Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Áthosz

Találtam egy közös vonást Nindával. Az idegen nyelvű szöveget azonnal megjegyzi. Rapcsányi László Áthosz című könyvében olvastam, hogy da pu ikitho: szikvdili raj arsz, anu risz arsze biszagani arsz, me githra seu: szikvdili, vitharca, araraj arsz da ganmakarveli karvedeli: csveni arsz, aztán hataköbön évvel később valahonnét a semmiből eszömbe villant, nem egyszerre, úgy kellett szilánkonként visszaidézni, a könyv rég nem volt meg és azóta sincs. Leírtam a Facebookon, ennek is jó pár éve, valaki elment a könyvtárba és megkereste, stimmelt. Egyébként valami imaszöveg, a jelentése totál nem érdekelt. De megmaradt.
  Hát Ninda is ilyen, csak neki hallásra is megy. Persze nekem csak gyerekkoromban működött.

»»»»»»

 



Pszichiátria

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy május elseje. Akkor még eljártunk ünnepségekre, erre különösen, mert aláírásokat gyűjtöttünk azért, hogy az ápolási díjat tegyék munkaviszonnyá (össze is gyűlt a szükséges számú aláírás, aztán a parlament lesöpörte az ügyet az asztalról) – de most nem ez a fontos. Sétálgattunk ott a parkban az emberek között, beszélgettünk néha ezzel-azzal, éppen szünetet tartottam az aláírásgyűjtésben, amikor összeakadtam a kislánnyal.
  Három-négy éves lehetett, és óriási szemekkel nézte a tolókocsis nénit meg a tolókocsis bácsit. Mondtuk neki, hogy szia, meg hát amiket egy ekkora gyereknek mondani lehet, mintha a szüleivel is váltottunk volna egy-két mondatot, ő meg csak nézett óriási szemekkel, az egész gyerek csupa szem volt, aztán megsimogatta a lábamat a takaró alatt és szaladt a szüleihez.
  A simogatásról tudom, hogy ez mikor volt. Mert nem a lábamat simogatta meg, hanem a rajta levő csipeszes táblát, clipboardot, amire az aláírásgyűjtő ívek voltak csíptetve. Tehát akkor volt, amikor az aláírásgyűjtés. 2005. május elseje.

Eltelt tizenöt év, véletlenül összeakadtam vele Facebookon, hogy miért pont most, nem tudom, az anyuja száz éve ismerősöm, nyilván a gyerek nevét is láttam már azóta, de hát nem úgy élem napjaimat, hogy hetente erre a találkozásra gondolok vissza. No, küldtem neki egy üdvözletet. Emlékszik, felelte, de nem tudja, mikor volt. Megmondtam a dátumot és megkérdeztem, mire emlékszik. Gondoltam, elmeséli, milyen fura volt a tolókocsis néni meg a bácsi.
  Válaszul visszakézből letiltott.

Én nem tudok azzal mihez kezdeni, hogy őneki milyen pszichiátriai problémája van. Jártam már így pár éve, egy akkor kábé tizenhat évesnek küldtem egy üdvözletet, mert némileg vicces módon rokonok vagyunk, az is visszakézből letiltott. Na ja. Neki van egy cukrászdája. Hogy ennek a kislánynak mije van, nem tudom, de különösebben nem is érdekel. Ha valakinek valamiért üzenetet küldök, általában válaszolni szokott, aztán valameddig beszélgetünk, elköszönünk, aztán vagy beszélünk máskor is, vagy nem. Hisztériás reakciókhoz annyira nem vagyok szokva, hogy tessék, az eddigi egyetlenegyet is föl tudom idézni. Ezt a mostanit is föl tudom majd idézni pár év múlva, nem mintha fontos lenne, hogy ez az egyetemista kislány milyen problémákkal küzd, csak itten az én oldalamon ez elég ritka. Velem az emberek vagy barátságosak, vagy közönyösek. Ellenségesek csak nagyon ritkán.
  Úgyhogy ő nyilván általában az idegenekkel ellenséges, ez pedig nem az én problémám.

