Észak-Koreát és Magyarországot meg benépesítették újra.