Zászlótervezet

Mint kiderült, a Tarlós István főpolgármester és vexillológus által tervezett fővárosi zászlóban a tisztaságot és semlegességet szimbolizálja a fehér háttér, a negyvennyolcas háromszögek pedig azt jelképezik, hogy Budapest Magyarország fővárosa.
  A LAttilaD.org elégtelennek tartja a zászló szimbolikáját, és helytelennek a választott jelképeket. A Budapesti Zászlókutató Intézet és a LAttilaD.org Zászlóügyi Sajtóosztálya közös projektjeként elkészítettük saját tervezetünket, amelyet ezennel a köz rendelkezésére bocsátunk.

1. Egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy a fővárosi zászló ne hasonlítson a román zászlóra. Mivel Románia zászlaját valamivel később fogadták el, mint Budapestét, a logikus az lenne, hogy Tarlós István főpolgármesteri rendeletben kötelezze Romániát, hogy ők változtassanak zászlót, ám a problémát ez nem oldaná meg. Piros–sárga–kék színeket használ ugyanis Románián kívül Andorra, Antigua és Barbuda,* Csád, Ecuador, Kiribati,* Kolumbia, a Közép-afrikai Köztársaság,* Mauritius,* Moldova, Mongólia, a Seychelle-szigetek* és Venezuela. A csillaggal jelölt országok egy vagy két további színt is használnak. Nem soroltuk fel azokat, ahol mindhárom szín szerepel ugyan a zászlón, de némelyik jelentéktelen terjedelemben, például egy címer részeként.
  Tizenhárom országot kellene zászlóváltoztatásra kötelezni, amire Tarlós Istvánnak nincs felhatalmazása, ez már Orbán Viktor személyes rendelkezését igényli. A helyzetet némiképpen megkönnyítené, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnöke, és mint ilyen nyilván parancsnoklási jog illeti meg a többi tagállam fölött – ám az elnökség néhány héten belül véget ér, és kétségesnek látszik, hogy ennyi idő alatt be lehetne léptetni mind a tizenhárom országot az unióba. Jelenleg ugyanis csak Romániának van közülük EU-tagsága.
  A Budapesti Zászlókutató Intézet (Buzi) és a LAttilaD.org Zászlóügyi Sajtóosztálya (ZÁS) megkereste az érintett országok kormányait és tárgyalásokat kezdeményezett velük a fölöslegessé váló budapesti zászlók hasznosítása ügyében. Mindössze egyetlen ország mutatott érdeklődést, de lássuk őket mégis sorban.
  A fenti listában csillaggal jelölt öt ország számára nem elegendő a budapesti zászlók három színe, így ők csak annyit válaszoltak, hogy ha előzőleg betesszük a zászlókba a fehéret, zöldet vagy feketét (kinek melyikre volt szüksége), akkor tárgyalhatunk.
  Románia zászlóügyi minisztere indignálódott arccal közölte, hogy őt személy szerint nem zavarja, hogy a magyar lapok kizárólag Romániára hivatkoznak mint kellemetlen asszociációk forrására, holott tizenhárom ország használja ezeket a színeket – de nem tekinthet el attól a kicsiny, ám hangos kisebbségtől, amely kikéri ezt magának.
  Moldova, amely jó kapcsolatokat ápol Romániával, csatlakozott szomszédjának véleményéhez, megtoldva azzal a kéréssel, hogy legközelebb Moldova Györgyöt küldjük tárgyalópartnernek.
  Andorra képviselői elnéző mosollyal közölték, hogy országuknak mindössze nyolcvannégyezer lakosa van, sőt még területre is kisebb a magyar fővárosnál, és ők egy ekkora zászlótömeggel egyszerűen nem tudnának mit kezdeni.
  Ecuador, Kolumbia és Mongólia arra hivatkozott, hogy a budapesti zászló egyenlő mennyiségben tartalmazza a három színt, nekik viszont különböző mennyiségű szövetre lenne szükségük. Ecuador és Kolumbia zászlaján a sárga terület kétszerese a kék, illetve piros terület méretének, Mongólia viszont közel kétszer annyi pirosat igényelne, mint kéket, és jóval kevesebb sárgát. A Buzi–ZÁS képviselői felvetették, hogy esetleg nemzetközi csereügylet keretében Mongólia átengedhetné a sárga szövet egy bizonyos hányadát a két dél-amerikai államnak, de ekkor a gazdasági szakemberek figyelmeztettek minket a távolságokra és a szállítási költségekre.
  Venezuela feltételesen elfogadta ajánlatunkat, ám hamarosan mégis visszaléptek. Mint faxukban közölték, utánanéztek Budapest klímájának, és textilipari szakértőik kizártnak tartják, hogy az ő forró, párás éghajlatukat kibírnák azok a zászlók, amiket fagyos időjárásra terveztek. Csoportunk némi értetlenkedés után arra jutott, hogy alighanem tévedésből az esztergomi városháza légkörét ismerték meg, de a tárgyalások felújítására ekkor már nem volt mód.
  Kizárólag a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő, polgárháború sújtotta Csád fogadta örömmel a felajánlott zászlókat. A dárfúri régióban tönkrement nagy mennyiségű zászló pótlására kitűnően meg fognak felelni – nyilatkozta az afrikai ország zászlóügyi minisztere. A korrupciótól sújtott sivatagi állam képes darabonként ezer dollárt áldozni a zászlók megvásárlására, ámbár az erről szóló szándéknyilatkozaton, amit a miniszter úr és a Buzi–ZÁS képviselői írtak alá, csak tíz dollár olvasható. A miniszter úr már nagyon várja a budapesti zászlószállítmányokat, és az sem zavarja, hogy a mi zászlóinkon a csíkok vízszintesek, az övéken pedig függőlegesek; majd rendeletet hoznak, hogy mindenki hajtsa a fejét a jobb vállára. A budapesti zászlókon ugyan a címer is rajta van, de az szerencsére eléggé hasonlít a csádira.
  Ilyen jelentőségű üzletet természetesen a főpolgármesternek személyesen kell lebonyolítania, különösen, hogy vexillológiai képesítése is van. Ezért a Buzi–ZÁS felkéri Orbán Viktort, hogy személyesen bízza meg Tarlós Istvánt a feladattal, ünnepélyes keretek között, az Országház kupolatermében:
  – Pista! Menj Csádba! Add el a zászlókat!