»»»»»»

 



Pár apró zizzenet

„Köszönet a könyvekért, sok boldog percet szerzett az Uránia sorozattal”

Ezzel a megjegyzéssel kaptam a LAttilaD.org perselymalacos gombján keresztül egy pénzösszeget egy olvasómtól. Meg vagyok lepve és nagyon örülök neki. Köszönöm.

*

A két vívó szembeáll egymással, Zson fölemeli kardját és üdvözli ellenfelét, aki viszonozza. Zson döf. Az ellenfél átváltozik tojássárgájává.

*

Most pedig letiltottam a polgármesterünket, mielőtt még meg találnám neki mondani a véleményemet. Kivittem a szemetet, de a postaládában is találtam. Ő írta alá. Még soha semmit nem kaptunk tőle, csak dörgedelmeket meg parrrrrrancsokat, hogy azonnal nyírrrrrrjuk le a gazt, különben irrrrrrgumburrrrrrgum. Egyetlen szóból áll a szókincse: közterület, közterület, khösszzterrrrrület! De nyírni nem a köznek kell, hanem nekem. A fűnyírónk rég megdöglött, újra nem telik, nem is veszek, hiszen nem tudom kezelni. Klárika fölkelni is alig tud. Lenyírva a gaz akkor lesz, amikor meg tudok fizetni fűnyírós embert, az pedig akkor lesz, amikor ki tudok venni pénzt a számlámról. Van rajta, az özvegyimet is oda utalják, ugyanis volt közben egy vírus, ami miatt ezt kértem, hogy ne kelljen találkozni a postással se.
  Leszarja. Khösszterrrrület, khössssszterrrrület! Még nem hallottam tőle mást.
  Az előző polgármester egy kegyes pillanatában megparancsolta, hogy a Krisztináéknak nehogy valaki segíteni merjen. Azóta ezt tartják. Krisz tíz éve meghalt. Már az előző polgármester is. De az öröksége elevenen él.
  Azoknak van igazuk, akik elmennek innen. Itt nem lehet élni. Sajnos nekem itt kell élnem, még egypár évig.

*

Zavaros a Tisza, nem akar apadni.
Az a hírös Bogár Imre átal akar mönni.
Átal akar mönni, füvet akar nyírni,
Polgári mestörnek nem akar fizetni.
Elapadt a Tisza, csak a habja maratt.
Möghótt szögény Bogár Imre, csak a bírság maratt.

*

Égszakadás-földindulás,
ömlik az eső;
jön már a bírságcédulás,
nyírni, az a fő!

*

Józsiéknak most lesz az esküvőjük. Nyomtattak hárommillió meghívót, repülőre rakták, elkezdtek körözni Pest fölött, és két kézzel szórták őket az ablakon. Vidékre a postával küldtek szét másik nyolcmilliót, szórólapként.
  Feriéknek is most lesz az esküvőjük. Írtak egy listát a rokonaikról és a barátaikról, aztán fölhívogatták őket, pontosan hetvennégy embert.
  Csak harmincketten mentek el. Józsiék esküvőjére viszont egy lélek se.

Tehát lehet azt kérni, hogy ha meg akartok hívni egy Facebook-csoportba, akkor kattintsatok rá arra a bánatos karikára, amiben van egy hasraesett villám, keressétek meg a nevemet, és írjatok valamit, hogy mi a szentkurutty keresnivalóm van nekem abban a csoportban, ahelyett hogy végigkattintgatjátok az összes ismerősötöket, mint egy kilencvenes évekbeli spambot?
  Köszöntem.

*

Arra jöttem rá, hogy különféle állatfajok több milliárd éve tojnak tojást, de a rántott húst csak pár száz éve találták föl. Tehát természetellenes, hogy a húst beleforgassuk a tojásba, lisztbe és zsemlemorzsába. A szakácsok betegek és fuuuuujjjj.

