Nyelvek a Nindában

A regény cselekményének idején az emberiség visszakövethetetlen időtávlat óta elhagyta Ősi Földet és kirajzott a Galaxisba. Mivel az elmúlt négy-hétezer év a proto-indoeurópai nyelv átadta helyét az indoeurópai protonyelveknek, például leszármazott belőle a protoitáliai, abból a latin, abból a francia, ugyanakkor a proto-indoeurópai egy másik protonyelvéből, a balti-szlávból a protobalti, abból a litván, és ma a franciák a litvánok olyan távol állnak egymástól a megértésben, mintha őseik soha nem beszéltek volna ugyanazon a nyelven, és csak a nyelvészek tudják kimutatni a kapcsolatot – szóval mindezt számításba véve az a döntés született már az előkészítő szakaszban, hogy hiába a modern tömegkommunikáció, a Galaxis távoli vidékeit benépesítő emberiség ennyi idő alatt totálisan eltérő nyelveken fog beszélni. Mind a szinkróniában (vagyis az akkor létező nyelvcsaládok teljesen érthetetlenek egymás számára), mind a diakróniában (vagyis az akkori nyelvek visszavezethetetlenek az Ősi Földön beszélt protonyelvekre, azokra is, amik a kirajzás előtti évezredekben lesznek majd beszélvék).
  Nem követtem el azt a hibát, hogy bármelyik nyelvet igazából nekiálljak megtervezni, így is még jócskán hátravan az első részből, és húsz hónapja dolgozom a könyvön. Nekem a nyelvek lelke kell, nem a nyelvtana. Ahogy nem rajzoltam térképet a sok-sok világ egyikéről sem, ahol Ninda eddig megfordult.
  Következik némi ismertetés az eddig szerepelt nyelvekről – amit eddig tudunk róluk. Nevük többnyire szúni kiejtésben szerepel, némelyikről tudjuk is, hogy a szúnik másképpen hívják, mint ők saját magukat (ahogy a magyar nyelvet sem magyarnak hívják a legtöbb idegen nyelven).

Az alapötlet az volt, hogy minden sci-fiben folyton olyan neveket használnak idegen világok, sőt idegen értelmes fajok képviselői, amiket le lehet írni a sima angol ábécével és rengeteg aposztróffal (Star Trek, Star Wars) – hát én mást akarok. A szindorok a latin ábécét használják (egyike a kevés dolognak, amik fennmaradtak Ősi Földről), rengeteg ékezetes betűvel. Az alapötlet másik fele a vietnami, de a dupla ékezetes betűk (ấ, ầ, ẫ, ẩ, ậ stb.) helyett itt dupla betűk vannak más-más ékezettel. ÉÊsut ḱy Åmmaĩt ÎÌdaṙa vuõyś kèṙuan lýỹpïnkâuṙ rŵůń ũỳrtìn Sỳÿndoṙeìaḩỹ luòỹap śuôn ŮÚvÿndaîĩt ÀÃmuńḱyoṙn Šéêṙnuap… És ha szó elején állnak, akkor mindkét betű nagy. De más a funkciójuk, mint a vietnamiban, ahol a dupla ékezeteket az okozza, hogy van hat ékezetes betű, amik önmagukban egy-egy hangot jelölnek (â, ă, ê, ô, ơ, ư), és ezekre jöhet rá az ötféle zenei hangsúlyjel. Vagyis nincs értelme fölcserélni a kétféle ékezet helyét, mert ugyanazt fogja jelenteni. A szindorban azonban mindegyik zenei hangsúly, és ha felcseréljük őket, más jön ki, Lýŷ és ŶÝ neve szindor fül számára nemcsak a kezdő l hangban különbözik.
  Mostanra kialakult az ábécé, bár explicite nincs leírva. Hiányzik a b, c, f, g, j, q, x, z betű. Az y egy i-szerű, az w egy u-szerű magánhangzót jelöl, de hogy mifélét, azt nem tudjuk. Az ékezetes magánhangzók készlete: á à â ã ä å é è ê ẽ ë í ì î ĩ ï ó ò ô õ ö ú ù û ũ ü ů ẃ ẁ ŵ ẅ ẘ ý ỳ ŷ ÿ ỹ ẙ. Néhányat szándékosan kihagytam: az e, i és o nem kaphat karikát, a w pedig tildét, mert ezek nincsenek meg a Unicode-ban, és nem akartam problémákat a feldolgozással – vegyük úgy, hogy az ezeket tartalmazó szavak egyszerűen pont nem szerepelnek a könyvben.
  Az ékezetes mássalhangzók feltehetően teljes készlete: ḩ ḱ ń ṙ ś š.
  A kiejtésről keveset tudunk. A szúnik teljesen le vannak döbbenve a zenei hangsúlyokon, voltaképpen azt is csak innen tudjuk, hogy az ékezetes magánhangzók zenei hangsúlyokat jelölnek. Ők egyszerűen hosszú hangnak ejtik őket. A ḩ betű „lágy h”, bármit jelentsen is ez – nekem [ç] gyanánt jelenik meg lelki füleim előtt, de a könyvben nincs rá bizonyíték, hogy ez lenne. Az ń nem ny, hanem valamiféle n, ez abból derül ki, hogy -nal, -nel rag követi. A szúnik kiejtéséből tudjuk, hogy ḱ = k, ṙ = r, ś = sz, persze nem azonosak az ékezet nélküliekkel, de a szúnik nem tudják megkülönböztetni.
  Tudjuk, hogy nem ismeri a z hangot.
  A nyelvtanról annyit tudunk, hogy vannak összetett segédigés szerkezetek, feltehetően ilyesmi az is, ami egyszer szerepel, sỳlluãp ṙiẽyn àãyt, és mellette van, hogy az ige alapalakja sỳllûàt. Vagyis a két kiegészítő szócska mellett hangsúlyváltás is van. Ilyet máshol is találunk: ỳÿpi? – ỳŷpu érted? – értem. (Ezt a két betűvégződést a lettből loptam.)
  Nagyon kényesek a zenei hangsúlyokra. Haitnak meg kell változtatni a családnevét, mert az eredeti forma Kyòṙayś, amit a szúnik Kióraisznak ejtenek, de ez a szindor fület az illetlen jelentésű ḱyõraìs szóra emlékezteti.
  Gyakorlatilag képtelenek (kellő tanulás nélkül) idegen nyelvű szavakat úgy kiejteni, hogy nem rakják őket tele zenei hangsúlyokkal.

