A nemakatalin, a frászkarika meg a tüdõgond

Ma -ha csak ideiglenesen is-, gondjaimtól mentesen, csak úgy, játszi könnyedséggel sétafikáltam haza, álmodozó tekintetem azért gondosan lábam elõtt tartva -de minduntalan elmélázott volna a haszontalan a fellegekbe... de gyõzött stabilan bennem lévõ túlélõ, így visszairányítottam azt- és épp mikor a ház elé értem, s már kotortam is a kulcs után, megállt a kapu elõtt a postaautó.

  Ember kiszállt a kocsiból, kicsit szöszmötölt, majd elõvett egy dobozt s indult felém. Én tudtam mi jön, úgyhogy meg sem lepõdtem -néha mintha lenne agyam és nem kapok hajhullást nyilvánvaló dolgok láttán, vagy csak annyit jelent ez, hogy ami fontos, ugye, az nem vész el még az én jégmezõmön sem... most már-, és lám!!
- Itt tessék aláírni, naccsága! -mondta ember, énnaccságom meg aláírtam és mehettem is be.
Boldogan vittem a kékes árnyalattal játszó dobozkát, melyen a feladó helyén egy logó volt, amit persze már ismerek.


/Tagikus logó ehun van, ni, mikor nem az én dobozomon árulkodik a honnangyövésrõl/

Ez pedig ugye egy újabb csavar lenyomata, mely a tágas térségben keletkezik gyakorta az agyam helyén a hajam alatt...  Aki érti, azt üdvözlöm. Aki meg nem, az tehet fel kérdéseket. H9h9!
Egy szó, mint száz, a kitartóan süvítõ szél útját máris megszakítja az érkezett szilikon alakos profil (ugye jót kerestem ki???) néhány métere, amint azt sikerül a mellékelt kézzel írott használati utasítás szerint s a szintén mellékelt ragasztó felhasználásával a cúg és az ajtó közé applikálni.
Csakhogy erre minimum egy hétig nem kerülhet sor, mert ugye vasárnap megyek kórházba, vagyis majd ha elõkerültem -szép, okos, erõs és ismét limfizé-mentes lábbal, ja most már lábakkal- lehet szervezni embert, aki a helyére teszi a helyére teendõt.... Köszönöm Gábor! Csuklasz??

Ahogy jöttem be, szokás szerint kiszedtem a postaláda csurig töltött tartalmát, és a kupacban találtam egy levelet.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelõintézet Tüdõgondozó, a feladó. Kibontottam, benne egy cetli, nyomtatvány.
IDÉZÕ
Na, nem citátum, hanem saját érdekemben nyomatékosan felhívnak, hogy de most rögvest de ízibe menjek be a tbc gondozó intézetbe, mert ihaj van.
A kalapács kihagyott egyet-kettõt a mellkasomban, mire felfogtam, hogy mit is jelenthet ez. Vagyis még mindig nem tudom 100%-ig, mert ugyan van ott egy telefonszám, majd végsõ elkeseredésemben kértem a tudakozótól egy másikat is, de elõbb csak a levélen megadott, majd a szerzett is kizárólag faxot kapcsolt, így nem tudtam meg semmit sem. Megkérdeztem volna, hogy most mi van. Meg azt, hogy … hogy… hogy MOST MI VAN?????
Van a cetlin egy kézzel írott megjegyzés is. Megf. kiem. Baromira nem értettem, hogy ez mi a frász, de barátnõm felvilágosított, miszerint az nem más, mint „Megfigyelésre kiemelve”.
Fasza. Ez kérem a frászkarika.
Tízenszázszor próbáltam hívni a számokat és mindannyiszor fax kapcsolt. Hétfõtõl meg kórház. Ismétlem, fasza.





/Hamutartó innen, ni/

  Most aztán nyugodt vagyok! És még a cúg is gyön, mert nincs egy férfi, vagy legalább egy agilis nõ, aki betenné a betevõt… de sebaj. Bár nem dohányzom, s egy busz nem tudott kicsinálni, majd a tüdõbaj, az elintéz, bassza meg!

a_nemakatalin_a_fraszkarika_meg_a_tudogond