*

  
  Halottakról jót vagy semmit.
  Te is, fiam, Brutus?
  Luke! Én vagyok az apád.
  Te mondd, hogy bankrablás, a te hangod mélyebb.
  Játszd újra, Sam!

Idézetek, amikre valamennyien hibásan emlékszünk.

*

  
  – Jó napot, mennyi a retek?
  – Négy forint egy kiló, mennyit adhatok?
  – Négy forint? Egy egész kiló?! Mi baja ennek a reteknek?
  – Semmi az égvilágon. Négy forint kilója, csak ma, csak helybeli lakosoknak, ha a konyhaasztalnál fogják elfogyasztani piros kockás abroszon, vajas kenyérrel, családi vagy baráti körben, legkésőbb délelőtt tizenegyig. Feltéve, hogy teát is isznak hozzá. Egyébként csomója hatszáz.
  – Hm. Mondja, nem volt maga azelőtt telefonszolgáltató?

»»»»»»

 



Csobb

Gondoltam, elmesélek valamit. Először is egy részlet a Nindából.
  
  – Na ugye – mondta Asszili elégedetten. – Nem is vagy te olyan rövidkéz, halligí.
  – Nem neked köszönheti – felelte Illiki szárazon. – Te csak kritizálni tudsz, de én meg is tanítottam.
  – Hát persze, lombisz. Éppen azért hívtalak téged, mert tudtam, hogy te meg tudod tanítani.
  – Te is meg tudtad volna, ha jobb dobó lennél, daurta.
  – Nono, lombisz, lassabban az öndicsérettel! Te nagyon ügyes dobó vagy, jó jaupikat vágtál ki most is, de a pontszámot nem a szép dobásra adják, hanem a találatra. És a találati százalékban nem állsz az élen.
  Az apró kislány csak fölpillantott a nagyra, és nem szólt semmit. Ninda csendesen mulatott magában.
  – No jó, lombisz – mondta Asszili. – Fölötted leszek az egyéniben, elhiszed?
  Illiki cöcögött és még mindig nem szólt semmit.
  – Jól van, lombisz, látom, építettél saját hajót. Ide hallgass. Akinek a pontszáma kettőnk közül alacsonyabb, az fizeti mindkettőnk csapatának sziangdzsan esti vacsoráját. A nyertes választja az éttermet.
  Illiki meghányta-vetette magában.
  – Ha Ninda eléri legalább egyikünk pontszámát, akkor őt is meghívjuk a csapatával együtt.

A lombisz egyike az olyan szavaknak, amiket az észtből loptam. Vannak mindenféle nyelvből. Egyébként öt perccel ezelőttig fogalmam se volt, mit jelent. Ebben a dalban találtam még tavaly.

Sibinal-sabinal, sajab vihma ladinal.
Sibinal-sabinal, sajab vihma ladinal.
Kribinal-krabinal lapsed peitu rabinal
Kribinal-krabinal lapsed peitu rabinal.
Pladinal-pladinal, lombis hüppan müdinal.
Pladinal-pladinal vihma sajab ladinal.
Pladinal-pladinal, lombis hüppan müdinal.
Pladinal-pladinal vihma sajab ladinal.

Történetesen ez az az egyszeri eset, amikor előbb volt meg a dalszöveg. Egy gyűjteményben találtam, valami egészen mást kerestem, de ez is ott volt, és eltűnődtem, hogy vajon milyen dallam tartozik ehhez az érdekes szöveghez. Hát a dallam is tetszik, és ugye ha valamit Krislin Sallo, Loore All és Maria Lokk énekel, azt én elteszem, azóta is része a gyűjteménynek, és ezt a szót kiloptam belőle. De a jelentését persze nem tudtam. Akkoriban jó, ha húsz szót tudtam észtül. Ma már kettővel többet, mert kiderült ez is meg a hüppan is.
  Ugyanis ráakadtam egy másik dalszövegre.

