Trambulin

Eltűnődtem regényeimen egy bizonyos vetület irányából: hogy mi volt az, ami az alaplökést adta. Azt gondolom, hogy egy regénynek általában kell valami ilyesmi. Mármint persze nagyon sok forrásból eredhet egy regény, de általában van – vagy legalábbis jó, ha van – egy alapja, amire az egész épül. Mondanám, hogy a kulcsa, de a kulcsregény szó már más célra van lefoglalva. Akkor legyen trambulin. Az az alap, amiről elugrottam a saját regényem irányába.
  Könyvtáram e pillanatban tizenkét regényt számlál, a sorozatkiadásokat egynek véve. Három kategóriába sorolhatók elsődleges forrásukat tekintve. Nézzük sorban.

A tizenkettőből öt és fél filmeken alapul. Elsőként a Sophie, amely a La Baule-ban történtből veszi alapozását (lásd erről egy tizenöt év előtti cikkemet), és voltaképpen ez az egyetlen igazi talpköve, másra különösebben nem volt szükség. A Sara Royce alapja a Felvonó a múltba című 1999-es film, Elisha Cuthbert gyerekkori szerepének, Susan Shawsonnak dedikáltuk a könyvet, valamint Marty McFlynak – a leghíresebb időutazónak.
  A Kissy rengeteg ihletője közül első helyen A nagy út áll, amit bele is írtunk a könyvbe, s főhősünk neve is onnan van.
  Filmből van a Hanka is, a Mindenki tanköteles nyomán írt Barča Hrdinová-tanulmányaim eredménye – bár mint az utószóban is leírtam, az életemben időközben bekövetkezett változások jelentősen befolyásolták a regény alakulását.
  A Míla és Vili eredete is film, de videóklip, amint a bevezetőben olvasható, a Tumša nakte, zaļa zāle klipje Dārta Stepanovával.

Három könyvet – voltaképpen hét regényt – könyvek alapján írtam. Deklaráltan a Medvebocsok saját változatom A két Lottira, az ifjúsági irodalom egyik alapművére, egyébként már tűnődöm egy újabb regényen ennek nyomán.
  Az Angari eddig az egyetlen regényem, aminek kiindulópontja tudományos mű, Hédervári Péter Mi újság a Földön? című könyve. Ez adta az alaptémát, de a könyv amúgy az életemről szól. A Mira még inkább, s persze az Angarira támaszkodik.
  Az Urania egy olyan könyv nyomán született, ami nem is létezik és nem is fog. Saunis című, soha meg nem írt regényemet akkor már hét éve tervezgettem különböző formákban, és volt benne egy mozzanat: a Galaxis belsejét kutató földi űrhajósok egy rövidítésekből álló szaknyelvet használnak, és ezt egy kicsit jobban ki akartam dolgozni. Ebből lett az Urania kiindulópontja. A többi három Jane Carson-regény aztán erre építkezik. A Saunist azonban nem írtam meg, koncepciójának egyes részeit átvettem a Nindába.

Három és fél könyvet egyszerűen az életemre alapoztam: a Gabi és a manót, a Gabrielle-t és a Laumát.

És van egy, amelyiket két kategóriába kell sorolnom: a Ninda, amely egyszerre tartozik az életemről szóló és a filmen alapuló regények közé. Az életemből vett ihletés volt előbb, aztán a filmbeli, de ezt már megírtam.
  Ma van Ninda születésnapja.

»»»»»»