Loretas Reides mūzikai piemīt rotaļīgums, vieglums un tajā pašā laikā dziesmas sevī slēpj sāpi – šīs komponentes raksturo labu popmūziku – tā viegli iekustināt padomāt par nopietno.
„Loreta Reide zenéjét játékosság és könnyedség jellemzi, s ugyanakkor a dalok fájdalmat is rejtenek magukban – ezek jellemző elemei a jó popzenének –, így könnyen indítanak el komoly gondolatokat.”
Nem én mondom, Aiga Leitholde írja az LSM-en abból az alkalomból, hogy Loretát és négy versenytársát benevezték Zelta Mikrofonsra debija kategóriában. A cikk címe: Fiatalok és sokat ígérőek.
Hát tényleg. Tényleg elindítanak komoly gondolatokat; már két éve szövögetem a cselekményemet annak érdekében, hogy Loreta egyetlen klipjének egyetlen két másodperces snittjét reprodukálni tudjam, a mögötte levő metafizikai konnotációval együtt. Kilenc nappal ezelőtt jutottam el oda, hogy már együtt van mindenki, akinek az adott ponton majd jelen kell lennie, de még hónapokba telhet, hogy a tervet megvalósíthassam. Az egyik változat szerint. Ha végül a másik mellett döntök, akkor egy évbe is. És ezek igen komoly szituációkhoz fognak vezetni.
Azt, hogy Loreta sokat ígér, kis blogom olvasói már éppúgy régóta tudják, mint akik a lettországi popzenét kísérik figyelemmel. Vagyishogy – ígérni éppen nem is ígér semmit. Először valóra váltja, és azután vesszük észre, hogy volt ott egy ígéret.