A felhőkből ereszkedik

Sokszor kérdezik, vajon hogyan írnak számítógépen a kínaiak, sok ezer gomb van-e a billentyűzetükön. Dehogy van. Ugyanolyan billentyűzetet használnak, mint mi. Sokféle módszerrel lehet kínaiul szövegszerkeszteni. Egy lehetséges módszer, hogy megjelenik a gyökök listája, kiválasztjuk a megfelelő gyököt, majd a gyökhöz tartozó jelek közül a szükségeset. Egy másik módszer, hogy beírunk valamit, ami azonosítja jelek egy csoportját, majd azok közül választunk.
  A legnépszerűbb módszer a cāngjié. A latin ábécé huszonöt betűje (a Z nem használatos) a kínai írásjegyek egy-egy elemének felel meg, s ezekből rakjuk össze az írásjegyet, legfeljebb öt betű felhasználásával. Némelyik betűsor többféle írásjelet is jelenthet, ilyenkor egy számjegyet teszünk mögé (például k, k0 vagy la, la0, la1). Táblácskáimon a cāngjié is olvasható, az olvasó kipróbálhatja egy kínai szövegszerkesztőben, hogy működnek-e. (Én kipróbáltam egyben, és volt olyan jel, amelyik nem működött, a szövegszerkesztők sajnos nem teljesen kompatibilisek.)
  Például az m betű a vízszintes vonást jelenti, amit balról jobbra húzunk. Ezért a jel kódja m, a jelé mm, a -é pedig mmm. De nem változtatunk minden egyes vonalat betűvé, hiszen a könyörög jelnél ez harminckét betűt jelentene, mi pedig legfeljebb öttel meg akarjuk oldani a feladatot. A jelek cāngjiébe kódolása bonyolult dolog, nem próbálom most elmagyarázni, de megtanulható. Inkább elmondom, mit jelentenek az egyes betűk.
  Az ábécé első hét betűje a filozófiai csoport. A Nap, B Hold, C Vénusz (arany), D Jupiter (fa), E Merkur (víz), F Mars (tűz), G Szaturnusz (föld). Ezeket elég nehéz önmagukban értelmezni, majd nézünk rájuk példákat. Utánuk jön a szintén héttagú vonáscsoport. H a balról jobbra emelkedő ferde vonal jele, I a ponté, J a kereszté, K az X formáé, L a függőleges vonalé, M a vízszintes vonalé, N függőleges vonal és kampó. A következő négy betű a testrészcsoport: O személy, P szív, Q kéz, R száj. Az utolsó hat betű a jelformák csoportja. S háromoldalú, oldalt nyitott forma, T két függőleges vonal egy vízszintessel összekötve, U háromoldalú forma felül nyitva, V V-forma, W négyoldalú körbezárás, Y pedig a formát és változatait jelöli. Az X-nek két feladata van, egymással ütköző cāngjié-átírások között választ, illetve „túl bonyolult az átíráshoz” részeket helyettesít.
  Lássunk néhány példát mindegyik betűre. A jelek rajzolási sorrendjéről még beszélünk, most elég annyi, hogy balról jobbra, felülről lefelé, kívülről befelé. Ebben a sorrendben állnak a cāngjié betűk is.
  Az A betű a Nap, mint láttuk. Tehát aa, aaa, aaah, aaam, aaf, daaa stb. Olyan jeleknél, mint aahm vagy aajv, világossá válik, hogy a jel mindenhogyan ugyanaz marad, akármilyen irányban torzítjuk.
  A B betű képe , hasonlít az A-hoz, de mégis más. bam, bbbb, bbhf, de például a babt jelben csak az első b-t látjuk rögtön, a másik a bt jelben elvész. A bbb jelben pedig éppenséggel az első két b alakult valami mássá.
  A C betű képe önmagában , akárcsak betűk elején: ca, can, cei stb. Van, hogy átalakul: ceq, ci, cid stb., jel végén pedig az alul kétfelé ágazó lábakat jelenti: abac, btbc, hacsak nem (majdnem) ugyanazt a képet, mint szó elején, mint a dttc jelben.
  A D jelet ad: da, ddd, viszont például db, a két jel kombinálódik. További kombinációi: md, nd.
  Az E alakja írásjegy elején általában ea, eabt, de ilyen is van: edi, ee, sőt két alak is egy jelben: eea, eei.
  Az F alakja többnyire mint a faa jelben, de van még fahu, fb, fbbhu. Kombinálva: fd, fh, fk. Jel végén gyakran négy pontként jelenik meg: arf, bbhaf, cdf.
  A G ritkán váltogatja az alakját, épp csak az alsó vonal gyakran ferde: gjbc. A mg jelet a vízszintes vonallal együtt hozza létre.
  A H a ferde vonalat jelöli: ha, hc, hd. Egyes jelekben bonyolult módon kombinálódik: hbmgi (amiből a mgi a részt jelenti), hcb.
  Az I a pont: iav, de vele jelöljük az ibo jel tetején levő kis háromszöget is.
  A J a kereszt. Tetőt is jelent: jamo.
  A K az X-forma és a k0 alak. Fent és baloldalt húzódva: kam, kombinálva kh, kn, ks, kt, ku.
  Az L a függőleges vonal. la. A lam alakot is fölveszi. Kombinálva lb, lia, llii.
  Az M a vízszintes vonal. Alakja még mabk.
  Az N alakjai: nau, nbam, nbks, nbu, nc, nd, nk, nk1 stb.
  Az O elsősorban oaa jelbeli alakjában szerepel, de lehet oahe ilyen is.
  A P alakjai: pa, pa0, pam.
  A Q alakjai: qa, qbnl.
  Az R-nek nem találtam más alakját, csak a négyzetet.
  Az S alakjai: sav, sbhg, sed. Kombinálva sfa, sup.
  A T alakja jel elején: tab, jel végén: bt, jt. Kombinálva: tbc, tc.
  Az U alakja jel elején ez, jel végén általában au, bbhu.
  A V alakjai: bcmmv, bhhv, buav stb.
  A W alakjai: wd, wlbm.
  Az Y alakjai: yad, yaf, yb.

»»»»»»