Maja taga lomp ja lombi sees on pori.
Ütle ema, miks ma minna ei tohi.
Ühes jalas kummik ja teises on ka,​
niimoodi ma märjaks küll ei saa.
Ühes jalas kummik ja teises on ka,
niimoodi ma mustaks küll ei saa.

Plärts, plärts, plärts ma hüppan keset pori.
Plärts, plärts, plärts ma põlvini vees.
Plärts, plärts, plärts, miks niimoodi ei tohi.
Plärts, plärts, plärts, nüüd ma kõrvuni sees.

Plärts, plärts, plärts ma hüppan keset pori.
Plärts, plärts, plärts ma põlvini vees.
Plärts, plärts, plärts, miks niimoodi ei tohi.
Plärts, plärts, plärts, nüüd ma kõrvuni sees.

Maja taga lomp ja lombi sees on pori.
Ütles ema, et ma minna ei tohi.
Ühes jalas kummik ja teises oli ka,​
kuid ikkagi nii poriseks sain ma.
Ühes jalas kummik ja teises on ka,
kuid ikkagi nii poriseks sain ma.

Persze mindkettőt Airi Liiva írta. Viszont a Sibinal-sabinallal ellentétben ezt a gugli le tudta fordítani, és innentől tudom, hogy lomp az pocsolya, lombis pedig pocsolyában.
  
  A ház mögött pocsolya, és benne sár.
  Mondd, anyu, miért nem mehetek?
  Gumi van a lábamon és a másikon is,
  így nem lehetek vizes.
  Gumi van a lábamon és a másikon is,
  így nem lehetek fekete.
  
  Csobb, csobb, csobb, a pocsolya közepébe ugrok.
  Csobb, csobb, csobb, a vízbe térdelek.
  Csobb, csobb, csobb, mi nem tetszik ezen?
  Csobb, csobb, csobb, a fülem is koszos.

»»»»»»

 



Nyelvek a Nindában

A regény cselekményének idején az emberiség visszakövethetetlen időtávlat óta elhagyta Ősi Földet és kirajzott a Galaxisba. Mivel az elmúlt négy-hétezer év a proto-indoeurópai nyelv átadta helyét az indoeurópai protonyelveknek, például leszármazott belőle a protoitáliai, abból a latin, abból a francia, ugyanakkor a proto-indoeurópai egy másik protonyelvéből, a balti-szlávból a protobalti, abból a litván, és ma a franciák a litvánok olyan távol állnak egymástól a megértésben, mintha őseik soha nem beszéltek volna ugyanazon a nyelven, és csak a nyelvészek tudják kimutatni a kapcsolatot – szóval mindezt számításba véve az a döntés született már az előkészítő szakaszban, hogy hiába a modern tömegkommunikáció, a Galaxis távoli vidékeit benépesítő emberiség ennyi idő alatt totálisan eltérő nyelveken fog beszélni. Mind a szinkróniában (vagyis az akkor létező nyelvcsaládok teljesen érthetetlenek egymás számára), mind a diakróniában (vagyis az akkori nyelvek visszavezethetetlenek az Ősi Földön beszélt protonyelvekre, azokra is, amik a kirajzás előtti évezredekben lesznek majd beszélvék).
  Nem követtem el azt a hibát, hogy bármelyik nyelvet igazából nekiálljak megtervezni, így is még jócskán hátravan az első részből, és húsz hónapja dolgozom a könyvön. Nekem a nyelvek lelke kell, nem a nyelvtana. Ahogy nem rajzoltam térképet a sok-sok világ egyikéről sem, ahol Ninda eddig megfordult.
  Következik némi ismertetés az eddig szerepelt nyelvekről – amit eddig tudunk róluk. Nevük többnyire szúni kiejtésben szerepel, némelyikről tudjuk is, hogy a szúnik másképpen hívják, mint ők saját magukat (ahogy a magyar nyelvet sem magyarnak hívják a legtöbb idegen nyelven).

