Mindjárt kitérek erre is, de szokásomhoz híven messzebbről kezdem.
Akár kezdhetném a kotta elején is.... ha nem is a legelején, mert tán ehhez a nemrégiben hadisorba állított és irányított tűz-höz kellene visszatérnem, hiszen gyanítom már akkor rájött a kellően átütő illatú egyed -a már éppen humanoidnak nevezhető- ezekre a ritmusokra, melyeket ha megpendít, az összességében jót eredményez... tehát nem mennék ide vissza, egyrészt mert buta vagyok, másrészt, mert ekkora cérnára nincs is szükség... sokkal látványosabb, ha azt mondom, eszem helyére ötlött például az inkvizíció...
Érthető a pérhuzam? Naná, hogy nem.
Kifejtem.
Adva van egy többségében nagyon szegény, sőt, épphogy a lét szélén megkapaszkodó akár milliós embertömeg, s ezzel párhuzamosan egy, ezt a tömeget minden tekintetben fel- ki- és simán csak használó embercsoport, akik ezt a társadalmi leosztást természetesnek veszik, s fenntartandóként élik meg.
Ehhez kell egy kvázi ostor.
S persze nem a jelen Magyarországáról beszélek -ha áthallást vélsz felfedezni, elhatárolódom-, hanem mondjuk a Föld bolygóról, az emberiség írott történelmének is már jócskán előrehaladott korából, de egy emberöltő léptékéhez képest mégis igencsak messzi távoli, korai időszakról, cirka a középkori -legfeljebb kora középkori- Európáról. (S nem, nem mondom, hogy más földrészek nem termelték ki a maguk hasonlóan dicsőséges üzemeit... de az talán tényként kezelhető, hogy ennél nagyobb befolyású vírussal kevesen büszkélkedhetnek...)
Tehát kellett egy kvázi ostor, mellyel irányítható az a semmirevaló és semmirekellő hatalmas de semmitérő embertömeg, mely léte és kezelhetősége nélkül a felső szűk, nagyon szűk réteg léte kérdőjeleződik meg. Ám, mivel ez utóbbi, tömegében igen kicsiny réteg kezében volt az össztársadalmi javak 99,9%-a, így ennek elemi érdeke volt annak a bizonyos, korábban említett ostornak a birtoklása.
S ezt termelte ki, manifesztálta az ambíció. Létrejött a sok-sok kérdőjelből, a már meglévő legendákból, a gyengeségből vagy inkább gyengeségtudatból, a kilátástalanságból, s az alapvető túlélőösztönből a kereszténység üzemi elterjedése.
Hangsúlyozom, buta vagyok és nem értek semmihez. Ez a blog, maga a szubjektum. Csak amit én érzek, tapasztalok, látok, az mind idekerül a padomra, s az is úgy, ahogy én látom, a talematikus szemüvegemen át.
S most értem az ostorhoz.
Kordában kellett tartani a tömegeket. Különben nem használhatóak, s -a lényeg- nem használhatóak ki a végtelenségig... Az ambiciózus egyedek fenntartják azóta is és tartják is a kezükben ezt a bizonyos ostort. S ez működik.
Ez az ostor megjelenik az ígéretekben, s lecsaphat a túlvilágon.. de mindig jelen kell lennie... s ehhez, talán ennek biztosításához bizony arra is szükség van, hogy a kordában tartandó tömegnek néha úgy tűnjön, ez az isteni eszköz, ez a kivételesen igazságos és kivételesen végzetesen jó és jót tanító eszköz az ő kezükben is működik... mert a_zisten_jó...
És itt van az a feladat, melyet azóta is porondon tart az a bizonyos nagyon szűk réteg: ahhoz, hogy a kihasznált tömeg mégse ezt, hanem önnön kitüntetettségét érezze, kell egy jól meghatározott, pontosan kijelölt, a legegyszerűbb tag számára is nyilvánvalóan felismerhető ellenségcsoport. (A hibaszázalék nem számít, a retorika a lényeg.)
2010-től a romák, majd hozzájuk nagyon gyorsan jöttek a fogyatékossággal élők... majd sokáig élen járt a bevándorlók csoportja...
Aztán mikor az a bizonyos hibaszázalék, már a százzal korrelált, csak ki kellett várni az idei nyarat és a PRIDE kapcsán megjelent világcég reklámját -keress rá, én az erre adott guglireakcióktól elhánytam magam, ld ps-, mely reklám ha akarom, azt mondom a normalitást propagálja. És akarom.
