北京市 Běijīng shì 2.

Legutóbb már bejártuk a belváros és kijjebbváros hat kerületét, folytassuk most utunkat. Nem hozom ide még egyszer a múltkori térképet, csak idelinkelem, az olvasó meg tudja nyitni, ha látni szeretné.   Shíjǐngshān, Kőlátkép-hegy a mai első állomásunk, a belvárostól nyugatra levő kisebb kerület, a térképen sötétsárga színben.
  Ez már a Běijīng Xīshān, a Nyugati Hegyek része. Négyszázezer lakos él itt. Legfontosabb nevezetessége a Běijīng Shíjǐngshān Yóulèyuán, azaz Északi Fővárosi Kőlátkép-hegyi Boldogságban Úszó Kert névre hallgat. 1986-ban nyitották meg, számos hullámvasutat építettek föl. Idén májusban a nemzetközi figyelem középpontjába került, mert amerikai és japán rajzfilmfigurákat szerzői jogi engedélyek nélkül szerepeltetett.
  Kis kerület, kis bemutatás – menjünk tovább. Még egy kerület tartozik a város belső részének külső részéhez, azazhogy a külső részének a belső részéhez: Fēngtái, Bőséges Öröm. Háromszáz négyzetkilométer, 1,4 millió lakos; térképünk zölddel jelöli a belvárostól dél-délnyugatra. Harminc éve még jórészt vidékies, villamosítatlan terület volt. De nevezetessége már van: a Pekingi Világ Park, Běijīng Shìjiè Gōng.
  
  
   világot jelent, ez tehát a Nyilvános Világ. Valóban az: a világ minden tájának látnivalóit mutatja be összegyűjtve, hogy utazgatás nélkül is megismerhessék őket. Alább térképet is mutatok róla, erről nem nagyon lehet megtudni, hogy mi micsoda, de szebb, mint a többi térkép, amiken sok-sok pötty van kínai feliratokkal.
  
  Van kis Eiffel-torony, Stonehenge, sydneyi operaház, húsvét-szigeti szobrok, pisai ferde torony, babiloni nagykapu és mindenféle. Természetesen van kínai nagy fal is.
  A nagy falat fogjuk még látni eredetiben is – az olvasó bizonyára fölfedezte már a térképen a cikcakkos vonaldarabkákat. Most azonban menjünk tovább. Nyolc és fél millió pekingit már meglátogattunk, ők élnek a nyolc belső kerületben; következnek a ritkábban lakott külvárosok, amik még négymillió embernek adnak otthont. Hat van belőlük.
   Méntóugōu, Csatornakapu következik, a belvárostól nyugatra elhelyezkedő rózsaszínű terület. Ezerháromszáz négyzetkilométer, és mindössze háromszázezren lakják, tizenhét xiāngban. A a népköztársaság bonyolult közigazgatásának egyik egysége, városkának lehet fordítani. Méntóugōu hegyvidékes, mezőgazdasági terület, csak keleti része városiasabb. Látnivalói között elsősorban templomokat tudunk megnevezni.
  Méntóugōutól délre a nagy lila terület Fángshān, Házhegy, több mint kétezer négyzetkilométer és nyolcszázezer lakos, jórészt néhány városiasabb területen összegyűlve.
  Legismertebb nevezetessége Zhōukǒudiàn, Óvatosszáj-raktár, egy barlangrendszer, ahol a pekingi előember leleteit megtalálták. Minden őskori leleteket bemutató térképen találunk egy pöttyöt Csoukoutien felirattal – hát itt van. Részletesebb magyarázat helyett az Unesco világörökségi weboldalára irányítom az olvasót, ahol minden fontos infót megtalál, ámbár csak angolul.
  Fángshānban bányásszák a legkülönbözőbb kínai márványokat, meg szenet, kvarcot, mindenfélét. A kerület viharsebesen fejlődik, már külföldi befektetők is százszámra jelentek meg.
  Körben haladva Dàxīng, Nagy Lelkesedés következik, a legdélebbi kerület. A térképen rózsaszín, és valamilyen okból nem kerületnek, hanem megyének írták, pedig az kerület. Ezer négyzetkilométeren hétszázezer lakost számlál, sík vidéken, tizennyolc városkában, amelyek közül Pánggèzhuāng, Különálló Nagy Falu görögdinnyéiről nevezetes. Nekem a térképen nem sikerült fölfedezni, de én úgyse szeretem a görögdinnyét.
  

»»»»»»