szindor (sỳÿndoṙ)

Az alapötlet az volt, hogy minden sci-fiben folyton olyan neveket használnak idegen világok, sőt idegen értelmes fajok képviselői, amiket le lehet írni a sima angol ábécével és rengeteg aposztróffal (Star Trek, Star Wars) – hát én mást akarok. A szindorok a latin ábécét használják (egyike a kevés dolognak, amik fennmaradtak Ősi Földről), rengeteg ékezetes betűvel. Az alapötlet másik fele a vietnami, de a dupla ékezetes betűk (ấ, ầ, ẫ, ẩ, ậ stb.) helyett itt dupla betűk vannak más-más ékezettel. ÉÊsut ḱy Åmmaĩt ÎÌdaṙa vuõyś kèṙuan lýỹpïnkâuṙ rŵůń ũỳrtìn Sỳÿndoṙeìaḩỹ luòỹap śuôn ŮÚvÿndaîĩt ÀÃmuńḱyoṙn Šéêṙnuap… És ha szó elején állnak, akkor mindkét betű nagy. De más a funkciójuk, mint a vietnamiban, ahol a dupla ékezeteket az okozza, hogy van hat ékezetes betű, amik önmagukban egy-egy hangot jelölnek (â, ă, ê, ô, ơ, ư), és ezekre jöhet rá az ötféle zenei hangsúlyjel. Vagyis nincs értelme fölcserélni a kétféle ékezet helyét, mert ugyanazt fogja jelenteni. A szindorban azonban mindegyik zenei hangsúly, és ha felcseréljük őket, más jön ki, Lýŷ és ŶÝ neve szindor fül számára nemcsak a kezdő l hangban különbözik.
  Mostanra kialakult az ábécé, bár explicite nincs leírva. Hiányzik a b, c, f, g, j, q, x, z betű. Az y egy i-szerű, az w egy u-szerű magánhangzót jelöl, de hogy mifélét, azt nem tudjuk. Az ékezetes magánhangzók készlete: á à â ã ä å é è ê ẽ ë í ì î ĩ ï ó ò ô õ ö ú ù û ũ ü ů ẃ ẁ ŵ ẅ ẘ ý ỳ ŷ ÿ ỹ ẙ. Néhányat szándékosan kihagytam: az e, i és o nem kaphat karikát, a w pedig tildét, mert ezek nincsenek meg a Unicode-ban, és nem akartam problémákat a feldolgozással – vegyük úgy, hogy az ezeket tartalmazó szavak egyszerűen pont nem szerepelnek a könyvben.
  Az ékezetes mássalhangzók feltehetően teljes készlete: ḩ ḱ ń ṙ ś š.
  A kiejtésről keveset tudunk. A szúnik teljesen le vannak döbbenve a zenei hangsúlyokon, voltaképpen azt is csak innen tudjuk, hogy az ékezetes magánhangzók zenei hangsúlyokat jelölnek. Ők egyszerűen hosszú hangnak ejtik őket. A ḩ betű „lágy h”, bármit jelentsen is ez – nekem [ç] gyanánt jelenik meg lelki füleim előtt, de a könyvben nincs rá bizonyíték, hogy ez lenne. Az ń nem ny, hanem valamiféle n, ez abból derül ki, hogy -nal, -nel rag követi. A szúnik kiejtéséből tudjuk, hogy ḱ = k, ṙ = r, ś = sz, persze nem azonosak az ékezet nélküliekkel, de a szúnik nem tudják megkülönböztetni.
  Tudjuk, hogy nem ismeri a z hangot.
  A nyelvtanról annyit tudunk, hogy vannak összetett segédigés szerkezetek, feltehetően ilyesmi az is, ami egyszer szerepel, sỳlluãp ṙiẽyn àãyt, és mellette van, hogy az ige alapalakja sỳllûàt. Vagyis a két kiegészítő szócska mellett hangsúlyváltás is van. Ilyet máshol is találunk: ỳÿpi? – ỳŷpu érted? – értem. (Ezt a két betűvégződést a lettből loptam.)
  Nagyon kényesek a zenei hangsúlyokra. Haitnak meg kell változtatni a családnevét, mert az eredeti forma Kyòṙayś, amit a szúnik Kióraisznak ejtenek, de ez a szindor fület az illetlen jelentésű ḱyõraìs szóra emlékezteti.
  Gyakorlatilag képtelenek (kellő tanulás nélkül) idegen nyelvű szavakat úgy kiejteni, hogy nem rakják őket tele zenei hangsúlyokkal.

