Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Szubtársadalmak

Érdekös dolgok ezök. Tegnap szembejött egy fotó, amin az a szám állott, hogy 10497, az első két számjegy más színnel, és nagy izgalomba hozott némelyeket, de persze fake, nem igazi, ezt sietek megjegyezni, mielőtt elárulom, hogy 497 az 928 amerikaiul. Ezt a két számot ebben a szubkultúrában az embörök álmukból rivasztva is tudják, és egész ismerettár kapcsolódik hozzájuk – sok más számmal van ez így. Mint e szubkultúra tagja természetesen értem és átérzem az emberek érzelmeit annak a számnak a láttán, hogy 10497, az első két számjegy más színnel.
  Ma pedig szembejön egy beszélgetés a bi/pánok problémáiról az LMBT+ mozgalmon belül. Nekem először is meg kell néznem a lexikont, hogy mi a különbség bi és pán között, s ezután sem értem igazán. Az eszmecsere a bi/pánok speciális problémáiról szól az LMBT+ közösségen belül és kívül. Mármost az egy dolog, hogy szövetséges vagyok és az LMBT+ emberek teljes társadalmi emancipációjának elkötelezett híve, de ettől még nem leszek tagja a mozgalomnak, még kevésbé fogom igazán érteni a speciális problémáikat. Tudomásul veszem, hogy vannak, kívánom, hogy járjanak sikerrel, de nem értem, többek között az egyre szaporodó finom megkülönböztetéseket sem (a homoflexibilis és heteroflexibilis szavakkal most találkoztam először). Szerencsére az ő életüket nem befolyásolja, hogy én ezt értem-e.

Mindebből pedig kigurul egy gondolat. Ez itt két apró minta volt egy-egy szubkultúrából, sőt háromból, mert az interjú a bi/pánokat mint az LMBT+ szubkultúra részét és azon belül speciális helyzetben levő csoportot tárgyalja. Evidensen szömbejöhetne még 10497 fotó, cikk, mindenféle közlés különféle szubkultúrákból és -ról, sőt nemcsak jöhetne, jön is. Tagja vagyok szubkulturális csoportoknak, jobban mondva csak olyanoknak, hiszen egy Facebook-csoport is szubkultúra, ha diskurzus folyik benne, lásd például csoportomat, ami a magyarul tanuló vagy a nyelv iránt érdeklődő külföldieket és az őirántuk érdeklődő magyarokat tömöríti, de nyilván nem valamennyit, ez a magyar nyelv tanulóinak és tanítóinak szubkultúráján belül egy szubkultúra.
  A társadalom szubkultúrák szövevénye. Beletartozhatunk és bele is tartozunk csoportokba származás és lakhely, politikai és vallási világnézet, mindenféle preferenciák szerint, mint például foglalkozás, hobbik, művészeti, gasztronómiai, mindenféle érdeklődés szerint, fölsorolni sem lehet. És ezek metszeteket képeznek egymással, hiszen lehet valaki tagja egy nagycsaládos egyesületnek, egy horgászklubnak, eljárhat a barátaival pizzázni (a baráti körünk is egy szubkultúra), érdeklődhet a villanyvonatok, a repülőgépek, a Fortran és a japán nyelv iránt, lehet református, dolgozhat egy gépgyárban, ahol műkedvelő kórust alakítottak és ő ott énekel, továbbá Meg Ryan-rajongó, és ezek mind-mind részévé tehetik egy-egy szubkultúrának ugyanazt az egy embert. Valójában nem egykönnyen tudjuk összeszámolni, hány szubkultúrába tartozunk. Valójában egyáltalán nem.

Szóval mindebből, annak fényében, hogy Ninda már megkezdte társadalomtudományi tanulmányait, kijön egy gondolat, csak még nem tudom, mi az.

»»»»»»