Nyílt levél Orbán Viktorhoz

Dr. Dániel Péter írása, én csak ideteszem. Innen vettem, bár én egy roki listán kaptam, de utánanéztem, hogy valódi-e.

 

Nyílt levél Orbán Viktorhoz!

dr. Dániel Péter írása

Tudod kedves Viktor, mostanában nagyon sokat gondolok Rád, sokat gondolkodok Rólad és a tetteidrõl. Talán azért is, mert nem is olyan rég még az egyik nagy példaképem voltál, ráadásul pedig meglepõen sok a közös vonás is az életünkben.

A példaképem volt az a fiatal demokrata, az a szabad és jó hírû férfi, az a bátor és értelmes jogász, aki a rendszerváltozásunk hajnalán elmondott egy történelmi jelentõségû beszédet a Hõsök-terén, kockáztatva ezzel akár a szabadságát, a késõbbi pályafutását és a karrierjét is. A példaképem volt ez a fiatal "forradalmár", mert úgy láttam, hogy megalkuvást nem ismerve, bátran küzdött egy új és szebb világért, a szabadságunkért és a demokráciáért.

Igyekszem hát méltóvá válni e példaképemhez.

Mostanában sokat tûnõdöm, hogy vajon miket mondana az a fiatal forradalmár, ha találkozhatna a jelenlegi önmagával. Talán a "földbe akarná döngölni" a jelenlegi önmagát és milyen igaza volna.

Tudod Viktor, mi egy helyütt katonáskodtunk, hiszen az akkori "elõfelvételis" rendszer és a szocialista óvatosság jegyében minden, kissé gyanús jogász-jelöltet a messzi, zalaegerszegi laktanyában képeztek ki a hazánk védelmére. Emlékszel még az illegális sörözésekre a kantin mögött?

Aztán egy helyütt, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán csodálkoztunk rá a római jog kristály-tiszta és koherens rendszerére, tanultunk a legalapvetõbb és elidegeníthetetlen emberi és polgári jogokról, no meg persze a büntetõjog zárt, szigorú és logikus rendjérõl is. Emlékszel még az illegális sörözésekre a büfé mögött?

Késõbb pedig egy helyütt tanulgattuk a DEMOKRÁCIÁT és vitatkoztunk róla, sokszor éjszakába nyúlóan, a Bíbó István Szakkollégium épületében, a demokratikus gondolatok fellegvárában. Nomen est omen. Emlékszel még az éjszakába nyúló illegális sörözésekre?

Azon is sokat tûnõdöm mostanában, hogy vajon mit szóltunk volna akkoriban, ha valaki egyszer csak belépett volna a szobába, a vita közepén, úgy 2-3 sör után és ezeket mondta volna nekünk :

"Tudjátok lesz majd 20 év múlva Magyarországon egy új rendszer, a nemzeti együttmûködés rendszere, melyet majd a parlamentáris demokrácia helyett kínál fel a nemzetnek az akkori miniszterelnök, egy elsöprõ, 2/3-os választási gyõzelmet követõen. Errõl az új rendszerrõl korábban senki nem hallott és semmilyen jogi háttere sem került kidolgozásra. Ezzel az új rendszerrel kapcsolatosan soha, senki, egyetlen egyszer sem egyeztet majd, egyetlen ellenzéki párttal, civil-, szakmai- vagy érdek-képviseleti szervezettel sem. Ennek az új, furcsa és teljességgel kidolgozatlan rendszernek az lesz majd a hivatkozási alapja, hogy az akkori miniszterelnök - már a választások éjjelén - forradalomnak fogja nevezni a demokratikus választásokat, elõkészítve így a terepet a különbözõ rendkívüli intézkedéseknek a kormány részérõl. Aztán az új rendszer jegyében a kormányzat megszüntet majd minden egyeztetést az ellenzéki pártokkal, sõt még a törvényjavaslatokat is csak és kizárólag egyéni képviselõi indítványként fogja majd benyújtani a Magyar Országgyûlésben, tudatosan megkerülve és negligálva ily módon még a parlamenti bizottságokat is.

Az új rendszer jegyében a kormány megszüntet majd minden egyeztetést és konzultációt a társadalommal és a civil-szervezetekkel. Az új rendszer jegyében a kormány folyamatosan demagóg pótcselekvéseket fog végezni, a felelõs kormányzati munka helyett. Az új rendszer jegyében visszamenõleges hatályú, törvénytelen-törvényeket fognak majd sorozatban hozni, melyek sértik a legalapvetõbb és nemzetközi egyezményekkel is védett jogelveket, a hazai jogállami normákat, sõt az elidegeníthetetlen emberi jogokat is.