szúni

A regény legtöbbet szereplő nyelvét nem most találtam ki, hanem körülbelül huszonöt évvel ezelőtt Saunis című, többször torzóban maradt, végül meg nem írt regényem számára, csak egy kicsit változtattam rajta; a korábbi változat most ősi szúni néven szerepel. Valójában az Angari számára már használtam egy változatát, és szándékomban áll egy-két ottani tulajdonnevet itt is felhasználni, tiszteletadásként a korábbi regénynek.
  A szúnik saját ábécével írnak, amit történetesen megrajzoltam, mert egy-két betű alakjáról említés van. Egyszerű geometriai formákat használ. A könyvben magyar helyesírással szerepel, mint minden nem latin betűs írás. Hangkészlete magyar ábécérendben: a á b d dzs e é f g h i í j k l m n o ó p r s sz t u ú v; hosszú mássalhangzók: dd kk ll mm nn rr ss ssz tt. Kedveli az olyan mássalhangzó-torlódásokat, mint ng, ndzs, ngdzs, ngr, ngsz, mb, nd, lg, rg stb. Az ng nem [ŋ], hanem [ŋg]. Diftongus kevés van, főleg ai, au, ie, ua. Szereti a hosszú magánhangzókat, szó elején és végén is. Néhány hajónév példának: Aulang Laip, Hongo Mai, Ambaun Hiahundzsé, Szengur Sziharongi, Dzsaurgá Halgari, Hisszin Szífaruni, Ílargisz Hauri, Ongdzsé Himbori, Szilgun Angardúmi. Vagy Ninda teljes neve: Hangikun Szesszinan Nindarangi Szilun Rienszá.
  Nem boldogulnak a zenei hangsúlyokkal. (Persze vannak köztük, akik megtanultak szindorul.)
  A nyelvtanról itt is keveset tudunk. Nem használ segédigéket, igemódokat igen.
  Mivel a könyvben a legtöbbet szúniul beszélnek, ez természetesen végig magyar fordításban áll, ezért az őrületes mennyiségű szúni szó és tulajdonnév dacára folyamatos szúni nyelvű szöveg gyakorlatilag nincs is.

ősi szúni

A szúni nyelv régi, ma már érthetetlen változata. Több hosszú magánhangzót használ, és megvannak még az azóta feladott mássalhangzó-kapcsolatok, főleg a szó elején, közepén és végén is gyakori hp, de van szó elején lb, lg, rg, sg, szg és hasonlók. Minta (a Szesszi köszöntése):
  Hín-Szesszi, ahpélan-hangsé nírinan, ísszan rírahp sénan saurgi, ngdzséran hiehp sádillan nirszip jan inarrip, hpuan langrí-ífarran ilg, sádillan dzsringszu hpuansá-hpengszí ilg, sádillan siehp ilg, luan rgamdzsí nikka hín-Szesszi, hín-nírinan óngsá.

thabbuan

Szintén a Saunis számára hoztam létre. Sok aspirált plozívát használ: th, kh, ph, fh, dh minimálisan szerepel, ettől eltekintve a hangkészlete nagyjából megegyezik a szúnival. Írása kacskaringós, mint egy hosszú, összevissza tekergetett fonal. Minta:
  – Ninda – volt a válasz. – Namin khom intan niafhat.
  – Ambé thond elan thabbuanthakkurídú – derült fel a főnök. – Ommétharan dhrien imszond enthan?
  – Hien – bólintott Ninda. – Szumb iheszt antaut fhangídríszáná inkhiembhaman.
  […]
  – Jokhtin – mondta. – Ilet khamrut szí fhangíkhom émun.

