Nem látlak...

   Köszi KisCirmos! (Újfent bizonyossággá vált a 10%... de úgyis elfelejtem megint...:)

Elõzmény: http://talema.blogter.huhttp://talema.blog.hu/media/image/200601/?post_id=11528

Köszönöm KisCirmos!

Nem láttam még a Berlin felett az ég-et, és most, hogy kicsit utána keresgéltem, már emlékszem is, hogy tudatosan döntöttem így. (Már, ha nem túlzott elbizakodottság "tudatosság"-ról beszélni az én esetemben...:) Az Angyalok városa, mely ennek az utángondolása, már sokkal kevésbé érinti a vallást, pontosabban az ~hit témáját. Azt a szintet már el tudtam viselni, ez még -akkor- elviselhetetlennek tûnt számomra. Most már azt hiszem, teszek egy kisérletet, és ha meg tudom szerezni, megnézem. Addig is, kimásoltam egy cikk részletet, mementóként, nekem... és talán figyelemfelkeltõként másoknak.

Berlin felett az ég (Der Himmel über Berlin)

Rendezõ:	Wim Wenders
Producer:	Anatole Dauman, Wim Wenders
Szereplõk:	Bruno Ganz Solveig Dommartin Peter Falk Otto Sander Curt Bois Olivier Picot Beatrice Manowski
Forgalmazó:	Argos Films
Idõtartam:	130 perc
Év:	1987
Mûfaj:	Dráma

Emlékszel, mikor elõször voltunk itt? Még nem kezdõdött el a történelem. Tettük, hogy legyen reggel és este és vártuk, mi következik. Sok idõ kellet, míg a folyó meglelte ágyát,
míg az állóvíz folyni kezdett. Õsfolyamvölgy... egy nap... jól emlékszem...megborjadzott a gleccser és a jéghegyek észak felé húzódtak. Egyszer egy fatörzs sodródott erre,
zöld volt még, rajta üres madárfészek. Évmilliárdokon át csak halak fickándoztak. Aztán jött az a pillanat, mikor a méhraj vízbe fulladt. Jóval késõbb két szarvas verekedett össze itt, a parton. Aztán jött az a nagy bogárfelhõ... aztán az agancsok, úsztak lefelé a folyón...
csak a fû egyenesedett fel mindig, újra és újra, benõtte a vadmacskák, vaddisznók, bivalyok tetemeit.

Emlékszel? Egy reggel a pusztaságból -homlokára tapadt fûszállal-kilépett a kétlábú, a
mi rég várt hasonmásunk, és hogy elsõ szava egy kiáltás volt. Egy "Á!" vagy "Ó!" vagy "Áhh..." vagy egyszerûen csak nyögött egyet? Ezen az emberen nevethettünk végre elõször. Az õ kiáltásából és az utána jövõ kiáltásaiból tanultunk meg beszélni. Hosszú történet. A nap, a villám, a mennydörgés, fönt az égen... lent a földön pedig a tûzhelyek, az ugrándozás... a körtáncok, a jelek... az írás. Aztán egy hirtelen kitört a
körbõl és futott egyenesen. Amíg egyenesen futott, vagy jókedvében néha egy-egy kanyart vett... csak az látszott, hogy szabad és mi megint vele nevettünk. De aztán hirtelen másképp, cikk-cakkban futott és kövek repültek. Futásával másik történetet kezdõdött: a háborúk történetét... máig tart.

De az elsõ is, a fûrõl, a napról...ugrándozásról, kiáltásokról...az is tart. Emlékszel? Hogy egyik nap feltöltötték itt az utat...aztán másnap meg Napóleon vonult vissza rajta...kicsit késõbb kikövezték... ezt az utat. Ma pedig fû borítja és besüppedt, mint a római utak... a tanknyomokkal együtt. Mi pedig még nézõk sem lehettünk. Ahhoz kezdettõl fogva kevesek voltunk.

Igazán akarod?

-Igen! Kiharcolni a magam történetét! Mit kezdek az idõtlen lefelé tekintgetésekkel, ha maradandóvá akarok tenni egy elkapott pillantást, egy apró kiáltást, egy átható szagot. Végül is egész sokáig voltam kívül... sokáig voltam távol. Távol a világtól. Be a világtörténelembe! Vagy legalább egy almát kézbe venni! Nézd! A tollak ott a
vízen... már elmerültek. Nézd a féknyomokat az aszfalton, vagy azt a csikket, ahogy odagurul. Ahogy a hajdani folyó elapad és már csak pocsolyák reszketnek a mai esõ után. Félre a világ mögötti világgal!

Nem látlak, de tudom, hogy itt vagy. Érzem. Itt ólálkodsz egész idõ alatt. Szeretném látni az arcod... elmondani, milyen jó itt megérinteni valamit. Ez itt hideg... érezni. Vagy ez itt? Vagy dohányozni... kávét inni. Vagy a kettõt együtt. Fantasztikus! Vagy... rajzolni!
Fogod a ceruzát és húzol egy vastag vonalat. Aztán egy vékony vonalat. A kettõ együtt már valami...Vagy ha... hideg a kezed és összedörzsölöd. Ez jó érzés. Nagyon jó.
Annyi a szép dolog.

(Forrás: http://www.donquijote.hu/berlin_felett_az_eg.html)

"Vagy legalább egy almát kézbe venni!"

Meg kell néznem.

  2006-01-24
  ~~DISCUSSION~~

nem_latlak

← Mit jelent nekem? (A halott menyasszony; rendezõ: Mike Johnson, Tim Burton; 2005.) / update

Tegnap milánói, ma palacsinta... →