Minden más szempontból is szar volt a napom, bár egy villámrandit sikerült beszorítani Énonokámmal, de arra sem voltam képes, hogy jókedvre derítsem, tehát ez is csak arra volt jó, hogy nyúzzam szegényeket -Énonokám és Őszüleit- egy téli túrával.
Amikor indultam, itthon a buszmegállóban épp rálátok onnan arra a padra a játszótéren, ahol hagyni szoktam az üdítős-dobozokat és legutóbb -ha már magamtól nem jöttem rá, egy cikk segített ebben ...- egy sálat hagytam. (Még anno, életem során, tehát cirka 20 éve, zöldeskékesbarnássárgás zsenília fonalból kötöttem, de mivel ritkán használtam, még puha volt, s csak mindig költözött velem tovább, de most értelmet nyerhetett léte...)
Ímé a cikk, mondom néked, s a kép is eminnen van, ni: http://promenad.hu/cikk/ezt-jelenti-ha-salat-lat-a-fakon-172733
Nem emlékszem, mikor kötöztem oda a sálat, de épp ma, mikor a megállóban támasztottam az oszlopot -mert leülni ott nem tudok... de meglepő...- láttam, amint egy úr épp leszedi a padról majd kezében azzal sétál tovább. Tolta a biciklijét, melynek két oldalán hatalmas kék texos szatyrok lógtak. Megkockáztatom az a bicikli jelen állapotában taligaként funkcionálhat kizárólag, de ezt a küldetést remekül teljesíti, s az úr ruháján, illetve a teljes képből nyilvánvaló volt, hogy nem hobbiból járja az utcát mínusz 8 fokban.
És ettől nagyon jókedvem lett.
Aztán mentem Pestre a busszal, mely persze, hogy magasépítésű volt. Naná... De ha már erről van szó, ideteszem a tartozásom....-de nem változtatok rajta, ahogy a fészre kitettem nagy futtomban és két adagban-, mert azt akarom, hoyg a padomon is meglegyen.
Íme:
Márta T. Lencsés: cukrosnéni.
november 22., 12:29 · Százhalombatta ·
Jaj, majd elfelejtettem!!!
Mikor tán legutóbb utaztam haza székes fővárosunkból, naná volán járattal, bírtam letámadni a nagyon szimpatikus sofőrbácsit. Szokok én ilyentet csinyálni, na.
(Egyébként ezen a vonalon túlnyomó többségében kedves, segítőkész és nagyon türelmes sofőrök vannak, ezt köszönöm, a minoritásnak pedig türelmet szavazok...)
Tehát, szimpatikus sofőrbácsinak -aki mellesleg lehet feleannyi idős e világban, mint én...cö- nekiszegeztem a kérdést, hogy netán hallott-é esetleg hírt a vonal akadálymentesítéséről, s hozzátettem, komplex akadálymentesítésről, hisz én nyomorék vagyok s nekem az is segít, ha nem kell felmásznom a három magas lépcsőn a szűk ajtón át az utastérbe, ám a törvény komplex akadálymentesítésről rendelkezik, és meglepetésemre nem hoztam zavarba kedves ifjút... A válasz az volt, hogy decembertől hadrendbe áll -ha jól emlékszem- huszoniksz darab -egyelőre szóló- busz, melyek alacsonypadlósak.
A fizikai akadálymentességen túli tulajdonságról nem tudott nyilatkozni kedves s készséges szaki, de én bízom benne, hogy ha már feccölés van -hálás szívem a minielnökért dobog, ha már elvesz a stadionoktól és a gázszerelőtől és hint egy csipetnyit az alattvalók elé is-, ebben tán törvénykövető lépésre kerül sor.
Szóval, éljenek a szimpatikus buszsofőrök és -engedtessék meg- éljenek a kotnyeles nyomorékok!
(Ja, meghálálandó e nekem nagyon fontos és jókedvet csináló infót, boldogan kínáltam meg sofőrbácsit egy mentolos gyógynövény cukorkával, tehát innentől én cukrosnéni vagyok... hehe...)
Márta T. Lencsés megosztotta a bejegyzését.
december 3., 22:46 · Százhalombatta ·
Utaztam mán megen hazafelé a Premier Kultcafe-ból
-https://www.facebook.com/premier.kultcafe/?fref=ts- és ismét letámadtam a buszsofőrt. Ugyanis rájöttem, hogy december van. A korábbi jegyzetben mondám, hogy az aktuális szimpisofőr azt mondta, decembertől állnak csatasorba az új, akadálymentes buszok.