2. Rátérve mármost az új zászló kérdésére, a fehér hátteret mint a tisztaság és semlegesség jelképét nem tartjuk elég jó ötletnek. Egyrészt jelentős számú kínai kisebbség él hazánkban, és Kínában a fehér a gyász színe, másrészt a fehér háttér éppúgy hasonlít más zászlókra, mint a piros–sárga–kék.
  A legjobban a ciprusi zászlóra hasonlít, különösen mert a tervezet a fehér mező közepére a nagyrészt narancsszínű címert helyezi, a ciprusiak pedig a fehér zászló közepére szigetük rajzát helyezték el, szintén narancsszínben. Ez kellemetlen asszociációkat ébreszthet, egyrészt mert Ciprus mindmáig kettészakítottságáról ismert, másrészt mert az ország két hivatalos nyelve a görög és a török. A törökök százötven évig megszállva tartották hazánkat, a görög pedig a Kádár-rendszer átkos évtizedeire emlékeztet, amikor a tévé képernyőjén hetente megjelent egy nagy görög betű.
  Hasonlít a japán és a dél-koreai zászlóra is, márpedig ezen országok ugyanabban az irányban vannak, mint Románia.
  Felmerül tehát a kérdés, hogyan kellene ábrázolni a tisztaságot és a semlegességet. Heraldikai szakértőink szerint a legjobb egy hypóval leöntött neutron rajza.

