Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Szakavatott hozzáértők (Pirítós)

A 2005. július 9-ei tévéhíradó érdekes élménnyel kínálta kis hazánk demokratikus gondolkodású polgárait. Előbb a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia javaslatáról értesülhettünk, mely szerint a püspökök helyesnek tartanák, ha a hátrányos helyzetű gyerekek nem tanulnának együtt a többiekkel; majd láthattuk a melegek büszkeségnapi felvonulása alkalmából rendezett ellentüntetést, melyen a Jobbik hívei kifejezték azon véleményüket, hogy a melegeknek nem szabad házasságot kötniük.
  A két hír egyazon történetről szól: arról tudniillik, hogy milyen sok hazánkban a szakavatott hozzáértő, aki teljes biztonsággal eligazodik vadidegenek magánügyeiben, sőt mi több, azokban döntési joggal van felruházva. Mint szakértő, nyilván.
  Logikus, hogy a melegek életmódjához és életigényeihez legjobban azok értenek, akik legszívesebben megfojtanák őket egy kanál vízben, tehát nekik kell dönteniük arról, hogy a melegek hogyan éljenek. (Tessenek megfigyelni a finoman kidolgozott koncepciót. Ha egy férfi és egy nő házasságon kívül él együtt, az erkölcstelen, de szemet hunyunk fölötte. Ha két férfi teszi ugyanezt, az is erkölcstelen, de szemet hunyunk fölötte. Ha a férfi és a nő összeházasodik, ezzel kapcsolatukat legalizálják. Ha a két férfi ugyanezt teszi, az még nagyobb bűn, mint házasságon kívül együtt élni.)
  Az is logikus, hogy gyerekek neveléséről katolikus püspökök döntsenek, hiszen nekik hivatalból tilos érteniük a gyerekekhez. (Itt is van egy finoman kidolgozott koncepció. A házasságon kívüli szex bűn, de az eredményét nem aszerint különböztetjük meg, hogy mikor fogant. Ez hasonlít ahhoz a középkori gyakorlathoz, amely egyfelől bűnösnek minősítette és ezért tilalmak sorával sújtotta a prostituáltakat, másfelől megadóztatta őket, ezzel azt üzenve: „A pénzetek piszkos, de azért csak adjátok ide.”)
  Érdemes lenne kibővíteni a „mindenki bennfentes a más dolgában” magyar gyakorlatát. A focicsapatok irányítását adjuk a féllábúak kezébe, a zenekarokat vezessék a siketek, a hegymászók problémáit pedig bízzuk a tériszonyosokra. A hadsereg fegyverzetével kapcsolatos kérdésekben döntsenek a lelkiismereti szolgálatmegtagadók, a parlagfű irtásáról a nem allergiások, a húsüzemekről a vegetáriusok, a sertéstelepekről a muzulmánok. Bízzuk az uszodákat a víziszonyosokra, az ingatlanügyeket a hajléktalanokra és a pénzügyeket a nincstelenekre. Foglalkozzanak a festészettel a vakok, az éhezőkkel a jóllakottak, a légköri jelenségekkel pedig a bányászok.
  Mert ha ezt a rendszert meg nem honosítjuk, akkor kénytelenek leszünk megkérni a Jobbik híveit, hogy a saját magánéletükkel foglalkozzanak, ne a máséval; s a püspököket, hogy inkább a saját gyerekeiket neveljék.
  De még azokat se ilyen özönvíz előtti módon.

»»»»»»