A regény legtöbbet szereplő nyelvét nem most találtam ki, hanem körülbelül huszonöt évvel ezelőtt Saunis című, többször torzóban maradt, végül meg nem írt regényem számára, csak egy kicsit változtattam rajta; a korábbi változat most ősi szúni néven szerepel. Valójában az Angari számára már használtam egy változatát, és szándékomban áll egy-két ottani tulajdonnevet itt is felhasználni, tiszteletadásként a korábbi regénynek.
  A szúnik saját ábécével írnak, amit történetesen megrajzoltam, mert egy-két betű alakjáról említés van. Egyszerű geometriai formákat használ. A könyvben magyar helyesírással szerepel, mint minden nem latin betűs írás. Hangkészlete magyar ábécérendben: a á b d dzs e é f g h i í j k l m n o ó p r s sz t u ú v; hosszú mássalhangzók: dd kk ll mm nn rr ss ssz tt. Kedveli az olyan mássalhangzó-torlódásokat, mint ng, ndzs, ngdzs, ngr, ngsz, mb, nd, lg, rg stb. Az ng nem [ŋ], hanem [ŋg]. Diftongus kevés van, főleg ai, au, ie, ua. Szereti a hosszú magánhangzókat, szó elején és végén is. Néhány hajónév példának: Aulang Laip, Hongo Mai, Ambaun Hiahundzsé, Szengur Sziharongi, Dzsaurgá Halgari, Hisszin Szífaruni, Ílargisz Hauri, Ongdzsé Himbori, Szilgun Angardúmi. Vagy Ninda teljes neve: Hangikun Szesszinan Nindarangi Szilun Rienszá.
  Nem boldogulnak a zenei hangsúlyokkal. (Persze vannak köztük, akik megtanultak szindorul.)
  A nyelvtanról itt is keveset tudunk. Nem használ segédigéket, igemódokat igen.
  Mivel a könyvben a legtöbbet szúniul beszélnek, ez természetesen végig magyar fordításban áll, ezért az őrületes mennyiségű szúni szó és tulajdonnév dacára folyamatos szúni nyelvű szöveg gyakorlatilag nincs is.

