Upload failed. Maybe wrong permissions?
...igazából nem is "most" hanem inkább "már"...(Az apropó:
http://www.aszolasszabadsaga.hu/?rovat=209)
Én nem értek ehhez (sem). Véleményem is csak nagyon érintõlegesen van a témáról, de most nem bírom magamban tartani azt a keveset sem, ami összegyûlt.
Várom Gyurcsány beszédét a tv-ben, ezért már korábban odakapcsoltam, s ott éppen megy a Szólás szabadsága. Az elejét nem láttam, de ahogy odakapcsoltam, ott is ragadtam, mert ugyan ez az egész ügynök-sztori nem érdekel (mint rengeteg máshoz, ehhez is kicsinek érzem magam), Szabó István miatt mégis továbbnéztem.
Nem tudom, milyen lehetett akkor, nem tudom, milyen szinten kellett védenie magát annak, akit megvádoltak, nem tudom mirõl, kirõl, milyen mélységig kellett jelenteni és azt sem tudom, hogy kinek kellett eme jelentést leadni... tehát az egész téma (talán az idõ miatt is) tökéletesen távol áll tõlem.
Egy viszont biztos: Szabó István a magyar filmirodalom, filmtörténet fontos alakja. Amit letett az asztalra feletteáll szinte minden másnak.
Nem vagyok egy elvakult Szabó István rajongó (még a filmjeit is csak nagyon hézagosan tudnám felsorolni), de az tény, hogy fontos alak a számomra is.
Ahogy a mûsorvezetõ ott, akkor befejezte a mondandóját, s ezzel lezárta a beszélgetést, a zsebemben kinyitotta a bicskát.
Hol csinálták azt, hogy a múlt ilyetén emlékeit az elsõ adódó alkalommal nyilvánosságra hozták? Ha jól tévedek, Lengyelországban, ugye?
Na, errõl már lecsúsztunk.
Rendben... illetve nincs rendben, de ez van....
Lapozzunk! Kérem! Aki tiszteletreméltó azt hagyjuk meg tisztelhetõ státuszában!
Amíg nem tesz olyat, addig nekem marad is ott.
És mi az az 'olyan'?
Hmmm...
Pl. Ha árt... nekem, neked, nekünk...
Amíg filmet készít, s megúszta azt a kort, amit csak így lehetett megúszni, addig nekem marad a korábbi státuszában. Jelesül:
Tisztelni fogom.
(A mûsorvezetõt meg annyira nem.)
2006-01-30
~~DISCUSSION~~
Nekem ez most sok...
...igazából nem is "most" hanem inkább "már"...(Az apropó:
http://www.aszolasszabadsaga.hu/?rovat=209)
Én nem értek ehhez (sem). Véleményem is csak nagyon érintõlegesen van a témáról, de most nem bírom magamban tartani azt a keveset sem, ami összegyûlt.
Várom Gyurcsány beszédét a tv-ben, ezért már korábban odakapcsoltam, s ott éppen megy a Szólás szabadsága. Az elejét nem láttam, de ahogy odakapcsoltam, ott is ragadtam, mert ugyan ez az egész ügynök-sztori nem érdekel (mint rengeteg máshoz, ehhez is kicsinek érzem magam), Szabó István miatt mégis továbbnéztem.
Nem tudom, milyen lehetett akkor, nem tudom, milyen szinten kellett védenie magát annak, akit megvádoltak, nem tudom mirõl, kirõl, milyen mélységig kellett jelenteni és azt sem tudom, hogy kinek kellett eme jelentést leadni... tehát az egész téma (talán az idõ miatt is) tökéletesen távol áll tõlem.
Egy viszont biztos: Szabó István a magyar filmirodalom, filmtörténet fontos alakja. Amit letett az asztalra feletteáll szinte minden másnak.
Nem vagyok egy elvakult Szabó István rajongó (még a filmjeit is csak nagyon hézagosan tudnám felsorolni), de az tény, hogy fontos alak a számomra is.
Ahogy a mûsorvezetõ ott, akkor befejezte a mondandóját, s ezzel lezárta a beszélgetést, a zsebemben kinyitotta a bicskát.
Hol csinálták azt, hogy a múlt ilyetén emlékeit az elsõ adódó alkalommal nyilvánosságra hozták? Ha jól tévedek, Lengyelországban, ugye?
Na, errõl már lecsúsztunk.
Rendben... illetve nincs rendben, de ez van....
Lapozzunk! Kérem! Aki tiszteletreméltó azt hagyjuk meg tisztelhetõ státuszában!
Amíg nem tesz olyat, addig nekem marad is ott.
És mi az az 'olyan'?
Hmmm...
Pl. Ha árt... nekem, neked, nekünk...
Amíg filmet készít, s megúszta azt a kort, amit csak így lehetett megúszni, addig nekem marad a korábbi státuszában. Jelesül:
Tisztelni fogom.
(A mûsorvezetõt meg annyira nem.)
2006-01-30
~~DISCUSSION~~
| ← Inkább ide. | Várom... → |