Mr. Lotery

Mr. Lotery a tizenötödik sorozat nyolcadik részében kerül a chicagói sürgősségire, megtámadták, mert mindenki pedofilnak hiszi. Pedig ő csak zenetanár, gyerekeket tanít, és nem tudja megmutatni nekik, hogyan kell fogni a hangszert, ha nem ér közben a karjukhoz meg a hátukhoz.
  A mellette levő ágyra kerül a tizenegy éves Meredith Phoenix, aki véletlenül túl sok gyógyszert vett be. Samnek az anyja távollétében kell tőle vért vennie, Mr. Lotery odalép hozzá és eltereli a figyelmét, amíg Sam leveszi a vért. Néhány pillanat múlva dr. Simon Brenner agresszíven félrelöki Mr. Loteryt, akit azután a korábbi támadója úgy megver, hogy a kisrezidenseknek hosszú küzdelmet kell folytatniuk a szeme világáért. De végül megmentik, már sokkal jobban van.
  Dr. Brenner egy nagy kiborulásban elmondja Archie Morrisnak, hogy tízéves korában molesztálták, és ahogy beszél, látjuk Mereditht, aki bemegy Mr. Loteryhez a hogylétét tudakolni.
  Brenner (szipogva): Ezek mindig ilyenek, Archie. Mindig ilyenek…
  Meredith (belép a traumára, nevet): Csak meg akartam nézni, hogy tetszik lenni.
  Lotery (az ágyon ül): Ez nagyon kedves tőled. Te hogy vagy?
  Meredith: Jól. És a bácsi?
  Lotery: Nem a legjobban.
  Brenner: Barátkoznak az emberrel.
  Lotery: Hallom, van saját blogod.
  Meredith: Igen.
  Lotery: Mi a címe?
  Meredith: Meredith naplója pont com.
  Lotery: Otthonról majd küldök egy emailt.
  Meredith: Az jó.
  Brenner: Minden érdekli őket, amit az ember mond.
  Lotery: Szereted a filmeket?
  Meredith: A rajzfilmeket igen, meg az összes Shreket.
  Lotery: A Shrekeket én is… (nevetnek)
  Brenner: És ha az ember egy pillanatra nem figyel… már le is csapnak rá…
  Lotery: Gyere. Hadd öleljelek meg.
  Meredith odalép hozzá, Lotery pedig átöleli.
  Brenner (megint elsírja magát): De nincs benne semmi, eleinte normálisnak tűnik… egy közös kis titok…
  Lotery (Meredith haját simogatja, aztán elengedi és rámosolyog; kezét nyújtja és kezet fognak): Különleges barátok leszünk. Csak meg ne tudja senki. Jó?
  Meredith (mosolyog): Jól van.
  Lotery: Menj vissza anyuhoz, nehogy megijedjen.
  Meredith: Jó. Csókolom! (megfordul, elmegy)
  Lotery: Szia! (nyögve visszafekszik az ágyára és hosszan néz a kislány után)
  Brenner (sírva): De aztán emészteni kezdi az embert, mert érzi, hogy nem jó! Furdalja a lelkiismeret, hogy magának köszönheti… nyomasztja a bűntudat… kiálthattam volna, sikíthattam volna… anyám… anyám ott volt a szomszédban…

