Zápor, zivatar

Sokadszor elgondolkodom arról a rejtélyes nyelvről, amit a meteorológusok használnak az időjárás-jelentésekben. Egy pillanatig függesszük föl azt a kérdést, hogy az időjárást miért meteorológus mondja az összes tévécsatornán, amikor a bűnügyi híreket nem rendőr mondja, a politikai híreket nem politikus mondja, a sporthíreket nem sportoló mondja, a gyászhíreket pedig nem temetkezési vállalkozó mondja. Ez nagyon érdekes kérdés, és a média mindmáig adósunk a válasszal, de a nyelvezet szempontjából érdektelen – semmi garancia nincs rá, hogy ha az időjárás-jelentést is a rendes hírolvasó mondaná, az köznapi magyar nyelvet használna.
  Gyakran megesik, hogy számítástechnikai problémákról kell tanácskoznom olyanokkal, akiknek e tudományról fogalmuk sincs. Tény, hogy nem egy időjárás-jelentés terjedelmében, de én bármilyen számítástechnikai kérdést el tudok magyarázni úgy, hogy az is megértse, aki semmit se tud a számítógépekről. Feltételezem, hogy egy jó meteorológus, ha van rá elég ideje, bármilyen meteorológiai jelenséget el tud magyarázni a laikusnak úgy, hogy megértse.
  Az időjárást mondó meteorológusnak azért van egyszerűbb dolga, mert egyrészt csak azt kell elmondania, hogy mi történik, de azt nem (vagy csak nagy vonalakban), hogy miért, ami sokkal terjedelmesebb volna – azonfelül pedig a szövege előregyártható sablonrészekből áll, amiket egyszer kellene megfogalmazni rendesen, és már se lenne gond.
  Ehelyett mit mond a meteorológus? Paródia következik.
  A holnapi nap délelőtti óráinak magasságában az északnyugati országrész térségében az áthaladó frontvonal, szaknyelven szólva, hullámot vet, ennek következtében megnövekszik a csapadék valószínűsége. Záporok, zivatarok várhatók a Dunántúl északi részében egészen a holnapi nap esti óráinak magasságáig bezárólagosan, de egyébként a Kárpát-medencében, ezen belül Magyarországon is jobbára derült idő várható a holnapi nap egész folyamán. Szórványosan előforduló esőre, záporesőre, zivatarra azonban mindenütt kell számítani, és előfordulhat, hogy ezekből az esőkből, záporesőkből, zivatarokból jelentősebb mennyiségű csapadék is származik. Ezzel egyidejűleg jelentősebb hőmérséklet-mérséklődésre is van kilátás. A hőmérséklet huszonnégy fok felé emelkedik.
  Ez, kérem, terjengősségi dagályosságtan, ami rendkívül murisan fest egy ilyen rövidke előadásban, mint az időjárás-jelentés. (Megmértem a ma esti példányt a királyi híradóban: 1 perc 55 másodperc volt, és ebben még köszönni és elbúcsúzni is kellett.) Sokkal rövidebben és értelmesebben is el lehet mondani ugyanezt – ezért most nem csak lefordítom a szöveget, hanem módszertani útmutatóval is szolgálok. (Ingyen, abban a reményben, hogy magyarul tanulni kívánó meteorológusok tömegei fognak sorban állni a LAttilaD.org hamarosan nyitandó Meteorológusok Nyelvészeti Képzője, röviden a Menyekző kapui előtt.)
  „A holnapi nap délelőtti óráinak magasságában” magyarul úgy mondandó, hogy holnap délelőtt. Általában nincs szükség olyan kifejezésekre, amik hosszan (több szótaggal) mondják azt, ami röviden is kifejezhető, és nincs szükség képzavarra sem. Az időpontot jelentő „magasságában” mindkét kategóriába beletartozik. Ki vele! A holnapi nap, a délelőtti órák csupa szószaporítás, így a kínaiak beszélnek (a tanár-professzor az osztály-tanulócsoport előtt a kémia-vegytan problémáit-kérdéseit magyarázta-fejtegette), de náluk ez csak annyit jelent, hogy egy szótag helyett kettőt használnak, és enélkül nem lenne egyértelmű a mondat. A magyar nyelv máshogy működik.
  „…az északnyugati országrész térségében” magyarul: északnyugaton. Ha ennél pontosabban nem tudjuk megjelölni, akkor mondjuk ezt. Senki nem fog Európa vagy Thaiföld északnyugati részére gondolni, amikor ott van a képernyőn Magyarország térképe.
  „…az áthaladó frontvonal, szaknyelven szólva, hullámot vet” – senkit sem érdekel, hogy a hullámvetés szaknyelven van-e szólva vagy köznapi nyelven. A szöveg amúgy dugig van szaknyelvi szavakkal, úgyhogy ha az egyiknél kihangsúlyozzuk, hogy szaknyelven van, akkor ezzel hülyére vesszük a nézőt. Tehát a front hullámot vet.
