El fogok veszni! Ne hagyjátok!

Lécci!!

Annyira vidéki vagyok, hogy ihaj. Ráadásul nincs is agyam.
Úgyhogy még az nagy vidéken is bírok eltévedni. (De ez nem frusztrál különösebben, tisztában vagyok azzal, hogy ha magammal sem vagyok jóban, akkor a világ felé való viszonyom csak kritikán aluli lehet, tehát ehhez mérem önnön szeretetem...)
De visszatérve a pillanatnyi éles problémámra:
Holnap el kell jutnom idõre a Róbert Károly krt. 44. alatt mûködõ Honvéd kórházba.
Csakhogy, ha megfeszülök se találom, hogy az ahhoz legközelebb esõ metrómegállónak mi a frász a neve.

Kéretik kíméletesnek lenni velem, s irgalmas szamaritánus módjára segítséget nyújtani szegény, agytalan, öregnéni magamnak!

Ja, a Népliget buszvégre érkezem, onnan kellene elnavigálni a célig.
Metróval mennék, mert azt talán még egyedül is be merem vállalni. Ugyanis most nem lesz kísérõm. Para is van, rendesen.


Nos?

el_fogok_veszni_ne_hagyjatok