Vegyes mindenféle
Nem, a csiga nem olyan, mint a politikus. Mindkettő gerinctelen, de a csiga a SAJÁT hátán hordja a házát.
A szegénység és a távolság fordított arányosságban áll egymással. Ezt a tapasztalati képletet, amit most levédetek és elnevezek Láng Attila D. üveggolyótörvényének, a Google Mapsnek köszönhetem, ahol megnéztem, milyen távolságra van az a hely, ahonnan a sofőrnek jelentkező hölgy, nagyon sajnálja, de hát a távolság miatt nem tudja vállalni.
Húsz kilométer.
Ezt követően jelentkezik valaki más, aki viszont a távolságtól nem riad vissza, kiszámolta, hogy mibe kerül az üzemanyagja oda-vissza, és igenis vezetné az autómat akár azért a pár ezer forintért.
Nyolcvan kilométerről.
Arra jutottam hosszas meditácicóm során (konkrétan amíg az oltás mellékhatásában fetrengvék), hogy verset írni könnyebb, mint verset fordítani. Mivelhogy aki íri a verset, az azt ír, amit akar. Hülye példa kivetkőzik. Mondjuk, hogy a költő alkotott egy ilyen sort: „Volt egyszer egy iciri-piciri kis bolha”. És megakadt. Mi rímel a bolhára? Töri a fejét, rájön, hogy a bolyha. „Volt neki a szőnyegen sok bolyha”. No de ez hülyeség, állapítja meg, és kihúzza a második sort meg a bolhát is, dühösen kifakad: „Hívjatok inkább egy gibbont, ilyet nem ír Móricz Zsigmond”, és tovább vajúdik mindenféle állatokkal, amíg ki nem jön a kismacska.
No de aki fordíti a verset, az nem azt ír, amit akar. Az már meg van írva. Ott la.
Itt van a legutóbbi, csak két napja alkott műm. Vegyük az egyik sorát, ulánbátor vehetnénk az összeset. „Mert északról, mert északról éles szél fúj.” Itt még a szótagszám is stimmel, persze totál véletlenül, a ritmus sajnos nem. Csakhogy az eredeti az volt: „Jo īdenis, jo īdenis šerpi pūta.” Mármost az īdenis az nem északról jön, hanem északkeletről, van egy nyolcdarabos tájszókészlet, a főégtájak szeleiek az égtájból képződnek, a többi totál más, háromnak a magyarázata is megvan, a sausenis száraz (sauss), a valdzenis nyirkos (valgs), a plūdonis áradást hoz (plūdot), csak az īdenis nincs meg. (Īdens az szomorú.) No jó, de hogy gyömöszölöm be három szótagba, hogy „északkeleti szél”?
– Tudja, én egy kissé legionárius vagyok.
– Ezt hogy érti?
– Nos, gyakran vannak szinkronitásaim.
– Arra gondol, hogy nem boldogul az idegen szavak helyes használatával?
– Á, igen, pontosan!
Esik eső karikára,
Fűnyírni se löhet máma!
Valahány csöpp esik rája,
Eldugul a nyíró szája.
Eljön majd a polgármestör,
S az majd lerágja.
No, most vásároltátok meg a szavazatomat, ha lesz olyanom. Fogalmam sincs, ki a tököm az a Karácsony és mit akar tőlem nyáron, de Rassellt akartam hallgatni, mert nekem van ízlésem, ellenben valaki, akinek nincsen, elbődült, hogy a Karácsony Gábor az 99% Gyurcsány és sorolta, hogy mikor szavazott a Felség népnyúzó rendeletei ellen, tökömet érdekli, mik voltak azok, végig kellett hallgatnom, mert így parancsolta a markecolós kisisten, mert nem volt ott Elke, hogy a medence túlsó partjára rúgja át a tökeit.
Kihirdetem a HFB Alapelvet és aki rám fasizik a jutubliból, az ellen szavazok.
HAGYJATOK A FASZOMBA BÉKÉN.
Alkottam egy hipotézist. Én odafigyelek az apró dolgokra, így többek között pontosan egy szónyi előzetes tudással megtanultam egy idegen nyelvet azért, hogy egyetlen dal szövegét megértsem. Mármost szembejött egy verssor.
Fényeknek riadót vezényel a közeli alkony
Pillanat. Mit jelent ez most pontosan?
a) Jön az alkony, a nappal fényeinek el kell bújniuk, mielőtt felfalja őket a közeledő sötétség (szakirodalom: Végtelen történet 1., filmváltozat, a kőevő elbeszélése a semmiről, valamint a Hissek manicheusként jellemzett filozófiája A sehollakókból).
b) Jön az alkony, az éjszaka fényeinek ELŐ kell bújniuk, a mesterséges világítás fényei veszik át a főszerepet.
…de leginkább a kettő egyszerre, hiszen ahogy a nappal fényei elbújnak az alkonyi sötét elől, úgy bújnak elő fokozatosan az éjszaka mesterséges fényei.
Hiszen a riadó mindkettőt jelenti. Bújjatok el – gyertek elő!
Ez olyan jó, szép és pontos, hogy ezt csak Horváth Attila vagy Guntars Račs írhatta. Mivel azonban mostanra már kiderült volna, ha utóbbi tudna magyarul, marad előbbi. Szemlélve tovább a szöveget olyanok jönnek szembe, mint
Széthordják huzatos nappalok sok ezer álmom
Ez is valahogyan attilás, csak még nem tudom eldönteni, hogy melyik. Mert azt, hogy
Tört szárnyú ablakok, bennük állok és hallgatok
– teljesen nyilvánvalóan a másik Attila írta az Eszmélet utolsó két sorában.
A Zeneszöveg.hu szerint a szöveg csapatmunka, és Attila neve nincs feltüntetve. De nem kell egy alkotást személyesen a saját két kezünkkel létrehozni ahhoz, hogy rajta legyen az egyéniségünk nyoma. Hatást gyakorolunk az utánunk jövőkre, inspiráljuk őket. Attila például nagyon nagy hatást tett a később jelentkező magyar költőkre. Mind a kettő.
Azon tűnődöm, milyen dolog az már, hogy a huszonegyedik század második ötödében köteles vagy ország-világnak hirdetni, hogy volt-e már részed szexben.
Az olívaolajok így élnek.