3. A következő pont az ország negyvennyolcas hagyományainak felidézése. Történész szakértőink szerint a negyvennyolcas hagyományok felidézése nem elegendő, ha eközben megfeledkezünk az ötvenhatos, az 1241-es és az 1526-os hagyományokról, amikor a magyar ügy éppúgy elbukott, mint 1848-ban; továbbá az 1699-es és 1989-es hagyományokról, mert mindkét esztendőben megbukott egy nagy európai gyarmattartó rendszer, és ebben Magyarországnak jelentős szerepe volt; de említhetnénk még az 1222-es hagyományokat, amikor a világon elsőként Magyarországon mondták ki, hogy nincsenek boszorkányok. S még számos évszám kínál hagyományokat.
  Mindezekből azt a tanulságot vontuk le, hogy az évszámhoz kötődő hagyományok felidézésére legalkalmasabb, ha elhelyezzük a zászlón egy mobiltelefon billentyűzetének rajzát. Ez mint modern technikai eszköz a jövőre utal, ugyanakkor viszont a számjegyekből bármelyik évszám összeállítható.

4. Így tehát megvannak azok a jelképek, amelyekkel feldíszíthetjük zászlónkat – de nincs még meg magának a zászlónak az alapszíne vagy színei.
  Kezdjük az egyszínű zászlókkal, a szivárvány sorrendjében haladva. Az egyszínű piros a kommunizmus jelképe, természetesen elfogadhatatlan. A narancsszín a Fidesz jelképe, az másra kell. A sárga zászló karantént jelent. A zöld az iszlámot. A világoskéket az ENSZ használja, a sötétkéket viszont az Európai Unió. A barnát a nácik, a feketét a kalózok. A fehéret pedig már kizártuk.
  Ha két színt használunk, azok mik legyenek? A fenti kilenc színből nagyon sok változat összeállítható, de jobb, ha a barnát egyből ki is vesszük közülük, mert nem elfogadott zászlószín. Katarban egy barnásvörös árnyalatot használnak, de speciális okuk van rá, ami nekünk nincs. A világoskéket is jobb kerülni, mert más zászlókon is folyton átváltozik sötétkékké.
  Nézzük a már foglalt színpárokat.
  A pirosat például gyakorlatilag semmivel sem tudjuk párosítani, mert úgy fog kinézni, mintha egy meglevő zászlóból elvettünk volna egy színt. Piros és sárga például olyan, mintha a románból elvettük volna a kéket, de történetesen a kínai és a volt szovjet zászlónak is megfelel. Piros és narancs: Bhután. Piros és zöld: Banglades. Piros–kék: Burma, Kambodzsa. A piros–fekete Pápua Új-Guinea, a piros–fehér pedig tizenhat ország nemzeti színei.
  Narancs és zöld: Írország. Narancs és kék: Barbados. Narancs–fehér: szintén Írország. A narancs és sárga, illetve narancs és fekete kombinációt más ország nem használja.
  A sárga–zöld nagyon emlékeztet Brazíliára és a hagyományos afrikai piros–sárga–zöld színekre. A sárga–kék Ukrajna. Sárga–fehér a Vatikán, sárga–fekete az Osztrák–Magyar Monarchia.
  A zöld–kék Sierra Leone, a zöld–fehér a Fradi, a zöld–fekete pedig a pánarab színekre utalnak.
  Kék–fehér színt tíz ország használ, kék–feketét pedig Botswana.
  Marad végül a fekete–fehér, de ezt sajnos lefoglalták a formaegyesek és a kalózok.
  Miután a narancsot sárgával és feketével egyaránt lehet kombinálni, a Buzi–ZÁS projekt esztétikai okokból javasolja a fekete csík középre helyezését, hogy a két hasonló árnyalat elkülönüljön. Felül legyen a narancsszín, alul a citromsárga, így:
  
  Szimbolikája: felül a narancsszín jelképezi a hatalmat, alul van a sárga, az a nép, amint nézegeti a milliós Audikat. A kettő között van a jövőnk.

»»»»»»