Ninda számítógépezik
Mivel a Ninda a nagyon távoli jövőben játszódik – a mi időszámításunk szerint is évtízezredek telhetnek el –, igyekeztem az ő korában használt számítástechnikát nem annyira a mi korunkbeli technika kivetülésévé tenni. Persze az végtelenül aranyos, ahogy Arkady Darell mikrofonba diktálja nagyszerű dolgozatát, de a gép egyenesen papírra ír, és semmiféle memória nincsen benne, hogy az elrontott dolgozatot ne kelljen leírni – de hát a mi drága Arkadynk 1949-ben pattant ki Asimov elméjéből, honnan gondolt volna ő ilyesmikre akkoriban? Szintúgy amikor még Arkady után is másfélszáz évvel Janov Pelorat mennyire el van ragadtatva az ő „ostyájától”, ami évtizedes kutatómunkájának minden anyagát tartalmazza – ezt pedig Asimov 1985-ben vagy ’86-ban írta, amikor egy ekkora kapacitású hordozható adattároló csakugyan fantasztikumnak számított. Amúgy azt gondolom, hogy mai adattárolási formátumainkban, mondjuk PDF-ben „egy élet kutatómunkája”, beleértve mindent, amit összegyűjtött, legfeljebb a terabyte-os nagyságrendbe eshet. Ez a méret pár év múlva mindennapos lesz memóriakártya és pendrive formájában is.
Szóval ezek aranyos dolgok Asimovnál, aki évtizedekkel ezelőtt írta műveit és egyébként is technikai antitalentumnak definiálta magát. De én próbálok egy kicsit reálisabb lenni.
Ninda korában egy mobiltelefon-szerű eszköz van használatban, a neve szúniul suag, szindorul vỳriĩs, saunisiul ȳdis, és kétségkívül van neve mindenféle más nyelven is. Létezik nagyképernyős és falra erősített változata is. Az érintőképernyő megmaradt, viszont tud a grafika terén mást is:
Egy fiatalember, Írahu fölkelt, Nindához lépett és letett elé egy suagot az asztalra. A készülék fölött a levegőben megjelent egy hegyvidék képe. Barnásvörös, kopár, élettelen táj. A kamera lassan elfordult, s a hegyek némelyikén fénylő sárga vonalak futottak le, mint a patakok. Aztán láthatóvá vált egy magas hegycsúcs, amiből füst szállt a magasba, és egyszer csak egy fényes pont is felröppent, ami ívet leírva visszazuhant valahová a hegy mögé.
Tetszik érteni: színes, mozgó holografikus vetítés a képernyő fölött a levegőben. A szúnik előszeretettel használják a namindan előtt, minduntalan előveszik és leteszik valahová a suagjukat, amiből zöld feliratok szállnak fölfelé, a namindanra hazaérkező hajók nevei.
A suag az általános kommunikációs eszköz, akár vadidegeneket is bármikor elérnek rajta, vagyis nincs már telefonszám, azonosító, efféle. Videótelefon, sőt hiperfon, csillagközi hívásokra. Ninda is bárkit tud hívni, de ő kívülről háromszorosan is elérhetetlen: a Testvériség kommunikációs hálózata a külföldiek számára titkos, azonfelül a hozzá irányuló külföldi hívásokat és üzeneteket megszűri a singan-núdzsahud (a gyerekek biztonságáért felelős intézmény), továbbá őt mint hírességet külön kell védeni. Szöveges üzenetekre is alkalmas, Nindának van is egy levélbarátja. Billentyűzet nincsen, kézzel írnak, Ninda az egyszerű geometrikus formákból álló szúni írás folyékony változatát használja, amit a gép áttesz nyomtatott szúni írásba.
A suag fordítógép is, az élőbeszédet szinkronban fordítja, felismeri, hogy milyen nyelvet hall, és Nindáék még nem találkoztak olyan nyelvvel, amit a suagjuk ne tudott volna. Még a jalar nyelvet is gond nélkül tolmácsolja, pedig azt az egész Testvériségben nem érti senki. Persze az írásbeli fordítás is ugyanilyen egyszerű.
Könyvet, videót átküldeni egyik suagról a másikra pár mozdulat. Fizetni vele szintén. Biztonságtechnika: Nindától egyszer ellopják a suagját, amire az éktelen szirénásásba kezd és egyidejűleg riasztja a Testvériség esszidzsinnáját és a helyi rendőrséget. Viszont amikor Ámmaíttól veszik el az ő szindor gyártmányú vỳriĩsét, az csendben riasztja a minisztériumot. A suag személyazonosításra is szolgál, és ujjlenyomat-érzékelős.
Amennyire tudható, mindez mindenütt működik. Amikor a lányok több mint egy évig távol voltak a Testvériség valamennyi hajójától, akkor is tudtak beszélni velük – no persze egy lakott világon voltak. Arról nincs adat, hogy ha valaki egy szál maga van egy lakatlan naprendszerben, mi történik.
Másmilyen számítástechnikai eszközről csak annyit tudunk, hogy léteznek gépek, amik irányítják a hajókat meg mindenféle automatát, tárolják az Ílgaszaumit meg mindent, amit kell, és azok nagyobbak. Látni nem láttuk őket.