sauninas

Szúniul szunnasz. A Saunis számára 1994-ben tervezett nyelvem, de az akkori koncepciót sokban meg fogom változtatni. Mivel Ninda meg akarja tanulni, később többet is tudunk majd róla. Latin ábécét használ, ami így néz ki: a ā d e ē h i ī j k l m n o ō p r s š t u ū v y ȳ. Az y jelentése [i̟]. Diftongusok: ai au ei ie iu oi ou ui uo.
  A sauninast eredetileg abban a kontextusban találtam ki, hogy egy csapat földi ember közös nyelvet alkot, és a munkát egy litván nyelvész vezeti, ezért a nyelv némileg hasonlít a litvánra (megszavazzák). Ebben a regényben azonban ez nem valósítható meg, ezért a nyelv távolabb fog állni az indoeurópai örökségtől, de halványan még fellelhető lesz benne.

sielunt (šyêɬŭnṭ)

Rokona a szindornak. Egymás számára nem érthetők, de a Šyêɬŭnṭ æìɬ Ụâqħwăŋ városnevet Ninda azonnal át tudja tenni szindorba Šyèẽwlûúnt ãylỳ Uŵàḱẃẅëń formában. Szintén latin ábécét használ. A szindoron felül a következő betűkről tudunk: ă ạ æ ħ ɬ ŋ q ṣ ṭ ŭ ụ. Az ɬ betűt a szúnik tl-nek ejtik, tehát nyilván az [ɬ] hangnak felel meg.

fergit

Kisebbségi nyelv a szúnik között. Egyetlen dalszöveget ismerünk belőle, ami a zs hang jelenlétét is mutatja: Szinna szumendill, kingra szumméhonn, kasszin rugámill, nisztra ringészonn, szinnaki nungé paurgátill, nurgami zsangré asszandill, órenga zsaumá osszémang, haurrí fangzsirang…
  (A dalról van videóklip is, megtalálható itt a blogban, ha keresgél az olvasó. Csak nem fergitül.)

kleom

Alacsony presztízsű kisebbségi nyelv Szindorián, a szindornak nem rokona. Minta, amiből kiderül, hogy a ṫ betű jelentése [θ]:
  – Akkor azt, hogy… szép ez a fa?
  – Aṅ miri kerś.
  – Szép magas ez a fa, szeretnék fölmászni rá.
  – Aṅ miri ùraṫ kerś, lihaṫ miḍarik amùṫan.
  – Hogy kell ezt leírni?
  – Fogalmam sincs.
  – Mennyit tudsz ezeken a nyelveken?
  – Nem tudom. Nagyjából mindent, amit ott megtanulhattam, azt hiszem. Az erdőt nem. De a tengert igen… kleomul riviḍa, kovandul raviṅda. Pedig a tengert se láttuk ott. Karo kaśo riviḍa, karo aṫen kaveḍa. Minél közelebb a tenger, annál zöldebb a sivatag.
  – Várj, hogy ejtetted azt a szót?
  – Melyiket?
  – Az utolsó előttit.
  – Aṫen. Zöldet jelent.
  – ÃÂśen?
  – Dehogyis. Hagyd már a zenei hangsúlyokat, a kleomban olyanok nincsenek is. Szúniul tudsz azok nélkül beszélni, nem?
  – Akkor aszen?
  – Nem. Aen. Érintsd a nyelvedet a fogadhoz, és fújd ki a levegőt.