Az új rendszer jegyében eltörlik majd például az elõzetes letartóztatások felsõ, garanciális idõhatárát, lehetõvé teszik házkutatások tartását házkutatási engedély nélkül és gyermekeket is elzárásra ítélhetnek, csekély tárgyi súlyú ügyekben. Az elzárásokról pedig akár bírósági titkárok is dönthetnek majd, hogy így késõbb, az esetleg oda is kinevezett pártkatonák - lásd Stumpf István alkotmánybíró úr törvénytelen kinevezését - segítségével esetleg meg tudják majd félemlíteni a demokratikus ellenzék vezetõit vagy elnyomást tudjanak gyakorolni a büntetõjog eszközeivel, tetszésük szerint, bárki ellen. Az új rendszer jegyében egyébként majd indoklás nélkül lehet kirúgni a közszféra területén dolgozó terhes édesanyákat vagy az éppen betegállományban lévõket is. Az új rendszer jegyében, visszamenõleges hatállyal emelnek meg majd adókat, természetesen ezt is úgy, hogy senkivel, így az érintettekkel sem egyeztetnek."

Azon tûnõdöm, hogy mit válaszoltál, mit válaszoltunk volna ennek az embernek, miközben elõadja ezeket az antidemokratikus képtelenségeket. Lehet, hogy végigkergettük volna a Ménesi úton?

Tudod Viktor, nekem a jogi karon Fodor Gábor tanította a filozófiát és az etikát. Tudod, az a Fodor Gábor, aki számos társával együtt már évekkel ezelõtt elhagyott Téged és a FIDESZ-t, valahol félúton a Simicska-féle cégbirodalom kiépítése és a párt teljes, bolsevik típusú és vezérelvû centralizációja között. Õk már akkor látták, amit mára már az egész nemzetközi közvélemény és persze a hazai, józan és értelmes demokraták is látnak. Tudom, hogy kb. 2,5 millió szavazód még nem látja ezt, de hidd el, az õsz végére már õk is látni fogják. Keserves lesz az ébredésük.

Nagyon sok honfitársammal együtt figyeltük döbbenten az 1998-2002 közötti hatalomgyakorlásotokat, az önkényeskedõ túlkapásokat és törvénytelenségeket. Döbbenten figyeltük a pökhendi, demokratához és felelõs politikushoz is méltatlan, "döglött dakota lovas" válaszaidat a jogos és súlyos vádakra, kérdésekre. Aztán 2002-ben már nemcsak döbbenten, hanem egyre növekvõ rémülettel is figyeltem, figyeltünk, egyre többen.

Rémülten vettem észre, hogy a beteges hatalomvágyad immár teljesen elvakított, hogy a parlamentáris demokráciát megtagadva, felelõtlen utcai politizálásba kezdtél. Rémülten figyeltem a megváltozott retorikájú beszédeidet, melyekbõl egyre inkább sugárzott a türelmetlen és erõszakos, demokratához méltatlan gyûlölet. Rémülten figyeltem, hogy a 2006-ban, a Gyurcsány Ferenctõl elszenvedett választási vereséged aztán végleg átszakította a gátat Benned és már nemcsak a demokráciának, de a jognak, sõt a józan észnek is hátat fordítottál. Rémülten néztem, ahogy vérig sértett önérzeted, vélt megaláztatásod miatt már be sem jártál a magyar Országgyûlés épületébe és ahogy az üres széksorok vádlón kiáltottak minden értelmes demokrata felé.

Tudod Viktor egy demokratikus választáson mindig van ám vesztes, de ettõl "a haza még nincs ellenzékben".

Kedves Viktor, a demokrácia nem egy felesleges "duális erõtér", melyre nincs szükség. Tudod, a demokratikus baloldal nem torzult genetikailag, sõt, furcsa anyagból sincs gyúrva és nem veti magát törvényszerûen a saját nemzetére. Tudod, Viktor, ezek demokratához méltatlan, veszélyes gondolatok, ám és fõleg nagyon-nagyon messzire vezetnek. Tán emlékszel még rá, Viktor, hogy a demokratikus baloldal nem élt vissza a maga 2/3-os hatalmával 1994-1998 között és nem harsogta, hogy a "genetikailag torzult jobboldal" 2 igazságtalan háborúba sodorta hazánkat és bizony ezenkívül is sok-sok törvénysértést követett el a történelmünk során. Tudod, Viktor, a Trianon-hisztéria, a Horthy-nosztalgia és az avítt szentkorona-tan nem ad ám megoldást a modern kihívásokra. Fõleg pedig nem helyettesíthetik a felelõs és értelmes kormányzati munkát.

