Legutóbb megismertük a retroflex hangok egy részét, ne várassuk a többieket se.
A retroflex
s-zs párost legjobban az oroszból ismerjük, az

és

betűk retroflex hangokat jelölnek – másmilyen
s és
zs nincs is az oroszban. A lengyelben viszont van, a retroflex pár mellett van egy másik pár is, de azokról később. A lengyelek az

-et

-nek írják, a

-t pedig

-nek vagy

-nek. Retroflex a kínai

és

(=

) is. Indiában ritkább, mint a korábban látott retroflexek, például a hindiből is hiányzik; megvan viszont a teluguban és a malajalámban. A svédben és a norvégban

jelöli a retroflex
s-et, például

„friss” ejtsd

A

-t ők is

betűvel írják, mint a kínaiak, de csak néhány nyelvjárásban fordul elő.
Vietnamban a

jele

az

jele pedig

például Saigon, eredeti leírásban

kiejtve

Vagyis az S betűt a magyarokon kívül a vietnamiak olvassák még
s-nek, ámbár nem ugyanolyannak, és csak a dél-vietnamiak. Északon
sz. (És persze a város neve ma már nem

hanem

Hồ Chí Minh-város, amit nem
hosiminnek kell mondani, hanem
hotyiminynek, tessék ezt nekem elhinni.)
Két retroflex
r hangot mutatok még. Alig fordulnak elő „rendes” hangként, vagyis egy nyelv szabványos változatának fonémájaként; inkább csak allofónokként vagy nyelvjárásokban. Az approximáns a tamilban és a malajalámban a legismertebb, de mindkét nyelv latin betűs átírása

betűvel jelöli, vagyis az
l hanggal hozza összefüggésbe. (Magának a tamil nyelvnek a nevét is ezzel a hanggal ejtik:

)
»»»»»»
Láng Attila D., 2009.4.17.