Elég is ennyi az idézetből, adok még hozzá egypár képet a pasas arckifejezéséről. (Stephen Spinella és Liv Hutchings.) S akkor egy kicsit gondolkodjunk el most. Miből tudjuk, hogy az ürge tényleg pedofil?
  1. Ezt az embert hosszabb ideje zaklatják, bántalmazzák, felgyújtották a házát, bíróság elé is citálták (de felmentették) azért, mert pedofilnak hiszik. Mi lenne a leglogikusabb reakciója, amikor odajön hozzá egy gyerek egy ilyen nyilvános helyen, mint egy kórház, közvetlenül azután, hogy majdnem megvakult egy veréstől, amit ugyanezért a gyerekért kapott? Az, hogy „ide ne gyere a közelembe, mert megint megvernek miattad”. Ezt lehet gyerekkompatibilis módon is csinálni, közli, hogy rosszul érzi magát, a gyerek menjen el, hagyja pihenni. Ehelyett szóba elegyedik vele.
  Oké, de mi van, ha a gyanút az okozta, hogy a pasas abnormális mértékben barátságos és érdeklődő a gyerekekkel? Abnormális mértékben, nem abnormális módon. Mivel világunkban az számít normálisnak, ha elcsörtetünk egymás mellett, a gyerekek mellett is, merem remélni, hogy sok ilyen abnormális ember van. Aki odafigyel embertársára, és nem gondolja, hogy a gyereknek hallgass a neve, menjen játszani vagy nézzen tévét, mindegy, csak tűnjön el a felnőttek szeme elől.
  Ha a pasas ilyen abnormális, akkor esetleg érthető, hogy a történtek dacára se hajtja el a gyereket maga mellől, elvégre mit tehet szegény kislány arról, hogy őt megverték.
  2. Barátkozik a gyerekkel, holott minden oka meglenne, hogy ne tegye. A blogjáról és filmekről kérdezi.
  Oké, de ha már elfogadtuk, hogy abnormális mértékben barátságos és érdeklődő, akkor miről beszélgessen vele? „Hogy megy az iskola, mi leszel, ha nagy leszel?” Brrr. Annyit tud róla, amennyit ott a kórházban hallott, hát erről kezd beszélni. Mit csináljon, ha egyszer a gyerek már ott van, meredjen rá morcosan?
  3. Aztán átöleli. No, itt már kezd a dolog meredekké válni, egy vadidegen, aznap először látott gyerek átölelésétől talán annak is lenne oka tartózkodni, akit sosem vádoltak pedofíliával.
  Oké, de hát az ürge majdnem megvakult egy eszeveszett veréstől! Fel van zaklatva, ki van borulva, nem teljesen ura a cselekedeteinek, nemde?
  4. Egy közös kis titok. Csak meg ne tudja senki…
  No, itt bukik el minden, amit a pasas védelmére felhozhattunk. Én is öleltem már át gyereket; igaz, hogy akkor már több éve ismertem, és az anyja két méterre volt, de tény, hogy megtettem, a szituáció úgy hozta. Csakhogy eszem ágában se volt olyasmit mondani neki, hogy ez legyen a mi kis titkunk! Ehhez nem kell hét évet tölteni pedofilokkal, elég nyitott szemmel járni a világban, és tudja az ember, hogy ilyet csak pedofil mond. Ha az olvasónak van pedofil ismerőse, üzenem neki, hogy bármit inkább mondhat egy gyereknek, csak azt ne, hogy ez vagy amaz legyen a mi közös titkunk, mert abban a pillanatban lebukott, és a legtöbb, amit várhat a gyerektől, az, hogy előránt egy pár bilincset a macija zsebéből.
  Nem az arckifejezés árulja el Mr. Loteryt – csak a néző számára, a szereplők nem tudnak meg semmit –, ámbár tény, hogy Spinella elképesztő arcokat csinál a jelenethez, ezért is hoztam képeket. Hanem az a két mondat, hogy „különleges barátok leszünk” és „csak meg ne tudja senki”. A különleges barátság is a pedofilok ismertetőjele, éppenséggel jóval korábban Archie Morrist majdnem letartóztatták, mert azt találta mondani, hogy különleges kapcsolat fűzi egy kisfiúhoz, akinek látványosan drukkolt egy focimeccsen, sőt rápaskolt a fenekére. Az a különleges kapcsolatuk, hogy ő az apja. (Az anyja nem ismerte őt, spermadonor volt, a négy féltestvér a netről nyomozta ki, ki az apjuk.) Mivel ilyen különleges kapcsolat egymilliárd esetből egyszer fordul elő, a többi „különleges” barátság, amit gyerek és felnőtt köthet, pedofil alapú. Egy csomó gyerek van a barátaim között, de óvakodnék bármelyikkel való kapcsolatomat valaha is különlegesnek nevezni.
  Mr. Lotery nem egyszerűen azzal okoz kárt, hogy pedofil. Azzal is, hogy barátságos, érdeklődő és kedves, és ezzel gyanúba ejti az embereket mindenki felől, aki barátságos, érdeklődő és kedves a gyerekekkel – azért, mert rendes ember, aki szereti a gyerekeket. Mint tudjuk, ez a görög szó, hogy pedofil, azt jelenti, hogy gyermekszerető (paísz: gyerek, filéo: szeretek). Nyelvtanilag nincs benne, hogy az illető miképpen szereti a gyerekeket, az ige eredeti jelentése éppenséggel nagyrabecsülés volt, márpedig azt merem remélni, hogy minden tisztességes felnőtt minimum szereti, de még inkább nagyra tartja a gyerekeket.
  Ezt ássa alá Mr. Lotery. Égjen örökké.

»»»»»»