Amúgy, remélem, hogy Pozsgay elvtárs jól halad a szentkorona-tanos alkotmányozással, gondolom õt leszedtétek már a Kubatov-listáról is, amolyan megtért "házi-komcsiként".

Döbbenten és rémülettel figyeltem a polgári-körök kiépítését és az azokból törvényszerûen kisarjadt, jobbik-gárda mozgalmat, melyek már nemcsak a demokráciát, de nemzetbiztonsági érdekeinket, nemzetközi megítélésünket és hazánk békés jövõjét is nyíltan sértik, veszélyeztetik.

A gárda-perben az egyik felperesi beavatkozó jogi képviseletében vettem részt, és így talán én is hozzátehettem ügyvédként valamit ahhoz a sikerhez, hogy végül is jogi úton betiltásra és feloszlatásra került a ?magyar gárda? a felelõtlen utcai politizálásodnak és gyûlölet-kampányodnak e "törvénytelen gyermeke". Szomorúan látom persze ügyvédként és törvénytisztelõ állampolgárként, hogy az idõközben jogerõssé is vált bírósági ítélet betartatásáról természetesen Te sem gondoskodsz.

Itt jegyezném meg egyébként, kedves Viktor, hogy ha pár száz megtévesztett és felhergelt fiatal ráront a nemzet fõvárosára, barikádokat emel a semmiért és felgyújtja a TV székházunkat, akkor a demokrácia joggal védheti meg magát. Vigyázz kérlek, mert ráadásul nagyon veszélyes precedenst teremthet a felmentésük és rehabilitációjuk.

Mindezek alapján talán megérted már, hogy pár nappal ezelõtt miért nyomtam egy kaszinótojást az egyik "Orbán-bullád" közepére. Ha nem is a ?nemzeti együttmûködés gránit talapzatán? de a polgári engedetlenség morális, illetve a bíbói demokratizmus és szabadság talaján állva, felháborodva és kétségbe esve. Nem bohóc tréfának szántam, vagy mai divatos szóval élve, nem "celebkedésnek".

Kétségbe esett sikolynak, segítség kérõ kiáltásnak szántam. A világ felé, Európa felé, a hazám, Magyarország felé, meg persze minden értelmes és józan, szabadság-szeretõ demokrata felé.

Döbbenten látom ugyanis, hogy idõnként már csak a mûvelt és demokratikus Európa segítségére számíthatunk, a saját kormányunk törvénytelen ámokfutásával szemben. Lex-Járai. Média-csomag.

Ugye emlékszel még kedves Viktor : "A HAZA NEM LEHET ELLENZÉKBEN!"

Így tiltakoztam hát, mivel az általatok kiadott és kötelezõen kifüggesztetett politikai kiáltványt jelképnek tartom. Az önkényes és dilettáns kormányzati hatalomgyakorlás jelképének. A demagóg és értelmetlen kormányzati pótcselekvések jelképének. Az elvtelen politikai hûségnyilatkozatok jelképének. A "Cipolla"-féle, cinikus, hazug és groteszk varázslat jelképének.

Hiszen hazánkban már nem a nemzeti együttmûködés a tét, hanem a demokráciánk megõrzése.

Az a tét, hogy tagjai tudunk-e maradni az Európai Uniónak, a mûvelt, demokratikus világnak. Az a tét, hogy meg tudjuk-e egyáltalán õrizni a parlamentarizmusunkat, a jogállamiságunkat és az Európai kultúr - körhöz méltó, modern és koherens jog-rendszerünket. Az a tét, hogy vajon folytatjuk-e felelõtlen robogásunkat az IMF-fel és az Európai Unióval szemben, az államcsõd rémisztõ szakadéka felé és végképp elszegényedünk, leszakadunk-e Európától.

Egy ember gátlástalan és beteges hatalomvágya miatt. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr egyéni ambíciói és érdekei miatt. Miattad, kedves Viktor.