A szúni nyelv régi, ma már érthetetlen változata. Több hosszú magánhangzót használ, és megvannak még az azóta feladott mássalhangzó-kapcsolatok, főleg a szó elején, közepén és végén is gyakori hp, de van szó elején lb, lg, rg, sg, szg és hasonlók. Minta (a Szesszi köszöntése):
  Hín-Szesszi, ahpélan-hangsé nírinan, ísszan rírahp sénan saurgi, ngdzséran hiehp sádillan nirszip jan inarrip, hpuan langrí-ífarran ilg, sádillan dzsringszu hpuansá-hpengszí ilg, sádillan siehp ilg, luan rgamdzsí nikka hín-Szesszi, hín-nírinan óngsá.

Szintén a Saunis számára hoztam létre. Sok aspirált plozívát használ: th, kh, ph, fh, dh minimálisan szerepel, ettől eltekintve a hangkészlete nagyjából megegyezik a szúnival. Írása kacskaringós, mint egy hosszú, összevissza tekergetett fonal. Minta:
  – Ninda – volt a válasz. – Namin khom intan niafhat.
  – Ambé thond elan thabbuanthakkurídú – derült fel a főnök. – Ommétharan dhrien imszond enthan?
  – Hien – bólintott Ninda. – Szumb iheszt antaut fhangídríszáná inkhiembhaman.
  […]
  – Jokhtin – mondta. – Ilet khamrut szí fhangíkhom émun.

Szúniul szunnasz. A Saunis számára 1994-ben tervezett nyelvem, de az akkori koncepciót sokban meg fogom változtatni. Mivel Ninda meg akarja tanulni, később többet is tudunk majd róla. Latin ábécét használ, ami így néz ki: a ā d e ē h i ī j k l m n o ō p r s š t u ū v y ȳ. Az y jelentése [i̟]. Diftongusok: ai au ei ie iu oi ou ui uo.
  A sauninast eredetileg abban a kontextusban találtam ki, hogy egy csapat földi ember közös nyelvet alkot, és a munkát egy litván nyelvész vezeti, ezért a nyelv némileg hasonlít a litvánra (megszavazzák). Ebben a regényben azonban ez nem valósítható meg, ezért a nyelv távolabb fog állni az indoeurópai örökségtől, de halványan még fellelhető lesz benne.

Rokona a szindornak. Egymás számára nem érthetők, de a Šyêɬŭnṭ æìɬ Ụâqħwăŋ városnevet Ninda azonnal át tudja tenni szindorba Šyèẽwlûúnt ãylỳ Uŵàḱẃẅëń formában. Szintén latin ábécét használ. A szindoron felül a következő betűkről tudunk: ă ạ æ ħ ɬ ŋ q ṣ ṭ ŭ ụ. Az ɬ betűt a szúnik tl-nek ejtik, tehát nyilván az [ɬ] hangnak felel meg.

Kisebbségi nyelv a szúnik között. Egyetlen dalszöveget ismerünk belőle, ami a zs hang jelenlétét is mutatja: Szinna szumendill, kingra szumméhonn, kasszin rugámill, nisztra ringészonn, szinnaki nungé paurgátill, nurgami zsangré asszandill, órenga zsaumá osszémang, haurrí fangzsirang…
  (A dalról van videóklip is, megtalálható itt a blogban, ha keresgél az olvasó. Csak nem fergitül.)

Alacsony presztízsű kisebbségi nyelv Szindorián, a szindornak nem rokona. Minta, amiből kiderül, hogy a ṫ betű jelentése [θ]:
  – Akkor azt, hogy… szép ez a fa?
  – Aṅ miri kerś.
  – Szép magas ez a fa, szeretnék fölmászni rá.
  – Aṅ miri ùraṫ kerś, lihaṫ miḍarik amùṫan.
  – Hogy kell ezt leírni?
  – Fogalmam sincs.
  – Mennyit tudsz ezeken a nyelveken?
  – Nem tudom. Nagyjából mindent, amit ott megtanulhattam, azt hiszem. Az erdőt nem. De a tengert igen… kleomul riviḍa, kovandul raviṅda. Pedig a tengert se láttuk ott. Karo kaśo riviḍa, karo aṫen kaveḍa. Minél közelebb a tenger, annál zöldebb a sivatag.
  – Várj, hogy ejtetted azt a szót?
  – Melyiket?
  – Az utolsó előttit.
  – Aṫen. Zöldet jelent.
  – ÃÂśen?
  – Dehogyis. Hagyd már a zenei hangsúlyokat, a kleomban olyanok nincsenek is. Szúniul tudsz azok nélkül beszélni, nem?
  – Akkor aszen?
  – Nem. Aṫen. Érintsd a nyelvedet a fogadhoz, és fújd ki a levegőt.

