Hagyaték
Persze nem, de csak ez ugrott be cím helyett a mai napról, hiszen azt akarom lerakni itt a padomon.
Írmag -http://lattilad.org/vicky/doku.php/talema/blog/irmag- lévén próbálom az egyre nehezebben zárható fiókokat csukva tartani agyam helyén a komódban, s ez ma -illetve tegnap éjjellel kezdődően- hatványozottan nehéz.
Ragaszthatatlan szív...
Reggel 9-re kellett mennem ma az önkormányzathoz a hagyaték ügyében. Nem tudtam miért engem hívnak, illetve kézenfekvő is lehetne a dolog, de sem Anyuéra sem Zsoltiéra sem Csabáéra nem emlékszem.... és a tetves iszonyat maga ezt a kibaszott hosszú listát leírni... végiggondolni, végigélni, végighalni.... és most Apuét végigcsinálni.
Mint most megtudhattam, a halottszemlén én voltam jelen, így az én nevem került a jegyzőkönyvbe s ezért engem keresett meg az illetékes jegyző információszerzés, illetve eljárás megkönnyítése céljából.
A meghívón szerepelt a lista, melyeket vinnem kellett -Apu iratai, bankszámla, ilyesmik-, illetve a testvéreim elérhetősége. Nos, ez utóbbival nem tudtam szolgálni, illetve néhány adattal igen, mely talán indulásnak elég, de pontosat nem tudtam mondani.
Nagyon kedves hölgy volt aki ezt intézi, a kellemetlen helyzetet viselhetően már-már kellemesen kezelhetővé tevő intelligens ember. Köszönöm neki.
Innen az OTP-be mentem, mert meg kellett tudnom Jenő bácsi -egy roma prímás, aki mellesleg mérnök és tanár, s továbbmenve kétlábamputált túlélő- számára a mozgássérültek gépkocsi-támogatási feltételeit. Nos, kiálltam a sorom, ami ugyan nagyon rövid volt, s első körben kiderült, egy kukk infót sem kaphatok ott, mert ugyan a kifizetést az OTP monopóliuma végzi kizárólagosan, de a feltételekről nem tudnak tájékoztatást adni. Átirányítottak a Kormányablakba.
Nem segít senki sem... teljesen egyedül vagyok...
Ott egy végtelenül kedves, segítőkész úr a recepciós -egyszer kifogtam ott egy hölgyet, aki az ellenkezője...-, elmondtam neki, hogy mit szeretnék és mivel ő sem tudta mit kell nyomni a monitoron, megkérdezte és odairányított rögtön, hogy ne nekem kelljen csalinkáznom... szóval, ő mindig ilyen volt, ahányszor csak ott kellett valamit intéznem.
Az előadónál elmondtam, mit szeretnék s, hogy hozzátettem, úgy hallottam, hogy változás van a jogszabályban, ezért érdeklődöm, rögvest telefonált is, majd mondta az eredményt.
Nekem csak amolyan derengő félinfó volt a változás, de most ténnyé alakult, hiszen jól sejtettem -jól rémlett a dolog, hogy változik a szabályozás-, de még nem jelent meg a végleges jogszabály, így jelenleg a beadott igényléseket elbírálás nélkül elutasítják s legkorábban januártól fogadnak majd be iratanyagot, ám akkor sem biztos, hogy már zajlik az eljárás, tehát előbb célszerű lesz utánanézni a helyzetnek. Mindenesetre elkértem egy pakkot az igényléshez, s majd csütörtökön, mikor megyek az OORI-ba, Gy. Pistit meglátogatni, átadom Jenő bácsinak.
Majd irány a Posta. Utálom a főtéri postát, ugyan felújították, de basztak akadálymentessé tenni, így nem lehet bejutni mocival s benn ugyan el lehetne férni, de így a tágas térségben szobrozunk -most éppen egy bő tucatnyian- akik sorszámot húzva várunk a jelenésünkre... Kettő... azaz 2 darab szék van ott, melyek foglaltak voltak, de ha nem, nekem akkor sem jók, tehát most is, mint mindig ha azzal ver a fene, hogy itt van dolgom, dekkoltam a bejárat sarkát támasztva, míg megjelent bűvös számom a kijelzőn. Megkaptam leveleim, s mehettem tovább.
Egyik levél a NYUFIG-től jött, melyben tájékoztatnak, hogy lezajlott a felülvizsgám, melynek oka az NRSZH beolvasztása az említett szervbe, s felmerült az esetemnél az özvegyi ellátás jogossága. Így ehhez ellenőriznie kellett tekintetes szervnek, hogy elég nyomorék vagyok-e. S bár rokkantsági ellátást kapok, mely miatt nem kellene folyvást zargatnunk egymást -sem nekem őket, sem nekik engem-, de akár .... fúúúúúúúú... nem folytatom... a lényeg, hogy tekintetes szerv megellenőrizte a dolgot s kegyesen folyósíthatónak nyilvánította a rokkantsági mellett az özvegyi ellátást is. Új felülvizsga '19 akármikor.
Egészségetekre!!!! (Egyéb kívánságaimat említett szerv felé s a mindenható király felé nem írom le...)
A másik levélben pedig az önkormányzat tájékoztat, hogy megkaptam a temetési segélyt.
Innen tüdőszűrésre mentem, aztán volt még jó sok időm, de nem akartam már hazamenni, mert tornára vissza kellett volna mociznom, így olvasni kezdtem. Hívott Illés Sanyi s beszélgetés közben kiderült, nem addig a! Irány a bolt, mert szalonnát kell vennem, ha torna után édeskrumplit akarok sütni, így elrobogtam.
S addig tekeregtem, míg majdnem lekéstem a tornát.
Majd hazaértem s még ki sem pakoltam, mikor ideért Feri, aki hozott nekem egy rakás filmet, zenét és ezeket fel is tette a laptopra. Most éppen Balaton megy itt köröttem.
Lyuk... Zsolti... Csaba...
Hagyatékom. Holnap megyek Esztergomba s lassan kezdek elbúcsúzni a várostól, hiszen pusztán a temető köt oda.
De ezt a gondolatot az én gyönyörű, okos túlélő nagylányom, Dorka segített felülírnom. Hiszen Ő ott született. Ez az ami ehhez a kapaszkodóm.
.....................................
Aztán megsütöttem az édeskrumplit szalonnával, borssal, héjában.
..............................................
Elmúlik, meggyógyít
Elmúlik, meggyógyít
Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés
olyan felemelô az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól...
2017.11.14., 18:49
~~DISCUSSION~~
| ← Zöldségpucolás hangjai | Filmek sorjázva → |