De hát tudod Te ezt, kedves Viktor, hiszen egyszer az egyik "lendületes" beszédedben, több más meglepõ dolog mellett, azt is mondtad nekünk : "Kedves barátaim, van élet az Unión kívül is."

Én most nagy-nagy tisztelettel és demokratához méltó óvatossággal ezt mondom Neked: "Kedves Viktor, van élet ám a miniszterelnökségen kívül is."

Kérlek, ne rombold le felelõtlenül azt a demokráciát, mely a Te nagyon gyors és kezdetben még nagyon megérdemelt felemelkedésedet is lehetõvé tette, s mely Téged és családodat is gazdaggá, befolyásossá és hatalmassá tett. Kérlek, hagyd meg nekünk a rendszerváltozás óta közösen elért sikereinket és ne hazudd azt a szemünkbe, - egyéni és önzõ érdekeidtõl vezérelve -, hogy az elmúlt 20 évünk csak valami zûrzavaros idõszak volt, melyben még önrendelkezési jogunk sem volt.

Hiszen volt önrendelkezési jogunk és együtt építettük fel azt a demokratikus jogállamot, melyre a törvényszerû hibák ellenére is, mind büszkék lehetünk, s melyet Európa is befogadott és elismert.

Bevallom, egy dologban azért egyetértünk a NENYI buta és hazug szövegével kapcsolatosan. Az 1998-2002 közötti idõszak azért tényleg elég zûrzavarosra sikeredett...

A Simicska és Schlett-féle cégbirodalom körül Josip Tot és Kaya Ibrahim nevû, álnok útlevelek settenkedtek, a családi kõbányák teljes gõzerõvel mûködtek, hazánk kék egén Grippenek száguldottak, messzi, offshore-tájak irányában, a szentkorona vígan hajókázott egy szebb jövõ felé, az APEH épületeiben lezajlott a "hosszú-bájtok éjszakája", a Millenáris park környékén pedig még a kutyák is fánkot ettek és kvarcórát viseltek. Zöld mezõinken döglött dakota lovak vágtáztak, kék folyóinkon pedig az Ezüst hajó úszott a biztos happy end irányában...bár az is igaz, hogy ekkoriban még nem voltak legalább "Orbán-bullák" a falainkon.

Az az egyik legnagyobb baj ezzel a butácska-bulláddal kedves Viktor, hogy teljesen hülyének nézel minket és ostoba gyerekként kezelsz, mikor kötelezõen kirakatsz egy ilyen demagóg falragaszt a mi pénzünkön, a mi adónkból mûködõ és elméletileg ugye pártsemleges közintézményeink falaira, felélesztve ráadásul ezzel a rossz emlékû 50´-es évek "legszebb" hagyományait.

Tudod, Viktor, még meg is érteném, ha mondjuk idõsebb lennél pár évvel és Brezsnyev elvtárs pénzén tanultál volna a moszkvai Lomonoszov egyetemen. De hát Te Soros György pénzén tanulhattad a jogot és a demokráciát az Egyesült Királyságban. Így aztán meg persze végképp érthetetlen és felháborító ez az egész. Ideje hát nyíltan kimondani, hogy "meztelen a király", hisz Babits Mihály óta azt is tudhatjuk már, "vétkesek közt cinkos, aki néma".

Szóval, kedves ex-példaképem, mindezek miatt nyomtam én azt a bizonyos kaszinótojást a bullád közepébe. Bár tartozom még egy vallomással. Én azt a kaszinótojást tulajdonképpen a Te arcod közepébe nyomtam ezzel a gesztussal, ellen-fülke-forradalmári hevülettel a demokrata lelkemben. Ez a kaszinótojás volt az én "földbe-döngölõs" beszédem, feléd és a kormányod felé, melynek természetesen minden lehetséges jogi és egyéb következményeit is emelt fõvel vállalom.

Végezetül hadd idézzem másik nagy példaképem, Bíbó István egy agyonidézett és értelmezett sorát: "Demokratának lenni annyi, mint nem félni." Legyen ez mindkettõnkre igaz, Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Orbán Viktor, arra az új közmondásra is tekintettel, mely szerint : "Jobb ma egy kaszinótojás, mint holnap egy kordon-bontás."

Tisztelettel :

dr. Dániel Péter

ember, jó hírû, szabad férfi, demokrata, magyar állampolgár és ügyvéd

nyilt_level_orban_viktorhoz