Miért is?

2007-10-04 18:39:10

Szekrényfa

Mivel ellenem hangoltatok, akkor a lustasáágotok miatt közlöm a cikket és az interjút, de az interjúhoz kapcsolódó kommenteket (28 db eddig) már nem:

Bárdos András beismerte: hazudnak, kozmetikáznak cigány- és buziügyben

Forrás: kuruc.info/r/35/13488

2007-06-23. 09:50:41

Jordán-pozitív szerint az igazság faji szempontjuk alá rendelt

A Telaviv 2-s Bárdos, Gyurcsányék és Medgyessyék jóbarátja és üdülõpartnere beismerte, hogy tények helyett csupán "Tények"et kapunk. Merthogy manipulálnak, elhallgatnak, ha cigánybûnözõkrõl és buzikról kéne szó essen, sõt, fejtette ki az origo-nak, segítik õket. A bibsiket kihagyta, de egy cionista tévében talán említeni sem szükséges a zsidók pozitív diszkriminációját. Mindez törvénytelen, hiszen a médiatörvény is a pártatlan, sokoldalú tájékoztatást írja elõ, nem pedig a törzsi részrehajlást. De miután az ORTT-t is kajmánok kontrollálják, nem lesz vizsgálat.

Interjúrészlet:

- A mûsornak vannak olyan lefektetett alapelvei, melyek e kérdésekben segítenek dönteni?

- Néhány olyan van, ami mindig érvényes. Ilyen az, hogy nem mutatunk holttestet, és vért, illetve erõszakot is csak akkor, ha elkerülhetetlen. Október huszonharmadikán mutattunk, mert csalás lett volna, ha nem tesszük. Nem mutatunk bûncselekmény áldozatául esett gyereket akkor sem, ha a szülõk hozzájárulnak. Alapelvünk, hogy bizonyos hírek esetében pozitív diszkriminációt alkalmazunk. Nem fogjuk a cigányok ellen hergelni az embereket, ezért nem mondjuk el, ha valahol egy baleset helyszínén összegyûlt egy nagy létszámú közösség, akik aztán nem bántották azt, aki a balesetet okozta. Látni ilyet eleget más médiumokban. A melegekrõl szóló összeállításokat nem fûszoknyás transzvesztiták képeivel illusztráljuk, hogy a társadalomban élõ képet ne befolyásoljuk rossz irányba (Vagyis Bárdos elismeri, hogy a normális emberekkel szemben az aberráltak, a tisztességesekkel szemben a bûnözõk mellett állnak. Árpád-sávos magyar fiataloknak, hogy csak egy példát említsünk, természetesen nem jár ki a pozitív diszkrimináció, sõt, a semlegesség sem, tehát a tv2 valóban magyarellenes, illetve zsidó, buzi és cigánybûnözõpárti. Képzeljük el, ha egy Tv bejelentené, hogy eztán a magyarokat, a jobboldaliakat, a heteroszexuálisokat, a családszeretõket kívánja pozitívan diszkriminálni. A homokosokat, lincselõket, szocionista privatizátorokat pedig negatívan. Reméljük, nincs már messze az idõ - a szerk.).

A hazug médiazsidót, Bárdost és csapatát nem csak a szocionisták, de a Fidesz és "kormánybuktató" vezére is kedveli, ami mindent elmond a parlamenti bagázs közös romlottságáról.

A kajmán kérdez más kajmánokat típusú "demokratikus" televíziózásban élen járó Telaviv2-nek egyébként minden mûsora konzekvensen hazudik a cigányokról (is), nem csak a híradói. Novák Péter kormánypárti zsidó showman például Strucc néven futtat egy ocsmány kis "jogvédõ" mûsort, ahol hétrõl-hétre vagy kéthétre megtudhatjuk, mennyire aljas rasszisták vagyunk a jóságos, dolgos, értelmes cigányokkal szemben. Néhány adással korábban a húszadrangú énekes azt bizonygatta a magyargyûlölõ SZDSZ-lotyó, Mohácsi Viktória segítségével, hogy a magyar iskolák szándékosan alulértékelik a cigánykölykök kiváló értelmi képességeit, kisegítõbe és szegregált helyekre kényszerítik õket, csakhogy a fehér gyerekeknek ne kelljen egy intézményben tartózkodni a szegény elnyomottakkal.

Hogy ez az aljas hazugságtömeg simán átmehet, természetes ebben a törzsi rasszista bibsifészekben. Ahogy az is, hogy szó sem esett a magyar osztálytársaikat terrorizáló, kirabló, fenyegetõ, szó szerint bûzlõ és 16 évesen is általános iskolába járó cigányfajzatokról. Akik mára a tanárokra is veszélyessé váltak. A magyarok diákok és oktatók jogai érdektelenek, így nem csoda, hogy védelem és biztonság híján a fehér gyerekekek és pedagógusok elhagyják a lezüllõ, elcigányosodó iskolákat.

A. S. - Kuruc.info

Cigánytopicos kommentárok nyersen, javítás nélkül:

”Az a gáz, hogy még csak nem is tagadják... Bezzeg minden egyeb esetben ott lóg a kamera az ember pofájába és mint a hiénák keresik a szenzációt. Cigányról meg tilos.....szerencsére az emberek a hírek mögé látnak: "Kést rántott a 16 éves.....150000 forint értékben aluminium lemezeket....a három fiatalkorú megfenyegette, majd elvette az áldozat mobilját.....a többszörösen büntetett 26 éves O.A......." stb. Vágja az ember, hogy ezek biztos nem svédek....”

” Az a hergelés, ha a valóságot közlik? És még büszke is rá. Hihetetlen. Inkább az a hergelés, ha nem a tényket mondják, hanem ködösítenek. Nem érzik?”

” Meggyõzõdésem, hogy a hazugságnál (elhallgatásnál), semmi jobban nem hergeli az átlagembert. Ebbe bukott bele a szovjetrendszer is.”

” Van már úgy 2-3 éve, hogy bijoponertéelmásmosóportévé híradót nem láttam. Asszem a következõ 30-40 évet már valahogy átvészelem nagytudású "atulajdonosnemszólbele" bárdosandrás és a hasonszõrû hazug senkiházik nélkül is.”

*******************************************************
Bárdos András: A tévé elavult

Forrás:

www.origo.hu/teve/20070621bardos.html

és

www.origo.hu/teve/20070621bardos.html?pIdx=1


Határozottan fogalmaz saját munkájával kapcsolatban is, szerinte a televízó mint tárgy kultúrtörténeti tévút. Bárdos Andrást kérdeztük egyebek mellett arról, hogy hogyan készül a Tények, hogy került a képernyõre a motoros baleset, és milyenek vagyunk mi, nézõk.

- Milyen a jó híradós?
- Nyilvánvalóan kíváncsi, tud elemezni, redukálni, tehát a hosszúból rövidet csinálni, és tud eladni, azaz érdekesen elmesélni azt, ami annyira nem érdekes önmagában. És a lényeg, hogy a személyes észlelésen túl meg tudja mutatni a világot, az eset mögött az összefüggéseket. Akibõl valamelyik hiányzik ezek közül, abból nem lesz jó híradós.

- Van vagy volt valaha hazai tévés példaképe?
- Sok, azt mondhatom, hogy amit tudok, azt tõlük tudom: megpróbáltam ellopni Vitray Tamás természetességét, Szilágyi János kérdésfeltevését, Vas István Zoltán lendületességét. Huszonöt éve lopok gátlástalanul.

- Van erõssége?
- Ha van erõsségem, akkor az, hogy valami hosszút röviden el tudok mondani úgy, hogy az talán nem is érdektelen.

- Van az ön fejében egy elképzelt magyar nézõ, akinek a híreket szerkeszti?
- Az a baj a magyar médiával, hogy kialakult egy kétpólusú rendszer, a két kereskedelmi tévé, pedig világos, hogy ahol két résztvevõ van, nincs verseny abban a tekintetben, hogy kit szólítanak meg. Megegyezniük sem kell, a két csatorna mégis hasonló, ha hátralépünk egyet, alig látni köztük a különbséget. Az RTL-eseknek és nekünk is az egész országhoz kell beszélnünk, nincsen arra mód, hogy elképzeljünk magunknak valakit, hogy legyen markáns célközönségünk. Ezért tévelygünk is: például nem használjuk az irónia eszközét, és nincs válaszunk arra, hogy mit veszünk tudottnak és mit kell elmagyaráznunk.

- Ezzel együtt a Tények átlagnézõjérõl lehet képük.
- Van egy angol kifejezés: "guy next door",vagyis a hapsi a szomszédból. Ez vagyunk mi, megpróbálunk olyan nyelvet beszélni, amilyet amúgy is beszélünk. Egyszerû, világos, könnyed magyar mondatokat használunk, kerüljük az olyan zsurnalizmusokat, hogy a folyók kiléptek medrükbõl és a házak kártyavárként omlottak össze. A közepet próbáljuk célozni, egy harminc-negyven közti lehetõleg érettségizett nézõt.

- Az átlagnézõ számára az ön munkája irigylésre méltó: napi fél órában híreket kell olvasnia, cserébe a csatorna egyik vezetõ arca lehet nyilván nem megvetendõ fizetésért.
- Ezzel egyetértek, nagyon jó munkám van, az egyetlen tévedés, hogy nem fél órás, hanem tizenkettõ. Ritkán jövök be reggel, nyolc-fél kilenc között telefonon beszélek az aznapiakról a szerkesztõvel, délelõtt általában az egyetemen vagyok. Dél körül jövök be, és elkezdjük készíteni a mûsort, az adásnak hétkor vége, utána még egy-két óra levezetés következik.

- Magában a hírszerkesztésben, az anyagok vágásában is részt vesz?
- Természetesen, hiszen a newsroomban egész nap készülnek az anyagok. a végleges változatot sokszor én is csak az adásban látom. A szerkesztõségi megbeszélések fontosak, az élet sokszor változtat a terveken. Az is állandó híradós kérdés, hogy szabad-e a híreket értelmezni, erre én azt mondom, hogy értelmezés nélkül nem szabad a híreket közreadni. Ezért fontos, hogy megértsük, átbeszéljük azt, hogy mi mit jelent, hogy ezt egy-egy mondatban el tudjuk mondani. Persze az értelmezés nem azonos a kommentárral, amit a hírtõl el kell választani.

- Szavazás van, vagy az ön véleménye dönt, vita esetén?
- Óriási viták vannak minden egyes mondaton, de fél hétre meg kell egyezni. Van, hogy még adásban is vitatkozunk. Olyan is volt, hogy miközben a nézõ egy bejátszást látott, még ment a vita, mert nem tudtuk eldönteni, hogy mi a tökéletes mondat.

- A mûsornak vannak olyan lefektetett alapelvei, melyek e kérdésekben segítenek dönteni?
- Néhány olyan van, ami mindig érvényes. Ilyen az, hogy nem mutatunk holttestet, és vért, illetve erõszakot is csak akkor, ha elkerülhetetlen. Október huszonharmadikán mutattunk, mert csalás lett volna, ha nem tesszük. Nem mutatunk bûncselekmény áldozatául esett gyereket akkor sem, ha a szülõk hozzájárulnak. Alapelvünk, hogy bizonyos hírek esetében pozitív diszkriminációt alkalmazunk. Nem fogjuk a cigányok ellen hergelni az embereket, ezért nem mondjuk el, ha valahol egy baleset helyszínén összegyûlt egy nagy létszámú közösség, akik aztán nem bántották azt, aki a balesetet okozta. Látni ilyet eleget más médiumokban. A melegekrõl szóló összeállításokat nem fûszoknyás transzvesztiták képeivel illusztráljuk, hogy a társadalomban élõ képet ne befolyásoljuk rossz irányba.

- Ezeket az alapelveket a tulajdonostól kapták, vagy a szerkesztõség fektette le õket?
- A tulajdonos nem szól bele, amit látnak, azt mi szúrtuk el.

- Az összes médium, a Tények is bemutatta a halálos végû motoros balesetet. Hogy került önökhöz a felvétel, és hogy dõlt el, hogy adásba kerülhet?
- A rendõröktõl kaptuk meg. Azért döntöttünk és döntenénk újra így, mert az ügy nagyon fontos, és a képek minden bizonnyal azokat is sokkolták, akik maguk is motoroznak.

- A napokban láthattuk az egy állítólag kórházban megvert bácsiról készült fényképeket. Ezek is teljes egyetértésben mentek adásba?
- Ebben az esetben nagyon nagy vita volt. A kérdés az volt, hogy mit láthatunk. Vér, halott nem volt, egy élõ ember véraláfutásait láthattuk, végül a szemet takartuk ki. Azért döntöttünk a közlés mellett, mert ebben az esetben is azt gondoljuk, hogy egy fontos jelenségre hívjuk fel a figyelmet.

- A nézettség nem is szempont, amikor sokkoló képek kerülnek elõ?
- Egyáltalán nem. Egy ilyen felvétel inkább elriasztja a nézõket. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a 9 éves kislányom ott ül a tévé elõtt. Szeretném, hogy lássa ezt?

- Mi szükség van a kis színesekre a híradókban?
- Kis színes minden híradóban van, csak a magyar híradókban kicsit több. De szerintem szükség nincs rájuk, minálunk nem is nagyon látni ilyeneket, maximum egyet-egyet az adás végén, azt is inkább hétvégén. Azt feltételezzük a nézõinkrõl, hogy igazi hírekre kíváncsiak, nálunk a legritkább esetben vannak pandamacik és fókamentõk.

- A médiaszociológusok szerint úgy látjuk a világot, ahogy a tévé mutatja nekünk. Ezzel egyetért?
- A média szerepe sok szempontból kisebb, mint gondolnánk. Ugyanakkor persze a Tények is torz képet mutat, vannak jól és rosszul feldolgozható hírek, az árvizet könnyû megmutatni a tévében, a korrupciót nehéz. De az emberek nem hiszik el, hogy ilyen az ország, mert látják maguk körül a valóságot.

- Mekkora a mûsor stábja?
- Száz ember dolgozik a Tények-en. Drága mûfaj, de szerintem megéri. A Tv2 egyik legsikeresebb mûsora.

- Különleges a magyar nézõ?
- Kisebb az érdeklõdés itthon a külföldön történt események iránt, mint más országokban, zártak vagyunk ebbõl a szempontból.

- Ebben a szakmában nagyjából a csúcson van, egy országos hírmûsort vezet. Meddig lehet ezt folytatni? Nem fél a kiégéstõl?
- Az én generációm kilencvenben be lett dobva az oroszlánok közé. Az elõzõ két generáció különbözõ okokból kiesett, ezért mi lényegében elfoglaltuk a médiát. És úgy maradtunk. Jönnek fel a létrán a fiatalok, mi kapaszkodunk, de ez nem mehet a végtelenségig. Magamban kiégettséget egyáltalán nem érzek, fanatikus vagyok, és éppúgy kétségbeesem egy hibától, mint tíz évvel ezelõtt. Azt érzékelem, hogy jönnek a fiatalok, akik tehetségesek, okosak, nem két nyelvet beszélnek, hanem hatot, és frissek. Nem tudják a "mint a mókust", nem rándul össze a gyomruk a határon, mentesek sok tehertételtõl.

- Hogyan kezdõdött a pályafutása?
- Másodéves voltam, amikor elkezdtem a rádió sportosztályán dolgozni, ami lényegében ugyanez a munka: történik valami, amit röviden és érdekesen el kell mondani. Igazából soha nem is foglalkoztam mással, néhány szörnyûséges próbálkozásom volt, mint a szilveszteri mûsor vezetése az MTV-ben, amikor egy ország fakadt sírva.

- Több mint tíz éve tanítja saját konkurenciáját a Filmmûvészeti Egyetemen.
- Osztályom van, tanszékvezetõ vagyok, kommunikációt, újságírást, elemzést és mûsorvezetést tanítok. Ez életem körülbelül a harmada: tévében vagyok, családdal foglalkozom és tanítok, mást már nemigen csinálok.

- Kik azok a volt tanítványai, akiket a nézõk ismerhetnek?
- Rengetegen vannak, Kumin Vikit, Matalin Dórát, Marsi Anikót és Kolosi Pétert, Krisztinát is tanítottam, sorolhatnám napestig. Figyelemmel követem a pályafutásukat, mert bár szinte egyáltalán nem nézek tévét, de õket azért figyelem.

- Nemcsak nem néz tévét, de nincs is nagy véleménnyel róla. Mi ennek az oka?
- A tévé mint médium bizonyos szempontból elavult. Eszközként leginkább a szórakoztatásra alkalmas, információátadásra csak hellyel-közzel, kultúraformálásra pedig egyáltalán nem. Nehezen barátkozunk ezzel meg, de a tévé mint tárgy a személyautóhoz hasonlóan tévút a történelemben.

- Sokan temetik a tévézést az új média, az internet miatt, mégis alig csökkennek a nézettségi adatok.
- Az új média még csak kialakulóban van, de hamarosan versenyképes lesz. A menü jobb, mint a program. Ha választhatok, az jobb, mintha választanak helyettem.

- Nem fenyegeti a munkáját ez a változás?
- A tartalmat továbbra is elõ kell állítani, a tévé elõnyére, a személyességre szükség lesz. Ezért nincs bennem félelem, csak bizakodás. A médiában most olyan idõszakot élünk, mint a húszas években éltek a képzõmûvészetben. Valami monopóliumának vége van, és jön valami fantasztikus, új dolog, egy új világ. Velem vagy nélkülem.

[origo]

komment (28) Kommentálja Ön is!

Eddig 28 db komment itt:

origo.blogter.hu/cikk/20070621bardos