1930 talán
Apám sokszor mesélte, de mindig csak annyit amennyit most elmesélek.
“Amikor Lakner Artúr színházából a színészek eljöttek a zsinagógába egy ünnepre, valószínű, hogy Purimra, akkor ott egy pici kislánnyal összebarátkoztam. A térdemre ült és mesélt nekem. Mesélt az anyukájáról, hogy mennyire szereti és arról is, hogy a nagymamája elutazott. Aztán ment ki és eljátszotta a szerepét. Amikor nem volt szerepe, két-három percekre mindig visszajött hozzám és beszélgettünk. Én már felnőtt voltam, de ezt a csöpp lányt megjegyeztem magamnak. Eleven és tehetséges volt. Amennyire meg tudtam ítélni. Később híres színésznő lett. A háború után láttam is egy filmben. Russ Évike, vagyis most már Ruttkai Évának hívják.”
: