Megfenyegettek
Kaptam három levelet.
1.
Ha nem ismersz, akkor honnan vesezd a
bátorságot, hogy nagy nyilvánosság
előtt bármit is írj bárkiről. A nevemet
nem ohajtom egy helyen látni a tiéddel
és a honlapoddal, mely a katolikus
egyházat is lábbal tiporja. Remélem,
hogy világos voltam.
Alatta visszaidézve ez a blogbejegyzés. Feladóként ezt írta: „honlapomon megtalálod én nem bújkálok senki elöl” (sic!), de a honlapja címe nincsen ott.
2.
Ennek a subjectjében annyi áll: szedjél le az oldaladról!!!, és idézi ugyanazt a bejegyzést.
3.
Subject: mi lesz ha…, szövege:
Nem blog lesz, annál rosszabb !
"Feljelentés
Alulírott név (anyja neve, lakcím) ezennel feljelentést teszek
xy/ismeretlen elkövető ellen a Btk.
177/A. § (visszaélés személyes adattal) alapján a személyes adatok
védelméről szóló 1992. évi
LXIII. törvény vonatkozó szabályainak megsértése miatt.
http://blog.lattilad.org/blog/blog.php?n=374 oldalon (a levél
nyomtatott formában mellékelve).
A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény
kifejezetten a tulajdonosok
engedélyéhez köti a hatósági jogkörrel nem rendelkező szervezetek és
személyek számára az
egyedi azonosításra alkalmas személyes adatok gyűjtését és
tárolását. "
Nem viccelek, ha nem tünteti el az alábbit az oldaláról, kénytelen
leszek feljelentést tenni.
kj
Hát most aztán irtózatosan be vagyok szarva. Felütöttem a megyei telefonkönyvet, csak a megyeszékhelyen kapásból találtam egy tucat emberkét, akinek egyezik a családneve, és lehet a családjában fenyegetőmmel azonos keresztnevű is. Egy darab név szerintem marhára nem akkora személyes adat, hogy azért ekkora hisztit kellene csapni, pláne előre megírva a feljelentés szövegét. Ha el is küldi a feljelentést, akkor én jelentem fel őt. Ez a szólásszabadság megsértése, fenyegetés, zsarolás, hamis vád. Ugyanis itt semmiféle nagy nyilvánosság előtt elkövetett akármi nincsen. Először is én nem hoztam nyilvánosságra az ő személyes adatát, mert a neve nem köthető egyértelműen a személyéhez, mást is hívnak így. Olyan adat pedig nem volt ott, amiből kiderült volna, hogy a vele azonos nevűek közül konkrétan kiről van szó. Másodszor pedig ez itt nem nyilvánosság, hanem az én kis naplóm. Ez egy kis kulcsos füzet, amibe én írogatok. Csakugyan van neki kulcsa. Ha valaki leül egy számítógép elé és bekapcsolja, nem a K. József nevét tartalmazó blogbejegyzés fog megjelenni, ahhoz előbb el kell találni. A neten több milliárd oldal van, ezek közül talán ezer tartalmaz linket a LAttilaD.org egész terjedelmére. Először is meg kell találni egyet e közül az ezer közül. Aztán rá kell kattintani pont a LAttilaD.orgra, végül pedig el kell jutni pont ahhoz a bejegyzéshez. Ebbe a talán ezer oldalba beleszámít az is, hogy ő beírta egy keresőbe a saját nevét, és kapott egy olyan oldalt, ami a blogbejegyzésre is linkelt.
Azt persze nem tudhatja, hogy csakugyan róla szól-e az az oldal. Ami hagyján, de én se tudhatom. Még azt se tudhatom, hogy aki nekem írt, annak tényleg az a neve, ami a blogbejegyzésben állt, nem pedig mondjuk Kovács Péter (hogy ne Goldner Ibolyát mondjak), és csak szórakozik velem. Megfordult a fejemben, hogy először is felkérem, hogy igazolja a nevét, aztán pedig felkérem, hogy igazolja azonosságát a bejegyzésben említett emberrel, ezt követően pedig bocsánatot kérek, amiért engedélye nélkül emlegettem a blogomban és eltávolítom az egész bejegyzést. Ugyanis akkor tudom, hogy kivel beszélek. Végül is a katolikus egyház emlegetése győzött meg arról, hogy nekem egy ilyen emberrel nincs beszélnivalóm, így válasz gyanánt kicsillagoztam a nevét és megírtam ezt a blogbejegyzést.
Mivelhogy fennáll az esélye, hogy őt csakugyan így hívják, és ez esetben a feljelentését nem fogják alapból elutasítani. Akkor énnekem azt a pert végig kell csinálni, aztán következik az én kártérítési perem, azt is végig kell ülni, nekem erre se időm, se energiám. Akkora kártérítés pedig úgyse lesz a dologból, hogy megérje.
Úgyhogy kicsillagozom a nevet. Abban az egy bejegyzésben. Fel kell hívnom K. József figyelmét, hogy amikor követeléseit megírta, csak erre az egy bejegyzésre hivatkozott, többre nem. Ha több helyen is szerepel a neve, akkor lesz szíves megkeresni és újabb vagdalkozást írni róla.
Két megjegyzés. Ami a katolikus egyházat illeti, nem egészen látom az összefüggést K. József és a reverendások között, de rendkívül rossz néven veszem, hogy léteznek emberek, akik jogot formálnak arra, hogy minden létező dolog fölébe helyezzék magukat, és annyira átitatják az emberek agyait ezzel „mi vagyunk Isten földi helytartója” állatsággal, hogy ha írok róluk valamit, akkor nem is ők jönnek, hanem mindenféle emberkék, akiknek a világon semmi közük nincsen a katolikus egyházhoz, és úgy támadnak rám miatta, mintha a katolikus egyház egy valami volna. Engem a katolikus egyház nem érdekel, megjegyzem, az összes többi sem. Azt írok róla, amit akarok, ez egy szabad ország.
A másik megjegyzésem: K. József kipróbálhatta volna, mi történik, ha először kultúremberként próbálkozik és a „kérem” vagy „légy szíves” kifejezések valamelyikét alkalmazza. Ha nem éri el a kívánt hatást, még mindig jöhetett volna akkor a dörgedelem és a fenyegetés.