Alacsony presztízsű kisebbségi nyelv Szindorián, a szindornak nem rokona, de a kleomnak igen. Ismerünk egy mondatot három nyelven, és a jelentését is.
  Hinengi nem is tud szindorul.
  szindor: Hĩîneńḱỳ nït òip sỳÿndoṙãân šůùn.
  kleom: Yaraṫ Hinengi roanḍa syndoṛ kuan.
  kovand: Yaris Hinengi rìenda syndoṛ khìan.

Szaiszon beszélik, de a nyelv nevét voltaképpen nem tudjuk. Sok r-et használ, főleg szó végén és mássalhangzó előtt. Minta:
  – Ninda! – hallotta Jasszilir hangját. – Ninda! Hark szirra nin isszesz, kirreni! Jarn an mi immasz dorn…
  […]
  – Karszon ven kertanra szommu! – csattant fel Jasszilir. – Szanron nin hark! Hark sza kirreni!
  – Nem értem! Jasszilir! Nem értem!
  – Szanron szimu! Szimu, szimu!

Kacskaringós írást használ. Egy gyermekvers részletét ismerjük, persze szúni kiejtésben: „Arhakan nammokari-pélu, arkosszan kirakkutun-szénu, rakimmatit kasszuho korka, karikkanat szakkono pirka, sziszip kirvak tikuppin tekarti, epparkutuk szavan kavurti.” Egy korka nevű, föld alatt élő kis emlősállat kalandjairól szól, aki űrpilóta akar lenni.

Sielunton találkoznak egy emberrel, aki ezt beszéli, gyakori nyelv a Galaxisnak abban a részében.
  – Jarha teli – mondta.
  – Jarszi teli – biccentett Fendria, és ők is.
  – Amszanu karan hen? – érdeklődött a férfi barátságos mosollyal.
  – Kat – bólintott Fendria. – Amiszta daron hen?
  – Alit – a férfi megcsóválta a fejét. – Rekan urengosz hau.
  – Az úr azt kérdezte, turisták vagyunk-e – fordított a tanárnő. – Ő üzleti úton van.

A csillagközi piacokon, egymás nyelvét nem beszélő üzletfelek által használt gesztusnyelv. Annyit tudunk róla, hogy a vásárló először is közli, hogy milyen pénznemben akar fizetni, a szúni palan jele az, hogy mindkét kezünkön karikát formálunk hüvelyk- és mutatóujjunkból. Ekkor az árus közli az árat. Egytől ötig felfelé tartott ujjakkal jelzünk, hattól kilencig (tízig?) lefelé tartottakkal. A csukott ököl (is?) tízet jelent. Az egyik kéz magasabban van, ez a nagyobb helyiérték. A szám után közöljük a nagyságrendet: egyik kézen karika a hüvelyk- és mutatóujjal, a másikon vízszintesen tartott tenyér: tízezred.

Ismerünk még további nyelveket és népeket nagyjából csak említés szintjén: áhan, folgri, harinda, jonert, júneroszti, lilgin, szati, szemman, szenná, sziolk, szvanerd. De meg nem nevezett nyelvek is vannak. „Lakkan temi taende?” – kérdezi egy fiú Nindától, és megtudjuk, hogy Hemdéről jött, de a nyelv neve nem hangzik el. Sídisuanon is hallunk néhány szót egy meg nem nevezett helyi nyelven.
  Az ősi szúninál mutatott szöveg is szerepel még egy nyelven, aminek nem tudjuk a nevét, így szól:
  Jau-Szesszi, jallgi hesszi hellul immáí, likk jam dorn samnittáí, nikkanin ammí jallillat hukun nitt va jakun nitt, kalla dimm jamma dorn akkalittí, ammí jallillat kemmun nitt, kalla jamszu dorn ikkunáí hall, ju ammí jallillat kenna nitt, jonn akessza lunn, jau-junnamisszi Szesszi, jimnanní sissz koll.

»»»»»»