kovand

Alacsony presztízsű kisebbségi nyelv Szindorián, a szindornak nem rokona, de a kleomnak igen. Ismerünk egy mondatot három nyelven, és a jelentését is.
  Hinengi nem is tud szindorul.
  szindor: Hĩîneńḱỳ nït òip sỳÿndoṙãân šůùn.
  kleom: Yaraṫ Hinengi roanḍa syndoṛ kuan.
  kovand: Yaris Hinengi rìenda syndoṛ khìan.

szaiszi

Szaiszon beszélik, de a nyelv nevét voltaképpen nem tudjuk. Sok r-et használ, főleg szó végén és mássalhangzó előtt. Minta:
  – Ninda! – hallotta Jasszilir hangját. – Ninda! Hark szirra nin isszesz, kirreni! Jarn an mi immasz dorn…
  […]
  – Karszon ven kertanra szommu! – csattant fel Jasszilir. – Szanron nin hark! Hark sza kirreni!
  – Nem értem! Jasszilir! Nem értem!
  – Szanron szimu! Szimu, szimu!

imdzsu

Kacskaringós írást használ. Egy gyermekvers részletét ismerjük, persze szúni kiejtésben: „Arhakan nammokari-pélu, arkosszan kirakkutun-szénu, rakimmatit kasszuho korka, karikkanat szakkono pirka, sziszip kirvak tikuppin tekarti, epparkutuk szavan kavurti.” Egy korka nevű, föld alatt élő kis emlősállat kalandjairól szól, aki űrpilóta akar lenni.

szengil

Sielunton találkoznak egy emberrel, aki ezt beszéli, gyakori nyelv a Galaxisnak abban a részében.
  – Jarha teli – mondta.
  – Jarszi teli – biccentett Fendria, és ők is.
  – Amszanu karan hen? – érdeklődött a férfi barátságos mosollyal.
  – Kat – bólintott Fendria. – Amiszta daron hen?
  – Alit – a férfi megcsóválta a fejét. – Rekan urengosz hau.
  – Az úr azt kérdezte, turisták vagyunk-e – fordított a tanárnő. – Ő üzleti úton van.

piaci kézjelek

A csillagközi piacokon, egymás nyelvét nem beszélő üzletfelek által használt gesztusnyelv. Annyit tudunk róla, hogy a vásárló először is közli, hogy milyen pénznemben akar fizetni, a szúni palan jele az, hogy mindkét kezünkön karikát formálunk hüvelyk- és mutatóujjunkból. Ekkor az árus közli az árat. Egytől ötig felfelé tartott ujjakkal jelzünk, hattól kilencig (tízig?) lefelé tartottakkal. A csukott ököl (is?) tízet jelent. Az egyik kéz magasabban van, ez a nagyobb helyiérték. A szám után közöljük a nagyságrendet: egyik kézen karika a hüvelyk- és mutatóujjal, a másikon vízszintesen tartott tenyér: tízezred.

egyéb nyelvek

Ismerünk még további nyelveket és népeket nagyjából csak említés szintjén: áhan, folgri, harinda, jonert, júneroszti, lilgin, szati, szemman, szenná, sziolk, szvanerd. De meg nem nevezett nyelvek is vannak. „Lakkan temi taende?” – kérdezi egy fiú Nindától, és megtudjuk, hogy Hemdéről jött, de a nyelv neve nem hangzik el. Sídisuanon is hallunk néhány szót egy meg nem nevezett helyi nyelven.
  Az ősi szúninál mutatott szöveg is szerepel még egy nyelven, aminek nem tudjuk a nevét, így szól:
  Jau-Szesszi, jallgi hesszi hellul immáí, likk jam dorn samnittáí, nikkanin ammí jallillat hukun nitt va jakun nitt, kalla dimm jamma dorn akkalittí, ammí jallillat kemmun nitt, kalla jamszu dorn ikkunáí hall, ju ammí jallillat kenna nitt, jonn akessza lunn, jau-junnamisszi Szesszi, jimnanní sissz koll.

»»»»»»

 

↞korábbi cikkek | újabb cikkek↠

A blog mérete: 1824 cikk, 8 825 096 betű, 1 777 856 szó