Nem kerestem. Most sem kerestem. De megtalált a dervistánc.
" A dervisek ruhája is szimbolikus jelentést, hordoz, a lepelszerű köpeny (tannura) a saját halotti leplét, a mellény az egót, a csúcsos sapka (szikka) pedig saját sírkövét szimbolizálja."
Remek előjel... hozzám illő... :)
Ezt itt is le kell tennem:
"Zelk Zoltán: Este jó, este jó
Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is ha egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok…
Ki emel, ki emel
ringat emgemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet….
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.
.............................................
Arany János: Családi kör
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
Udvaron fehérlik szõre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérõdzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is . bogarászni restel.
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körûlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.
Nyitva áll az ajtó; a tüzelõ fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó elõtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszûri a tejet,
Kérõ kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyûl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.
Egy eladó lyány a tûzre venyigét rak:
õ a legnagyobb s szebb. a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,. s reggel ünnep lészen.
Körûl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgõs héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából idõnként tûzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyû arcukat.
A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tûzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.
Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög. vagy ha nem, hát. kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erõsen káposzta-levéllel.
A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörõdött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredõi elsimulnak szépen;
Gondüzõ pipáját a tûzbe meríti;
Nyájas szavu nõje mosolyra deríti.
Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illõ, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett õ már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: .Gyer közelebb, édes!.
Jobb izû a falat, ha mindnyájan esznek, .
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.
De vajon ki zörget? .Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!.
Visszajõ a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is..
Köszöni a gazda: .Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne..
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb .
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.
De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Az idõsb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldus megáll a beszédben:
Meséljen még egyet. . rimánkodik szépen.
Nem mese az gyermek., . így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja;
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tõle. testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendõt vár, nem megy addig férjhez.
Este van, este van. a tûz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, . egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegõ szalmát.
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
Bírtam összerakni magamban.
'̰B̰o̰g̰á̰r̰k̰a̰r̰ḭk̰a̰ ̰pö̰r̰ö̰g̰ ̰a̰ ̰l̰á̰m̰p̰a̰ ̰k̰ö̰r̰ṵ̈l̰
̰N̰a̰g̰y̰o̰t̰ ̰k̰o̰p̰p̰a̰n̰ ̰a̰z̰t̰á̰n̰ ̰ḛl̰h̰a̰l̰l̰g̰a̰t̰.̰'̰
Ez dobolt éjjel az agyam helyén. (Most kikerestem és lám, túinvan.... zanzásít maradék agyam...)
Szóval sorjázott ez a két sor folyamatosan. Amolyan ómenként, pedig tudom, hogy ezt nem csinálhatom.
Ergo pörgök, míg pöröghetek."
(Utánanéztem, ritka ugyan, de nem kizárólag férfi dervis létezik.)
Idézet forrása: http://drszabocsaba.hu/index.php/12-videok/15-keringo-dervisek
....................
Nos, sokkal inkább búgócsiga vagyok, mint egy mozgalmasan pergő tannura...
2018.09.14., 15:13
~~DISCUSSION~~
← Velence- avagy "Mú!" | Tea vs kávé → |