És a tantusz máma, a buszon ültömben s megfagytomban leesett, mármint a naptár oldalát illetően, és felpattantam helyemről -ami ugye az elsőbbségi üléspár, ahonnan egy decens dámát zavartam elfele nyomorékságommal, aki ezt teljesítvén egy pillantást sem vetett rám, jelezve rosszallását és hangosan magában morogva cuccolt át a mögötte lévő ülésbe-, és közöltem felfedezésem a sofőrrel, illetve azt is, hogy nekem aszondi kolléga, amit.
Sofőrbácsi kedves, mosolygós vala és megnyugtatott
1) december van... höhö..
2) igaz a hír, csak nem vett a VOLÁN, vagy a_zállam, hanem Finnország levetett VOLVO buszait kapja meg a társaság.
Csak persze csúszik a dolog, éppen honosítás alatt állnak a járművek, melyek már Magyarországon vannak -valamiért nekem a Kecskemét kapott gellert agyam helyén, de ez lehet Karakószörcsög is, ennyi aggyal, amennyi ottan lézeng...-, de minden bizonnyal legkésőbb januárban már utazhatunk velük, ő pedig végre jó buszt vezethet.
Lelkesen beszélt róla, hogy azokon kamerarendszer van, mindenhová remekül lehet látni és komplexen akadálymentesek -dönthetőek is-, és állandó, fix 22°C-os hőmérséklet van rajtuk.
Elmesélte, hogy Ő Tatabányán nőtt fel, a felesége szolnoki, ott is éltek, de NINCS munka azon a környéken, így most szállón él, mint középiskolában, mert csak így tudott elhelyezkedni.
Mondtam neki, hogy most mér' nem stadion???! Akkor épülne-szépülne s nem panaszkodna... cö...
Nos, jókedvem lett ismét. Ha valami közbe nem jön, még a végén tényleg lesznek használható buszok ezen a környéken is.
Ja, morgósnénin meg azóta is röhögök...
Mellesleg: a VOLÁN honlapja nem akadálymentesítésről beszél, csak és kizárólag 'alacsonypadlós járatok'-ról (1) vagy 'hallássérültek részére' (2) izéről... Tehát a komplex akadálymentesítés fogalmát s magát a törvényt -mely érvényben van- baromira nem ismerik. Úgy mesélik ezt, mintha ez a dolog valamiféle ajándék lenne... baszki. Ahol egy elmebeteg lehet a minielnök, ott mégis mit lehet várni????
1. https://www.volanbusz.hu/…/utazassal-kapcsol…/alacsonypadlos
2. https://www.volanbusz.hu/…/utazassal…/hallasserultek-reszere
A metrón -most épp az Őrs felé mentem, mely metró tegnap karambolozott a Pillangónál, mert csúszósak a sínek.... beszarás..., így most sebességkorlátozás van érvényben, s ezért millióan vannak egy-egy szerelvényen... nemhogy ülőhely nincs, effektíve hely nincs...- én a Deákon szállok fel ha tehetem, mint most is, és cirka 8 ember ajánlotta fel a helyét nekem... volt, aki felpattant kicsit távolabbról -amikor még lehetett létezni a népsűrűségtől...- és odajött hozzám, az esernyőjét végig az ülése felé tartva, mintegy jelezve mindenkinek, hogy az a hely foglalt..., mosolyogva és nagyon kerekké lett lélekkel köszöntem megfele néki ezt a gesztust, s utasítottam el az ajánlatot.
Majd a Keletinél álltunk cirka 10 percet -kicsit többet- és szóba elegyedtem egy lánnyal, ő mesélte, hogy van egy vak barátja és ő is teszteli az utazóközönséget, hogy felajánlja-e bárki az helyét, no meg persze azt is, hogy nem vagyunk stadion, és azt is, hogy nyilván a karácsony szelleme miatt ajánlják sokan ma a helyüket.
Ám visszafelé már egy lélek sem akadt, sőt, a villamoson egy hölgy, belerúgott a lábamba...
Majd a busz,ami hazahozott Kelenföldről, nemhogy akadálymentes nem volt, de még bzlött is a gázolajtól, mert sajna valahol eresztett a rendszer, s hiába körözött a sofőr a pályaudvaron, nem sikerült kiszellőznie a szagnak.
Ám azt örömmel konstatáltuk együtt, hogy igen, hurrá, valóban már Kecskeméten vannak a finn levetett, nekünkjólesz buszok, s azok majd eccercsak ideérnek...
A hírekben meg hallottam, hogy tarlóspityu meg azon fájtol a közgyűlésben, hogy a három metró -naponta, de minimum hetente- három hibája teljesen független egymástól... Sejtésem szerint tarlóspityu meg a_közgyűlés úgy ahogy van, független a valóságtól...
Szóval, az igazi élet meg... de a sál kikötéstől és sál gazdára találásától jobban érzem magam. Mástól nem nagyon.
2016.12.07., 19:05
~~DISCUSSION~~
← Majom megint | Lóhalál → |