Upload failed. Maybe wrong permissions?
Naná, hogy ideje van a meleg felvonulással kapcsolatos pro és kontra érveknek, okosságoknak. Mondhatni "szezonnya van nekije"! Én se maradjak már ki eme össznépi játékból!
Én eddig sem és most sem nézem. Olyasmit ébreszt fel bennem, mint mondjuk annak idején a május elsejék hangulata.
Nem vonz különösebben: a résztvevõkkel szimpatizálok, de még az utána soros sör-virsli parti sem tud kimozdítani nyugalmas padomról.
Hiába na. Öreg vagyok én már ilyen mókákhoz. Amiért most mégis megjegyzésre érdemesnek tartom ezt a napi eseményt, az egy komment, amit itt a téren olvastam. Jelesül itten, e; a negyedik hozzászólás.
Van nagyobb baj, mint a melegek problémája?
Van hát.
Probléma melegnek lenni?
Van aki szerint az.
Attól, hogy van nagyobb nehézség is, elhanyagolható, a szõnyeg alá söpörhetõvé válik a másik?
Nem. És ezt nem árt szem elõtt tartani.
Amikor hónapokig mozdulatlanul feküdtem, vasalt lábszárral, melyben csont csak mutatóban volt, ellenben csavarok, rudak, szegecsek annál nagyobb mennyiségben, tudtam (már amikor az amnézia jégmezejérõl visszatértem), hogy az én bajom, legyen az európai hírû is, csak nekem fontos; nem nagyobb, mint a szomszéd ágyon fekvõ néni bütyök mûtéte. Hiszen ez szubjektív. Nekem persze, de ha távolabbról nézem, semmivel sem elõbbrevaló az én dolgom, mint bárki másé.
Miért is írom ezt le?
Bajok vannak, persze. Gazdaságunk épphogy kinn van a vízbõl, napi gondjaink vannak (s nem csak az ingyenélõ nyugdíjas populációra -vagyis ránk- gondolok), hoszútávú programmal igen kevesen dicsekedhetnek, satöbbi.
De ezek akkor sem lesznek kisebbek, könnyebben megoldhatók, ha egy kisebbség gondjait semmibe vesszük. Sõt! A gond, attól még gond, ha nem veszem tudomásul!
Nekem mostanában Scarlett O'Hara az egyik kedves idézendõ "nagy"-om. "Majd holnap gondolok rá!"
Én megtehetem ezt. (Persze én se nagyon, de kicsit mégiscsak.) De társadalmi szinten nem lehet így kezelni a létezõ helyzeteket, élezõdik, megoldhatatlanná válik egy aprónak tûnõ helyzet, ha nem kap elég teret a tisztázáshoz.
Mert milyen az élet?
- Mint a hagyma. (mint az ogre).
- Büdös?
- Nem.
- Csípõs?
- Nem.
- Ha kiteszem a napra, megbarnul és megrohad?
- Nem! Hát akkor?
- Több rétegû. Érted?
(Emlékezet utáni idézet a Shrek címû mesefilmbõl.)
Kéretik ezt nem elfelejteni!
2008-07-05
~~DISCUSSION~~
Mint a hagyma
Naná, hogy ideje van a meleg felvonulással kapcsolatos pro és kontra érveknek, okosságoknak. Mondhatni "szezonnya van nekije"! Én se maradjak már ki eme össznépi játékból!
Én eddig sem és most sem nézem. Olyasmit ébreszt fel bennem, mint mondjuk annak idején a május elsejék hangulata.
Nem vonz különösebben: a résztvevõkkel szimpatizálok, de még az utána soros sör-virsli parti sem tud kimozdítani nyugalmas padomról.
Hiába na. Öreg vagyok én már ilyen mókákhoz. Amiért most mégis megjegyzésre érdemesnek tartom ezt a napi eseményt, az egy komment, amit itt a téren olvastam. Jelesül itten, e; a negyedik hozzászólás.
Van nagyobb baj, mint a melegek problémája?
Van hát.
Probléma melegnek lenni?
Van aki szerint az.
Attól, hogy van nagyobb nehézség is, elhanyagolható, a szõnyeg alá söpörhetõvé válik a másik?
Nem. És ezt nem árt szem elõtt tartani.
Amikor hónapokig mozdulatlanul feküdtem, vasalt lábszárral, melyben csont csak mutatóban volt, ellenben csavarok, rudak, szegecsek annál nagyobb mennyiségben, tudtam (már amikor az amnézia jégmezejérõl visszatértem), hogy az én bajom, legyen az európai hírû is, csak nekem fontos; nem nagyobb, mint a szomszéd ágyon fekvõ néni bütyök mûtéte. Hiszen ez szubjektív. Nekem persze, de ha távolabbról nézem, semmivel sem elõbbrevaló az én dolgom, mint bárki másé.
Miért is írom ezt le?
Bajok vannak, persze. Gazdaságunk épphogy kinn van a vízbõl, napi gondjaink vannak (s nem csak az ingyenélõ nyugdíjas populációra -vagyis ránk- gondolok), hoszútávú programmal igen kevesen dicsekedhetnek, satöbbi.
De ezek akkor sem lesznek kisebbek, könnyebben megoldhatók, ha egy kisebbség gondjait semmibe vesszük. Sõt! A gond, attól még gond, ha nem veszem tudomásul!
Nekem mostanában Scarlett O'Hara az egyik kedves idézendõ "nagy"-om. "Majd holnap gondolok rá!"
Én megtehetem ezt. (Persze én se nagyon, de kicsit mégiscsak.) De társadalmi szinten nem lehet így kezelni a létezõ helyzeteket, élezõdik, megoldhatatlanná válik egy aprónak tûnõ helyzet, ha nem kap elég teret a tisztázáshoz.
Mert milyen az élet?
- Mint a hagyma. (mint az ogre).
- Büdös?
- Nem.
- Csípõs?
- Nem.
- Ha kiteszem a napra, megbarnul és megrohad?
- Nem! Hát akkor?
- Több rétegû. Érted?
(Emlékezet utáni idézet a Shrek címû mesefilmbõl.)
Kéretik ezt nem elfelejteni!
2008-07-05
~~DISCUSSION~~
| ← Vicc | Ma - két okból is → |