  „…ennek következtében megnövekszik a csapadék valószínűsége.” Az „ennek következtében” magyarul: ezért. A megnövekszik a valószínűsége többféleképpen fordítható: „lehet”, „várható”, „valószínűleg lesz” stb. A csapadék: eső. (Télen hó, bizonytalan esetben „eső vagy hó”, még az is inkább van emberi nyelven, mint a csapadék.)
  Tehát az első mondat: „Holnap délelőtt a front északnyugaton hullámot vet, ezért eső várható.”
  „Záporok, zivatarok” – ez magyarul eső. Az embernek a csapadékcipője tele van azzal, hogy a kétszótagú „eső” helyett a meteorológus két perc alatt ötször képes elmondani hét szótagot, ami ráadásul két szó, tehát külön-külön kell ragozni.
  Később: „a Kárpát-medencében, ezen belül Magyarországon”. A tévénéző tudja, hogy Magyarország a Kárpát-medencében található. Ha nem tudja, akkor az egész szöveggel nem tud mit kezdeni, még térképpel se. Tessék kiválasztani vagy a medencét, vagy az országot, amelyiknek jellemzőbb az időjárása.
  „…jobbára derült idő várható a holnapi nap egész folyamán.” Nem kell a jobbára és a folyam. Holnap derült idő várható. A mondat tehát: „Az Észak-Dunántúlon holnap egész nap eső várható, de egyébként az egész országban derült idő lesz.” Itt a végén már „lesz”-t tettem a „várható” helyett, mert a tévénéző úgyis tudja, hogy az időjárás-jelentés nem szentírás. Az, hogy kapnak-e anyázásokat a meteorológusok, ha nem találják el az időjárást, nem attól függ, hogy „várható” áll-e a mondatban vagy „lesz”.
  „Szórványosan előforduló esőre, záporesőre, zivatarra azonban mindenütt kell számítani”. Itt látjuk a záporzivatar súlyosbított változatát, amikor a köznyelvi eső után még elmondja a szaknyelvben használatos kifejezéseket, és mindegyiket ellátja a mondatba illesztéshez szükséges raggal. Az orvos se mondja, hogy „ne aggódjon, elvégezzük a vakbélműtétet-appendektómiát, és jobban lesz”. Ha a beteghez beszél, akkor (remélhetőleg) vakbélműtétet mond, ha a kollégájához, akkor appendektómiát (sőt appendectomiát, mert az orvosoc remecül megtanulnac latinul, tsupántsac magyarul mulasztiac el megtanítani ewcet).
  „…és előfordulhat, hogy ezekből az esőkből, záporesőkből, zivatarokból jelentősebb mennyiségű csapadék is lesz.” Ezt persze nem a meteorológusok találták ki, mindenki így beszél. Politikusok szokása ilyen felsorolásokat elénk zúdítani: „Szeretnénk javítani az általános iskolások élelmezési helyzetén, a kórházi betegek élelmezési helyzetén, az óvodások élelmezési helyzetén és a közterület-fenntartók élelmezési helyzetén.” Azt képtelenek megcselekedni, hogy először elsorolják a birtokosokat, aztán hozzájuk tesznek egy szem birtokot, így ni, mutatom: „Szeretnénk javítani az általános iskolások, a kórházi betegek, az óvodások és a közterület-fenntartók élelmezési helyzetén.” Egy teljes sort megtakarítottam itt a szövegszerkesztőben, ez hosszabb szónoklatoknál órákat jelenthet az életünkből.
  Tehát a mondat: „Szórványos eső mindenütt várható, és ebből sok csapadék is lehet.”
  „Ezzel egyidejűleg jelentősebb hőmérséklet-mérséklődésre is van kilátás.” A hőmérséklet egyébként egy nagyon kellemetlen szó időjárás-jelentésekben, mert négy hosszú szótag, és egyszerűen nem lehet rövidíteni, semmit se lehet vele csinálni. De a meteorológus még súlyosbítani is tudja: hőmérséklet-mérséklődést mond ahelyett, hogy hűvösebb lesz.
  „A hőmérséklet huszonnégy fok felé emelkedik.” Ez lehet, hogy nem hiba. Ha mondjuk most tizenöt fok van, és az várható, hogy tizennyolc-húsz lesz, akkor tényleg huszonnégy fok felé, irányába emelkedik, ámbár a száz fok felé és az ezer fok felé is ugyanezt az irányt jelenti. Ezért attól tartok, hogy a meteorológus ilyenkor azt szeretné mondani, hogy huszonnégy fok fölé fog emelkedni. Nagyon nem mindegy…

Bízom benne, hogy az olvasó nem mulasztotta el annak megfigyelését, hogy a cikk eddigi hét kilobyte-ja terjengősen előadott, hosszú lére eresztett önkifejezés eredményeképpen zúdult az olvasó megfáradt szemei elé, annak illusztratív bemutatásának megejtése céljából, hogy ez mennyire rohadtul idegesítő!

»»»»»»