Upload failed. Maybe wrong permissions?
Életem elsõ -s gyanítom egyetlen- titanicos jelenetét követõen, hegymászókat megszégyenítõ teljesítménnyel visszaevickéltem a parkolóig, megjegyzem tényleg nagy teljesítmény volt, hisz vagy 90 lépcsõfokon át vezetett az út az autóhoz. Nagyon ügyes vagyok!
Ditte írt nekem egy vázlatot, hogy kicsiny agyam nehogy hagyja veszendõbe menni a történéseket, úgyhogy annak segítségével és a képek rendezgetésével mehet tovább a beszámoló.
Tehát Mizen Headtõl indultunk tovább. Már talán írtam arról, hogy elképesztõ keskenyek az országutak, még a nemzeti fõút (talán N70? ha jól emléxem) is olyan, hogy két autó egymás mellett csak akkor férhet el, ha az egyik amennyire csak lehet, lehúzódik a sok helyütt nem is létezõ padkára.
/innen elveszett a kép! segítség!/
Például
Átmentünk egy hídon, ami gyakorlatilag a tengerszint magasságában van, így remekül beleillik a képbe, amit én Írországról õrzök magamban. Íme:
Aztán hazafelé megálltunk egy dolmennél (vagy Dolmennél? Ezt nem tudom, de szerintem kisbetû, hiszen "csak" a kavicsok együttállását jelzi, s nem azt, hogy "direkte ez a dolog" lenne... na, mindegy, pihennem kell asszem).
Ez (s) valami gyönyörû környezetben van, ott sétáltunk kicsit, bár én nem jutottam messzira, hiszen nem akadálymentes a helyszín, de képeket -naná- készítettem:
Egy helyi lakos
Na, oda én már nem tudtam elcaplatni, de láttam és már ez is több, mint amire számítottam!
Ez a látvány azért megér egy túrát
Itten vagyok e. Ha nem lenne hihetõ.
Innishannonon át vezetett az utunk, ahol ellenõriztük a néni hiányát. Ami sajnos maga a valóság. Sajna errõl nincs képem, sem nénis, sem nénitlen, de majd Ditte -remélem- pótolja.
2008-08-21
~~DISCUSSION~~
11. nap/ b
Még tartozom -leginkább magamnak- a folytatással, azért maradt abba a dolog, mert a képek számomra feldolgozhatatlan formátumban voltak és segítség kellett azok "normálissá" tételében.
Úgyhogy most végre folytatom.
Életem elsõ -s gyanítom egyetlen- titanicos jelenetét követõen, hegymászókat megszégyenítõ teljesítménnyel visszaevickéltem a parkolóig, megjegyzem tényleg nagy teljesítmény volt, hisz vagy 90 lépcsõfokon át vezetett az út az autóhoz. Nagyon ügyes vagyok!
Ditte írt nekem egy vázlatot, hogy kicsiny agyam nehogy hagyja veszendõbe menni a történéseket, úgyhogy annak segítségével és a képek rendezgetésével mehet tovább a beszámoló.
Tehát Mizen Headtõl indultunk tovább. Már talán írtam arról, hogy elképesztõ keskenyek az országutak, még a nemzeti fõút (talán N70? ha jól emléxem) is olyan, hogy két autó egymás mellett csak akkor férhet el, ha az egyik amennyire csak lehet, lehúzódik a sok helyütt nem is létezõ padkára.
/innen elveszett a kép! segítség!/Például
Átmentünk egy hídon, ami gyakorlatilag a tengerszint magasságában van, így remekül beleillik a képbe, amit én Írországról õrzök magamban. Íme:
Aztán hazafelé megálltunk egy dolmennél (vagy Dolmennél? Ezt nem tudom, de szerintem kisbetû, hiszen "csak" a kavicsok együttállását jelzi, s nem azt, hogy "direkte ez a dolog" lenne... na, mindegy, pihennem kell asszem).
Ez (s) valami gyönyörû környezetben van, ott sétáltunk kicsit, bár én nem jutottam messzira, hiszen nem akadálymentes a helyszín, de képeket -naná- készítettem:
Egy helyi lakos
Na, oda én már nem tudtam elcaplatni, de láttam és már ez is több, mint amire számítottam!
Ez a látvány azért megér egy túrát
Itten vagyok e. Ha nem lenne hihetõ.
Innishannonon át vezetett az utunk, ahol ellenõriztük a néni hiányát. Ami sajnos maga a valóság. Sajna errõl nincs képem, sem nénis, sem nénitlen, de majd Ditte -remélem- pótolja.
2008-08-21
~~DISCUSSION~~
| ← 11. nap/ b | 12. nap → |