Nem érted? Még van esély... ha ezt kimondod... mert a normalitás az, hogy "...ha szereted a csokit, kaphatsz... de ha nem szereted, nem muszáj!! " (Már csak emlék: http://lattilad.org/vicky/doku.php/talema:blog:ha_jo_leszel_kapsz_egy_csokit...)
De visszatérve, a Coca Cola szivárványos plakátokkal és azonos nemű párok jókedvű kólaivásával kampányol. Ettől kapott szívszélhűdést a magyar szélsőjobboldal és a nagyonmagyarság.
S ez önmagában talán már el sem érné az ingerküszöböm -mert öreg és tapasztalt néni vagyok, ilyen komoly szaktekintélyek, mint pestisrácok fröcsögése önmagában nem hat meg különösebben-, de ismét látom, vagy oké, csak látni vélem, de ez meggyőződésem, a rendszerszintű működést.
Vagyis: kiderült, hogy nincsenek is bevándorlók, tehát bukta az eddig ugyan sikeres migránskampány, gyorsan pótolni kell az egyének/tömeg elvesztett célját, nehogy a kezébe adott ostort még a jogos ura felé/ellenére használja!
Tudatos időzítés: a PRIDE hónapja. Amúgy is érzékeny téma, eleve ellenségcsoport, s most még minden más is kapóra jön.
Ímé mondom néktek, feleim, emeld azt az ostort, mutatom kire sújts le!
Egy idézet, hogy értelmezhető legyen a dolog:
Lakner Zoltán írása https://www.facebook.com/zoltan.lakner.7/posts/10157533775798967-ról
"A túláradóan kormánypárti Pesti Srácok a Coca-Cola plakátjai kapcsán ma "vezércikkben" fut még egy pedofilos kört, múlhatatlan az érdeklődésük e téma iránt, majd aztán erre fut ki a gondolatmenet:
"Tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni (sőt, a francnak se hiányoznának a mozgólépcsőnyi és buszmegállónyi hirdetések), miközben nem gyűlöljük a mozgássérülteket, nem akarjuk bántani és kirekeszteni őket, sőt akadálymentesített feljárókat építünk nekik, ahol csak lehet. Arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy sajnos vannak, akik ilyen helyzetbe kerültek, és segítünk nekik, ha rászorulnak, nem csúfoljuk ki, nem bántjuk őket. De nem hazudjuk azt magunknak meg másoknak, és főleg nem tömjük a gyerekeink fejét olyan hülyeséggel, hogy tolószékben élni ugyanolyan természetes, mint két lábon sétálni, és nem rosszabb, csak más. Ha pedig a tolószékesek elkezdenék eltördelni a gyerekeink hátgerincét, hogy ők is tolószékesként éljenek, attól a társadalom irgalmatlanul dühbe gurulna."
Ha esetleg eddig nem lett volna világos, hogy ez az egész nem csak a melegekről, nem csak a melegek ellen szól, gondoljatok mindig erre."
/Sokszor, sokszor ajánlottam már, akit érdekel, milyen lehet sérültként élni, a legelegyszerűbben kipróbálhatja ezt, ha mondjuk rögzíti az egyik bokáját vagy térdét... s beszéljünk majd mondjuk 5-6 nap után... persze azért van ez zárójelben, mert nem ez a lényeg, de ahányszor lehet, ezt megjegyzem.../
Szóval, visszatértünk az ... az... origóhoz... (aszta... freudi...), hiszen az egyik első ellenségcsoportot, jelesül minket, fogyatékossággal élőket ismét megjelentetnek.
Mint a kutyapiszkot, ugye? (Az az elszólás megvan?)
Sértő. Végtelenül sértő. És embertelen.
S ha hiszed, ha nem, nem a fogyatékossággal élők ilyetén említéséről beszélek. A stílusról beszélek és arról, hogy eszközként, elfogadott eszközként tartja számon a társadalmi rétegek egymásnak ugrasztását az EurópaiUnió egy tagállamában, Európa közepén, egy -majdnem- demokratikus szabályokon nyugvó választáson hatalomra jutott kormány, 2019-ben.
Egyformák vagyunk. Mi, emberek.
2019.08.06., 12:29
~~DISCUSSION~~
egyformak_vagyunk_-_de_vannak_egyformabbak
← Felülvizsga -megérkezett | Talema → |